A Sportgemeinschaft Dynamo Dresden e. V. , közismert nevén Dynamo Dresden (a sportsajtóban gyakran Dynamo Drezda) egy német labdarúgóklub, amelynek székhelye a szászországi Drezda városában van. Az egyesület 1953. április 12-én alakult, és hamar az NDK egyik legnépszerűbb és legsikeresebb klubjává vált. 1953 és 1991 között a csapat 8 bajnoki címet és 7 keletnémet kupát nyert. A német újraegyesítés után a Dynamo négy évet töltött a Bundesligában (1991-1995), ám azóta csak alsóbb osztályokban szerepel.
Története
Korai évek (1950-1954)
A második világháború alatt Drezda jelentős szerepet játszott a német futballban: a Dresdner SC 1943-ban és 1944-ben is német bajnok lett. A háború után a megszálló szövetséges hatóságok eltörölték a szervezeteket az egész országban, beleértve a sportegyesületeket és a futballklubokat is. A Dresdner SC 1946-ban, SG Friedrichstadt néven alakult újra, ám ezt a csapatot a szovjet hatóságok 1950-ben beszüntették.
A városnak szükség volt egy új, ideológiailag biztonságos képviselőre, ezért 11 különböző rendőrségi futballcsapat legjobbjaiból összeválogatva megalakult az SG Deutsche Volkspolizei Dresden. Az új csapat már első évében keletnémet kupát (FDGB-Pokal) nyert. 1953 áprilisában megalakult az SV Dynamo, a keletnémet hatóságok sportegyesülete. A Volkspolizei Dresden beolvadt az SV Dynamóba, ezzel létrehozva a Sportgemeinschaft Dynamo Dresdent. 1953-ban a futballklub elnyerte első keletnémet bajnoki címét.
1954-ben, Erich Mielke, a Stasi feje Berlinbe költöztette át a legjobb játékosokat, így létrehozva a Dynamo Berlint. A Dynamo Dresden a maradék csapattagokkal a másodosztályba került.
Újbóli felemelkedés (1954-1969)
Az eddigi cserékkel, és ifikkel felálló Dynamo 1957-ben már a negyedosztályig csúszott vissza. A lassan összekovácsolódó csapat 1962-ben visszajutott az első osztályba. 1969-től kezdve a német újraegyesítésig, a Dynamo Dresden a keletnémet első osztály tagja maradt. Az 1965-66-os idényben a csapat elszakadt az SV Dynamótól és önálló futballklubbá alakult. Az 1967-ben megszerzett negyedik helyüknek köszönhetően történetük során először részt vehettek egy európai kupasorozatban: a Vásárvárosok kupáján. Csak az első fordulóig jutottak, itt a Rangers állta útjukat.
Dicsőséges évek (1969-1978)
Az 1970-es években, Walter Fritzsch irányítása alatt a Dynamo Kelet-Németország egyik legjobb csapatává vált. Öt bajnoki címet ( 1971, 1973, 1976, 1977 és 1978), és két kupát is nyertek (1971 és 1977). Népszerűségük az egekben volt, mérkőzéseikre rendszeresen 25 000 fő volt kíváncsi, háromszor több, mint egy átlagos csapatéra. A nemzetközi porondon is jól teljesítettek, olyan elismert csapatokat búcsúztatva, mint a Porto, a Juventus, vagy a Benfica. A UEFA-kupában és a BEK-ben is többször negyeddöntőbe jutottak.
1973-ban, Hans-Jürgen Kreische volt az első Dynamo Dresden játékos, akit a keletnémet bajnokság legjobb játékosának választottak (Fußballer des Jahres). 1977-ben Hans-Jürgen Dörner ugyanebben az elismerésben részesült. (A 80-as években még 4 Dresden játékos nyerte el a címet.) Kreische négy alkalommal lett a liga gólkirálya.
Fővárosi dominancia (1978-1991)
Erich Mielkét, a Stasi fejét azonban zavarta a Dresden dominanciája és mindent megtett annak érdekében, hogy kedvence, a Berliner FC Dynamo legyen a bajnok. Csalással, megvesztegetéssel és megfélemlítéssel elérte, hogy 1979 és 1988 között csak a berlini csapat ünnepelhetett bajnoki címet. A Dresden e sötét tíz idény alatt hatszor végzett a második helyen, igaz nyertek három keletnémet kupát (1982, 1984, és 1985). A 80-as évek végén, a rendszer hanyatlásával párhuzamosan enyhült a Stasi szorítása. Az 1988-89-es és 1989-90-es bajnokságot ismét a Dresden nyerte.
Az 1988-89-es UEFA-kupa sorozatban a Dynamo egészen az elődöntőig jutott, ez a csapat eddigi legjobb nemzetközi eredménye. Az 1990-91-es BEK volt a Dresden utolsó európai kupaszereplése.
