A dené–kaukázusi egy olyan hipotetikus nyelvcsalád, amely egyaránt magába foglalná az egymástól távol eső sino-tibeti nyelvcsaládot, a jenyiszeji nyelveket, a burusaszki nyelvet és az észak-kaukázusi nyelvcsaládot (ez az északkelet-kaukázusi és az északnyugat-kaukázusi nyelvek hipotetikus közös nyelvcsaládja) Ázsiában; a na-dené nyelveket Észak-Amerikában; és az ún. vaszkonikus nyelveket (ez a baszk és a már kihalt aquitániai nyelv feltételezett közös nyelvcsaládja).

Szűkebben, az észak-amerikai na-dené és a szibériai jenyiszeji nyelvek eredete közötti kapcsolat esetleges megléte (ez a dené-jenyiszeji hipotézis), melyet Edward Vajda történeti nyelvész vetett fel 2008-ban, talált némi elfogadásra a hivatásos nyelvészek közösségében is. A nyelvcsalád maradékának érvényességét azonban majdnem minden történeti nyelvész kétségesnek tartja és elutasítja.Campbell, Lyle (1997). American Indian Languages: The Historical Linguistics of Native America. Oxford: Oxford University Press. pp. 286-288Goddard, Ives (1996). "The Classification of the Native Languages of North America". In Ives Goddard, ed., "Languages". Vol. 17 of William Sturtevant, ed., Handbook of North American Indians. Washington, D.C.: Smithsonian Institution. pg. 318Trask, R. L. (2000). The Dictionary of Historical and Comparative Linguistics. Edinburgh: Edinburgh University Press. pg. 85Dalby, Andrew (1998). Dictionary of Languages. New York: Columbia University Press. pg. 434

A hipotézis kialakulásának története

A dené–kaukázusi nyelvcsaládhoz hasonló nyelvcsalád-fölvetésekkel a 20. században már Alfredo Trombetti, Edward Sapir, Robert Bleichsteiner, Karl Bouda, E. J. Furnée, René Lafon, Robert Shafer, Olivier Guy Tailleur, Morris Swadesh, Vlagyimir Nyikolajevics Toporov és más nyelvtudósok is éltek.

Morris Swadesh a dené–kaukázusi nyelvcsalád minden tagját fölvette egy, angol nyelvű munkáiban Basque-Denneannak (2006/1971: 223), a spanyol nyelvűekben vascodenének nevezett nyelvcsaládba (1959: 114), a baszk és a navahó, a feltételezett nyelvcsalád földrajzilag egymástól legtávolabbi tagjai után. Swadesh szerint (1959: 114) az általa javasolt nyelvcsalád tartalmazza a „baszkot, a kaukázusi nyelveket, az ural-altáji, a dravida, a tibeto-burmai, a kínai, az ausztronéz, a japán, a csukcs, az eszimó-aleut, a vakas, és a na-dené”, valamint valószínűleg a „sumér” nyelveket. Swadesh baszk-dené nyelvcsaládja így annyiban különbözött a dené-kaukázusitól, hogy abba belevette (1) az uráli, altáji, japán, csukcs és eszkimó-aleut nyelveket (ezeket Szergej Sztarosztyin, valamint Joseph Greenberg követői egy tételezeztt eurázsiai nyelvcsaládba tartozóként azonosítják); (2) a dravidát, melyet a Sztarostyin-iskola a szintén feltételezett nosztratikus nyelvcsaládba sorol; (3) az ausztronéz nyelveket, melyet Sztarosztyin rokonít ugyan a dené-kaukázusi nyelvekkel, de csak egy magasabb, dené-daikusnak nevezett kapcsolódási szinten, a tételezett ún. ausztrikus család révén (mindez részét képezi Sztarosztyin boreális makronyelvcsalád elméletének). Swadesh kollégája, Mary Haas a baszk-dené hipotézis létrehozását Edward Sapirnak tulajdonítja.

Az 1980-as években Szergej Sztarosztyin, szigorú nyelvészeti módszereket használva (pl. szabályos hangtani megfelelések keresése, alapnyelvre vonatkozó rekonstrukció, valamint a vitatott glottokronológia stb.) elsőként tételezte, hogy a kaukázusi, a jenyiszeji és a sino-tibeti nyelvek rokonsága megalapozott.lásd Starostin 1984, Starostin 1991 A na-dené nyelveket Szergej L. Nyikolajev kapcsolta Sztarosztyin osztályozásához 1991-ben.lásd Nikola(y)ev 1991

