Winkler Albert (Nagyenyed, 1930. április 4. – Sinaia (Bucsecs-hegység), 1992. június 27.vagy június 29.) erdélyi magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester.
Életútja
Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban (1940–1948), a kolozsvári Zenekonzervatóriumban (1948–49, zongoratanára Halmos György), majd zeneszerzés szakon Leningrádban, a Rimszkij-Korszakov zenekonzervatóriumban végezte (1949–1954). 1954–1973 között a bukaresti rádió zenei rendezője, a Bukaresti Állami Zsidó Színház zenei együttesének vezetője. Zeneműveit Winkler Adalbert néven is jegyezte. Első zeneműve (Dal hegedűre és zongorára) Leningrádban jelent meg 1951-ben.
Mintegy 130 opust tartalmazó életműve műfaji szempontból nagyon sokszínű. Hangsúlyos helyen állnak a vokális műfajok: kórusok, dalok, román és magyar nyelven. Műveit a dallamosság elsődlegessége, gyakran az – elsősorban erdélyi kötődésű – népzenei ihletés, késő romantikus hangzásvilág jellemzi. Életművének román nyelvű összegezését Carmen Popa írta: Determinări, raporturi şi interferenţe stilistice în creaţia lui A. Winkler (doktori értekezés anyaga, 2006).
Művei Fontosabb vokális és vokálszimfonikus művei
Napjaink kantátája (1964); Pace, vis al omenirii (kantáta, 1981); Fluviul revărsat (opera, Const. Carjan librettójára, 1973–78); Marinarul pe uscat (operett/musical, 1984); Színpadi kísérőzenék a Zsidó Színház előadásai számára; Filmzenék (Perpetuum mobile, 1959; Dans maghiar, Scherzino, 1959, stb.).
Dalok
Négy szerelmes dal (népdalszövegek, 1958); Négy erdélyi magyar népdal (népi szöveg, 1963); Trei lieduri (József Attila-versek, E. Jebeleanu fordításában, 1958); Hieroglifa (négy dal szopránhangra és fúvóskvintettre, 1988).
Kórusművek
Négy lapádi népdal (vegyes karra és zongorára, 1958); Steaua stelelor (négy poéma vegyes karra, József Attila-, Nazim Hikmet-, Mihai Beniuc-, Ady Endre-versekre, 1959).
Számos sikeres könnyűzene-mű szerzője volt, köztük a Se-ntorc vapoarele, amelyet Doina Badea mutatott be. Ezek közül egyesek a Romániai Zeneszerzők Szövetsége különlenyomataként jelentek meg. Bun venit c. dalát a hadsereg zenei pályázatán (III. díj, 1972), a Cântă şi tu cu noi c. dalát a Clubul folyóirat pályázatán tüntették ki (III. díj).
Az 1950-es és az 1960-as években hazafias verseket is megzenésített. Ezek az Ifjúmunkás, a Művelődés hasábjain, valamint gyűjteményes kötetekben: Dal a hazáról (Bokréta, Bukarest, 1956), Dal a szabad hazáról (Az új élet dalai, Bukarest, 1959) jelentek meg.
Szimfonikus művek, versenyművek
I. (d-moll) szimfónia (1954); II. (C-dúr) szimfónia: Spre piscuri (1958); Augusztus 23. (zenekari nyitány, 1953, díszoklevél a bukaresti ifjúsági- és diákfesztiválon); Zongoraverseny (1959); Fuvolaverseny (1960); Hunyadi képek (szimfonikus szvit, 1961); Vonószenekari koncert (1962); Metamorfózisok (szimfonikus variációk, 1967); A fény kapui (1969); Gyökerek (szimfonikus változatok, 1980); Spaţii maramureşene (1979; a Yamaha Music 1981-es nemzetközi versenyén díjazott mű); Zborul condorului (1982).
Kamarazeneművei Kamarazeneművei a fúvós hangszerek iránti vonzódását is tükrözik, duói, triói többségében fúvós hangszer is szerepel:
Klarinét–zongora szonáta (1956); Hegedű–zongora szonatina (1964); Brácsa–zongora szonáta (1989); Szextett (fúvós hangszerekre és zongorára, 1963); Tectonique (12 hangszerre, 1968); Monológ és párbeszéd (klarinétra és zongorára, 1964); Nuances (klarinétra és hegedűre, 1969); Szekvenciák (fagottra és zongorára, 1964); Piccola passacaglia (trombitára és zongorára, 1972); Ţârmuri japoneze (improvizációk fuvolára, hegedűre és zongorára, 1972); Nyári nap (klarinét–zongora, 1979); Trió (hegedű, cselló, zongora, 1979); Trio profondo (brácsa, gordonka, nagybőgő, 1983).
Zongoraművek
Zongoraszvit magyar témákra (1947, átdolg. 1956); Hét bagatell (zongorára, 1957); Magyar népdalszvit (vegyes kar, 1961); Ballada és Scherzo (1961); Momenti (1965); Varázslatok a hegyekben (preparált zongorára és magnetofonszalagra, 1970).
További művek szólóhangszerekre
Monolog (klarinétra, 1964); Enigme (nagybőgőre, 1972); Hegedűszólószonáta (1982); Jazz-művek: Rapszódia (szaxofon, tenor és jazz-zenekarra, 1972); Piano music (1992).
Ogives, Ornaments és III. Szimfónia c. zenekari művei befejezetlenül maradtak.
Jegyzetek
Források
További információk Zenei Lexikon. III. Szerk. Boronkay Antal, Budapest, 1965. Viorel Cosma: Compozitori şi muzicologi români. Bukarest, 1965; Viorel Cosma: Muzicieni din România. Lexicon bio-bibliografic. 9. kötet, Bukarest, 2006. Adalbert Winkler: A Román Zeneszerző Szövetség különnyomata. – Doru Popovici: In memoriam Albert Winkler Muzica 1992/4. Carmen Popa: Determinări, raporturi şi interferenţe stilistice în creaţia lui Albert Winkler Bukarest, 2006. Elisabeta Boros-Konrád: Şcoala muzicală naţională maghiară şi compozitorii maghiari din România. Kolozsvár, 2008. II.
Kategória:Romániai magyar zeneszerzők Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Nagyenyediek Kategória:1930-ban született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek