250px|bélyegkép|Ír férfi A mediterrán rassz egy fekete hajú, világosbarna bőrű (lásd: olíva bőrszín), korán öregedő Dél-európai rassz, az rómaiaknak az egyik legjellegzetesebb arctípusa volt.
Külső jellemzők Kecses, mozgékony alkatú, a vázcsontja vékony, az izompadlásai felszínén gyengék. Az asszonyok alkata általában fokozottan kecses, a bőr alatti zsírpárnák jól fejlettek, a csípők szélesek. A fej hosszú, keskeny, a fejtető egyenesen futó, a fej méretei többnyire kicsinyek, lágyak. A csontos szemöldökív gyenge, a homlok alacsony és meredek, kissé előredomborodó, a nyakszirt hátrafelé kidomborodik. A fej hosszúságával szemben az arc középhosszú, keskeny, aránylag alacsony. A tág szemek vízszintesen állók, az orr nagyon fejlett, egyenes, időnként kissé hajlott. A járomívek az arc síkjához simulók, a keskeny fogsorívek előreállók, az áll igen fejlett, inkább kerek, mint magas. Az ajkak hajlamosak a vastagodásra, a szájrés meglehetősen széles. Pigmentgazdagsága az európai kontinensen az armenid rassz után a legerősebb; jellemző a fekete vékony, általában hullámos vagy akár fürtös haj, a barnás, esetleg zöldesbarna (olivastro) bőrszín, amely a nap hatására még jobban barnul. Az arcszőrzete és a szemöldöke erős.
Mai elterjedése Az egész Mediterráneumban, és a Balkán délebbi részein nagyon elterjedt, ahonnan minden irányban szétszóródott. Ma Európában Olaszországban és az Ibériai-félszigeten van jelen legnagyobb számmal, de főleg a portugáloknál.
Kárpát-medence A honfoglaló magyarság sok mediterrán-szerű elemet talált a Kárpát-medencében, ennek ellenére még ma is ritka a magyarságban. Az antropológusok szerint aránya 1% körül van. A mai Erdélyben a románok és a városok betelepült lakossága miatt gyakoribb.
Változatai Proto-mediterrán Nagyközép termetű. Erőteljes csontozat, középhosszú- és magas fej, középszéles homlok, keskeny arc és erősen kiálló orr jellemzi. A történelmi népek közül a pelgazgok és a ligurok, ma a szardíniaiak és a baszkok tartoznak ide.
Atlanto-mediterrán Egész Dél-Európa legjellemzőbb típusa. A férfiak átlag magassága 167–171 cm között mozog, a fej markáns, a csontos szemöldökív erősen fejlett, az arc közepesen hosszú, szögletes, a haj sötét árnyalatú és kissé göndör. Lehet kék szemű is (Franco Nero).
Gracilis mediterrán Főképpen a spanyoloknál fordul elő. A férfiak átlag magassága 160–164 cm közötti; vékony csontozatú, gracilis típus. A homlok meredek, a fej meglehetősen hosszú és alacsony, arc középhosszú, az orr igen nagy és a fogmedri rész nagyon előreáll, az állkapocs kicsi és az állcsúcs lekerekített, a haj gesztenyebarna, időnként egyenes, de általában hullámos, a hajszál vékony, lágy tapintású. A nagy szemek sötétbarnák, a szakáll és a bajusz igen fejlett.
Irano-afgán A Közel-Kelet arab lakóira jellemző. Jellemző a magas növés; a férfiak átlag magassága 171–175 cm között mozog, de a testalkat gracilis. A fej magas, az arc hosszú, az orrgyök magasan induló, az orr nagy és általában hajlott. A sötét haj hullámos vagy fürtös, a szemek nagyok, az ajkak duzzadtak, a bőrszín sötét.
Pontuszi A Mediterrán keleti változata, melyet időnként a szkítákhoz, kurgánokhoz és más ősi sztyeppei népekhez kötnek. Napjainkban elsősorban a Balkánon, Nyugat-Törökországban, Ukrajnában, Dél-Oroszországban, Azerbajdzsánban, Északnyugat-Iránban és Mezopotámia egyes részein található meg. Termete a „klasszikus” mediterránnál magasabb, némileg világosabb pigmentációjú, a fej rövidebb, az orr szélesebb és a fogmedri rész csak közepesen előreálló.
Jegyzetek
Források Kiszely István: A magyarság embertana Kiszely István: A Föld népei I. Európa Hankó Ildikó: Emberek, Búvár zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, 1980
Kategória:Europid nagyrassz