A na-dené nyelvek felvételét némileg bonyolította az arról folyó, ettől független disputa, hogy a szintén amerind, amúgy rokontalannak tartott haida nyelv a na-dené családba tartozik-e vagy sem. A dené-kaukázusi hipotézis proponensei, például Heinz-Jürgen Pinnowlásd Pinnow 1985a, Pinnow 1985b, Pinnow 1986a, Pinnow 1986b, Pinnow 1988, Pinnow 1990a, Pinnow 1990b vagy legújabban John Enrico,lásd Enrico 2004 a haidának a na-dené nyelvcsaládba tartozása felé hajlanak. Edward Vajda, aki egyebekben elutasítja a dené-kaukázusi hipotézist, feltételezi, hogy a tlingit, az ejak és az atapaszka nyelvek közeli kapcsolatban állnak a jenyiszeji nyelvekkel, de elutasítja ugyanezeknek a haida nyelvvel való rokonítását.lásd Vajda 2000a, Vajda 2000b, Vajda 2000c, Vajda 2000d, Vajda 2000e, Vajda 2001a, Vajda 2001b, Vajda 2002, Vajda 2004 Vajda elmélete az atapaszka–ejak–tlingit és a jenyiszeji nyelvek rokonságáról számos más kutató, például Heinrich K. Wernerlásd Werner 2004 és Merritt Ruhlenlásd Ruhlen 1998c műveiben is támogatásra talált. A DNS-kutatások nem mutattak ki semmilyen különleges kapcsolatot az utolsó megmaradt jenyiszeji nyelvet beszélő jelenkori ket népesség és a na-dené nyelvek mai beszélői között.lásd Rubicz et al. 2002

A hipotetikus vaszkonikus nyelvcsaládot (mely a baszkot, feltételezett rokonát vagy ősét, a kihalt aquitániai nyelvet, s talán a szintén kihalt ibér nyelvet tartalmazza) John Bengtson adta a dené-kaukázusi nyelvekhez 1996-ban, 1997-ben pedig a burusaszki felvételét javasolta. Ugyanebben az évben a Mother Tongue (’Anyanyelv’) tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában Bengtson ismertette azt a következtetését, hogy a sumér nyelv a dené-kaukázusi egy külön alcsaládjának maradványa lehetett.lásd Bengtson 1996, Bengtson 1997, Bengtson 1997 De az is igaz, hogy ugyanebben a számban két másik, a sumér nyelv esetleges rokoni kapcsolatait vizsgáló tanulmány is megjelent: míg Allan R. Bomhard a sumért a nosztratikus nyelvek testvérének gondolta, Igor M. Diakonoff a munda nyelvekkel vetette azt össze.lásd Bomhard 1997, Diakonoff 1997

1998-ban Vitalij Sevoroskin elvetette, hogy a hipotetikus amerind makronyelvcsalád és a szintén hipotetikus algonkin-vakas makronyelvcsalád egymással állnának rokonságban, helyette az előbbinek a dené-kaukázusihoz tartozását tételezte. Évekkel később pedig lexikális és fonológiai megfeleltetéseket kísérelt meg egyrészt az észak-kaukázusi, másrészt az észak-amerikai szalis és vakas nyelvek között, és arra a következtetésre jutott, hogy a szalis és a vakas az észak-kaukázusi egy külön ágát képviselhetik, és hogy különválásuk az észak-kaukázusi nyelvektől ráadásul későbbi, mint a északkelet-kaukázusi nyelvekéi, melyre szerinte az i.e. 3. vagy 2. évezred körül került sor.lásd Shevoroshkin 1998, Shevoroshkin 2003, and Shevoroshkin 2004

A dené–kaukázusi nyelvcsalád mellett és ellen szóló érvek

A dené–kaukázusi nyelvcsalád érvényessége mellett szóló tényezők a következők:

Számos, a dené-kaukázusi nyelvcsalád néhány vagy összes tagjánál előfordulónak tételezett, egymásnak megfeleltetett szó. A közösnek gondolt szókincs olyan szavakat foglal magába, amelyek ritkán kölcsönződnek vagy íródnak felül, amilyenek például a személyes névmások. A legalább néhány idetartozónak vélt nyelvben közösnek gondolt olyan nyelvtani elemek, mint például az igei prefixumok és pozíciójuk, a főnévi osztályok prefixumai, és a főnévi esetek suffixumai. Az ún. proto-dené-kaukázusi nyelv, a makrocsalád feltételezett ősnyelve hangrendszerének, alapvető nyelvtani elemeinek és szókincse jelentős részének rekonstrukciója.

Az elméletet gyengítő néhány lehetséges probléma:

Sztarosztyin és Nyikolajev meglehetős mértékben támaszkodik a proto-(észak-)kaukázusi rekonstrukciójára.Starostin 1994 Ez a rekonstrukció jelentős bizonytalanságot rejt magában, köszönhetően annak, hogy a kaukázusi nyelvek hangrendszere rendkívül komplex; az idetartozó nyelvek hangmegfeleléseit nehezen lehet nyomon követni. Az elmélet Peiros és Sztarosztyin proto-sino-tibeti rekonstrukcióját használja,lásd Peiros & Starostin 1996 melyet több különböző oldalról ért bírálat,lásd Handel 1998 bár Sztarosztyin maga is javasolt módosításokat. A proto-sino-tibeti bármilyen rekonstrukciójára tett kísérlet súlyosan szenved attól a ténytől, hogy a hatalmas sino-tibeti nyelvcsalád számos nyelve kevéssé van kutatva, leszármazásfája nem tisztázott, viták tárgya. A proto-jenyiszejire vonatkozóan az elmélet Sztarosztyin rekonstrukcióját használja, nem pedig az ennek alternatíváját jelentő Vajdáét vagy Wernerét. A proto-baszkra vonatkozóan az elmélet Bengtson rekonstrukcióját alkalmazza, nem pedig Traskét. A proto-na-dené rekonstrukciójának elhúzódása, melynek köszönhetően nehézkes a haida és az atapaszka–ejak–tlingit összekapcsolása.