A berlini fal ledöntése után a Bundesliga topcsapatai lecsaptak az igazolhatóvá vált keletnémet tehetségekre. A Dresden is elvesztette két kulcsjátékosát, Ulf Kirstent és Matthias Sammert. A csapat - ideiglenesen - nevet változtatott, az SG Dynamo Dresden SG-jét (Sportgemeinschaft) a divatos 1. FC-re cserélték. A keletnémet bajnokság utolsó, "helyosztó" idényét a második helyen zárták, így helyet kaptak a - már egységes - Bundesligában.
1990-ben a Deutschland-Cup-ot megnyerték a Bayern Münchennel szemben. Ez egy egyszeri futballesemény volt, amelyet 1990 novemberében rendeztek a német újraegyesítés megünneplésére. A mérkőzést egy héttel a Kelet-Német Labdarúgó Szövetség felbomlása és a Német Labdarúgó Szövetséggel való egyesülése után játszották. A két ország bajnokai, a Dynamo Dresden és a Bayern München a drezdai Rudolf-Harbig-Stadionban lejátszott mérkőzését a Dinamo 1–0-ra nyerte meg.
Bundesliga (1991-1995)
Hullámvölgy (1995-2006)
Stabilizáció (2006-2013)
Stadion thumb|right|130px|Glücksgas-Stadion thumb|right|130px|Rudolf-Harbig-Stadion Az SG Dynamo Dresden a hazai mérkőzéseit a Glücksgas-Stadionban játssza. A létesítmény elődjét 1923-ban adták át. 1953-ban az SV Dynamo tulajdonába került, ekkoriban a stadion a drezdai születésű olimpikon, Rudolf Harbig nevét viselte. A létesítményt 1971-ben Dynamo Stadionra keresztelték át, ám 1990-ben visszakapta előző nevét. A 70-es évek végén két alkalommal is növelték a stadion befogadóképességét, előbb 36 000 férőhelyesre, majd 38 500 férőhelyesre. 1990-ben a FIFA szabványainak megfelelően átépítették, 1956 óta először a játéktér is megújult, majd 2006 és 2009 között modernizálták. A 32 066 fő befogadására képes stadion 2010 óta a Glücksgas-Stadion nevet viseli.
Keret
frissítve: 2021. július 1.
(kölcsönben a Wolfsburgtól)
(kölcsönben a FSV Mainztól)
Dynamo Dresden II
A Dynamo Dresden második számú, jobbára ifikből álló csapata.
Jelentős játékosok thumb|right|180px|Csapatkép (1986) Hans-Jürgen Dörner Reinhard Häfner Torsten Gütschow Hans-Uwe Pilz Andreas Trautmann Gert Heidler Udo Schmuck Maik Wagefeld Hans-Jürgen Kreische Matthias Döschner Volker Oppitz Ralf Minge Dieter Riedel Hartmut Schade Klaus Sammer Bernd Jakubowski Ulf Kirsten Matthias Sammer
Vezetőedzők Fritz Sack (1950–1951) Rolf Kukowitsch (1951-1952) Paul Döring (1952–1953) Janos Gyarmati (1953–1954) Helmut Petzold (1954–1955) Heinz Werner (1956–1956) Rolf Kukowitsch (1956–1956) Helmut Petzold (1957–1966) Manfred Fuchs (1966–1968) Kurt Kresse (1968–1969) Walter Fritzsch (1969–1978) Gerhard Prautzsch (1978–1983) Klaus Sammer (1983–1986) Eduard Geyer (1986–1990) Reinhard Häfner (1990–1991) Helmut Schulte (1991–1992) Klaus Sammer (1992–1993) Ralf Minge (1993–1993) Sigfried Held (1993–1994) Horst Hrubesch (1994–1995) Ralf Minge (1995–1995) Hans-Jürgen Kreische (1995–1996) Udo Schmuck (1996–1996) Hartmut Schade (1996–1998) Werner Voigt (1998–1998) Damian Halata (1998-1999) Rolf Schafstall (1999–1999) Colin Bell (1999–2000) Cor Pot (2000–2001) Meinhard Hemp (2001–2001) Christoph Franke (2001–2005) Peter Pacult (2005–2006) Norbert Meier (2006–2007) Eduard Geyer (2007–2008) Ruud Kaiser (2008–2009) Matthias Maucksch (2009–2011) Ralf Loose (2011–2012) Peter Pacult (2013–2013) Olaf Janßen (2013-2014) Stefan Böger (2014-2015) Peter Németh (2015-2015) Uwe Neuhaus (2015-2018) Cristian Fiél (2018) Maik Walpurgis (2018-2019) Cristian Fiél (2019) Markus Kauczinski (2019)-
Sikerek
Keletnémet bajnokság: 8-szoros bajnok (1953, 1971, 1973, 1976, 1977, 1978, 1989, 1990) Keletnémet kupa: 7-szeres győztes (1952, 1971, 1977, 1982, 1984, 1985, 1990) UEFA-kupa: elődöntős (1989)
Külső hivatkozások A klub hivatalos honlapja Dynamo Dresden a transfermarkt.de oldalán Dynamo Dresden a fußballdaten.de oldalán Dynamo Dresden a weltfußball.de oldalán Dynamo Dresden magyarországi honlapja
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1953-ban alapított labdarúgócsapatok Kategória:Német labdarúgócsapatok