A siklói Andrássy család egy, a 18. században virágzó magyar köznemesi család. Többen közülük udvari illetve katonai tisztségeket töltöttek be. A családhoz köthető a már lebontott balmazújvárosi Andrássy-kastély, a karácsonyfoki Andrássy-kúria, valamint a még részben látogatható kétegyházi Andrássy–Almásy-kastély.

A család előneve tévesen siklósi, siklai és sziklai formában is előfordul.

A család története (18–19. század) bélyegkép|A balmazújvárosi Semsey-kastély, amelynek helyén egykor az siklói Andrássyak kastélya állt Család eredetéről több feltételezés ismert. Héjja Julianna Erika főlevéltáros szerint a család eredetileg Szatmár vagy Ugocsa vármegyéből származott, ahonnan gróf nagykárolyi Károlyi Sándor telepítette át őket Csongrádba. Maksay Ferenc történész szerint a család valószínűleg csíkszéki eredetű és Arad vármegyéből származott.

Első ismert ősük Andrássy Jeromos, akinek a neve Jeremiás formában is előfordul. A család római katolikus volt. Az ő fia volt Andrássy Zsigmond, aki Mária Terézia magyar királynő uralkodása alatt több adományban részesült. Egy 1746. július 11-én kelt adománylevél értelmében volt jogosult a siklói előnév használatára.— MNL. OL. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 40. kötet - 350 - 351. oldal Egy még korábban, 1741. október 23-án kelt adománylevél révén jutottak többek között a Békés vármegyében található kétegyházi birtokukhoz is, ahová aztán Zsigmondot is temették.MNL. OL. — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 124 - 125. oldalMárki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. 1895, 658. o. Fia, ifjabb siklói Andrássy Zsigmond halálával a családot férfiágon kihaltnak ítélték meg.

Néhány évtizeddel később felbukkant Andrássy János tábornok, aki magát a siklói Andrássyaktól eredeztette, és akit katonai érdemeiért Ferenc magyar király 1811. április 26-án bárói rangra emelt.MNL. OL. — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 63. kötet - 481 - 483. oldal A siklói Andrássy család és Andrássy János tábornok között fennálló rokoni kapcsolat idáig még nem került felülvizsgálatra, így egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a család esetében számolhatunk-e főnemesi ággal avagy sem.

Családfa A báró siklói Andrássyak családfája idáig nem került még feldolgozásra. Csupán különböző, néhol kétes internetes források alapján rekonstruálhatjuk azt:

A1 Jeremiás (máshol Jeromos). Felesége: kölcsei Kende Júlia B1 Zsigmond (*1697 körül – †1750 vagy 1753. július 15.) királyi tanácsos, 1725 és 1742 között Csongrád vármegye alispánja, 1742 és 1745 között Arad vármegye főispáni helytartója volt. 1746-tól jogosult családjával a siklói előnév használatára. Felesége (⚭Szeged, 1724. május): Kun Zsuzsanna (– †1750 és 1792 között) C1 György (*1726 – †1775 előtt vagy 1776) a Nádasdy-ezred őrnagya. Felesége: palocsai Horváth Emerentia D1 Mária (*1765. július 2. vagy Palocsa, 1771. július 2. – †Kassa, 1848. január 30.). Férje (⚭Dobó, 1792. május 1.): gróf cserneki és tarkeői Dessewffy György (*1768. január 13. – †Kassa, 1847. május 14.) Sáros vármegye főispánja D2 László Antal (*Elek, 1772. június 13.) fiatalon elhunyt D3 Terézia Zsuzsanna (*Elek, 1774. január) fiatalon elhunyt C2 István Krisztián (*Szeged, 1728. december 19. – †1784 vagy 1794 márciusa előtt) 1769 és 1776 között a magyar királyi helytartótanács tanácsosa, 1776-ban Békés, 1776-tól haláláig Máramaros vármegye főispánja volt. 1. felesége: gróf szendrői Török Eszter (*1746. augusztus 20. – †1780. január 30.), 2. felesége: Ungrechtsberg Izabella C3 Klára (*Csongrád, 1731. december 30. – †Pest, 1804) balmazújvárosi földbirtokos. Férje (⚭Elek, 1753. november 19.): semsei Semsey András (*Jernye, 1719. augusztus 27. – †1790 körül) ezredes C4 Julianna (*Csongrád, 1733. november 13.) fiatalon elhunyt C5 Krisztina (*Csongrád, 1735. február 27. – †Buda, 1814. május 1.). 1. férje (⚭Elek, 1756. február 24.): felsőbüki Nagy János, 2. férje (⚭Elek, 1761. szeptember 19.): gróf radványi Győry Ferenc (*Olgya, 1723. december 25. – †Buda, 1790. augusztus 6.) 1768-tól a magyar udvari kancellária tanácsosa, 1783-tól a Helytartótanács alelnöke, 1780 és 1783 között Torontál, 1783 és 1790 között Tolna vármegye főispánja C6 Zsigmond (*Csongrád, 1736. október 24. – †1793. december 30.) debreceni kerületi tartománybiztos, királyi tanácsos, más források szerint tiszántúli kerületi főbiztos

Ismeretes még a fent említett siklói Andrássy János (*Kajászószentpéter, 1750 – †Kajászószentpéter, 1817) tábornok is.

A családi címer leírása Kempelen Béla a következőképp írja le a bárói címert:Czímer: vágott paizs; fenn kék mezőben zöld halmon vörös ruhás lovassági magyar vitéz jobbjában kardot tart; alul ugyancsak kék mezőben levágott török fej; bárói korona.

Jegyzetek

Források , I. kötet

Kategória:Magyar történelmi családok