Az igék morfológiája

Általánosságban véve, számos dené–kaukázusi nyelvben (és a sumérban) az igék poliszintetikusak, a szótő előtt számos prefixum áll, utána suffixumok viszont nagyon ritkán vannak vagy egyáltalán nincsenek. (Kivételek ez alól a kelet-kaukázusi nyelvek, ahol rendszerint csak egy prefixum áll a szó előtt és számos suffixum a szó mögött; a haida nyelv, mely az előbbihez hasonlóan toldalékol; és a sino-tibeti, amely esetében igen kevés morfológia rekonstruálható, ha egyáltalán. A klasszikus tibeti viszonylag gazdag morfológiával rendelkezik, igéinek legfeljebb két prefixuma és egy suffixuma lehet. A burusaszkiban a suffixumok száma meghaladhatja az akár nem feltétlenül kevés prefixumét is.)

A következő, Bengtsontól vett példa (2008:98):lásd Bengtson 2008 az északnyugat-kaukázusi kabard nyelv egy többszörösen toldalékolt igéjének morfémáit mutatja be:

kabardi írott alak вадыхэзгъэхьамэ IPA elemzés helyzet –6 –5 –4 –3 –2 –1 0 +1 +2 tárgyeset indirekt tárgy comitativus locativus alany műveltető szótő igeidő feltételes mód ebben az esetben: egyes szám 2. személy többes szám 3. személy ’-val, -vel’ ’-ba, -be’ egyes szám 1. személy ’-at, -et, -tat, -tet’ ’belép’ múlt idő ’-na, -ne, -ná, -né’ fordításban ha velük együtt téged beléptettelek volna

A nyelvcsalád leszármazái fájára vonatkozó hipotézisek

Sztarosztyin nézete

A dené–kaukázusi nyelvcsalád leszármazási fája, a leágazások hozzávetőleges időpontjaival (a módosított glottokronológia alapján), Sztarosztyin és munkatársai szerint, a Tower of Babel project (’Bábel tornya program’)lásd A nyelvek prelimináris filogenetikus fája Tower of Babel Project alapján keretében végzett munkájuk alapján:

1. dené–kaukázusi nyelvek [i.e. ] 1.1. na-dené nyelvek (atapaszka-ejak-tlingit) 1.2. sino-vaszkón nyelvek [i.e. ] 1.2.1. vaszkón nyelvek (benne a baszk) 1.2.2. sino-kaukázusi nyelvek [i.e. ] 1.2.2.1. burusaszki nyelv 1.2.2.2. kaukázusi-sino-jenyiszeji nyelvek [i.e. ] 1.2.2.2.1. észak-kaukázusi nyelvek 1.2.2.2.2. sino-jenyiszeji nyelvek [i.e. ] 1.2.2.2.2.1. jenyiszeji nyelvek 1.2.2.2.2.2. sino-tibeti-jenyiszeji nyelvek

Bengtson nézete

John D. Bengtson a baszkot, a kaukázusit és a burusaszki nyelvet sorolja egy nagyobb makro-kaukázusi (korábban vaszko-kaukázusi) nyelvcsaládba.lásd Bengtson 1997a Szerinte még korai további alcsoportokat tételezni, de megjegyzi, úgy látja, a sumérnak ugyanannyi izoglosszája van a földrajzilag nyugatra eső ágakkal, mint a keletiekkel:

1. dené–kaukázusi 1.1. makro-kaukázusi család 1.1.1. baszk 1.1.2. észak-kaukázusi 1.1.3. burusaszki 1.2. sumér 1.3. sino-tibeti 1.4. jenyiszeji 1.5. na-dené

Jegyzetek

Fordítás

Források

BENEDICT, Paul K., 1972. Sino-Tibetan: A Conspectus: 103ff; Ed. by J. A. Matisoff. Cambridge University Press.

BENGTSON, John D., 2004. "Some features of Dene–Caucasian phonology (with special reference to Basque)." In Cahiers de l'Institut de Linguistique de Louvain (CILL): 33–54. BENGTSON, John D., 2003. "Notes on Basque Comparative Phonology." Mother Tongue 8: 21–39. BENGTSON, John D., 2002. "The Dene–Caucasian noun prefix *s-." In The Linguist's Linguist: A Collection of Papers in Honour of Alexis Manaster Ramer, ed. by F. Cavoto, pp. 53–57. Munich: LINCOM Europa. BENGTSON, John D., 1999a. "Review of R.L. Trask, The History of Basque." In Romance Philology 52 (Spring): 219–224. BENGTSON, John D., 1999b. "Wider genetic affiliations of the Chinese language." Journal of Chinese Linguistics 27 (1): 1–12.*BENGTSON, John D., 1994. "Edward Sapir and the 'Sino-Dene' Hypothesis." Anthropological Science (Tokyo) 102: 207-230.