Ecatepec de Morelos (röviden Ecatepec) nagyváros és község Mexikó México nevű szövetségi államában, a mexikóvárosi agglomeráció része. 1,65 milliós lakosságával (2010) ez az egész ország legnagyobb népességű községe, és ha az agglomerációk helyett a szűken vett városokat nézzük, akkor Mexikóváros után az ország második legnagyobb városa. A községhez még 3 kis település tartozik, melyek összlakossága alig haladja meg az 1000 főt: Mesa de los Leones, Tierra Blanca Segunda Sección (más néven Ejido Ecatepec) és Vista Hermosa.
Földrajz Fekvése A város a mexikóvárosi agglomerációhoz tartozik, annak északkeleti részén terül el. Majdnem teljes területe a tengerszint felett körülbelül 2250 m-rel fekvő síkság, csak nyugati részén emelkednek a Vulkáni-kereszthegység hegyei, melyek a 3000 m-es magasságot közelítik. A területen állandó vízfolyások nincsenek, az időszakos patakok közül legjelentősebb a Majada Grande. A község keleti részén építették fel az El Caracol nevű, kör alakú víztározót. Ennek és a nyugati hegyeknek a kivételével minden terület elfoglal a város, a hegyeken növő bozótos és erdős részek a teljes községnek alig több mint 10%-át teszik ki.
Éghajlat A város éghajlata átlagosan meleg és átlagosan csapadékos. Nagy forróságot sosem mértek itt, a rekord 35 °C volt, viszont a 30 fokot szinte minden hónapban előfordul, hogy megközelíti a hőmérséklet. A nyári hónapok kivételével fagyok is előfordulnak, januárban akár -10 °C-ig is lehűlhet a levegő. Az évi kb. 550 mm csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a mennyiség mintegy 3/4 része a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull.
Közlekedés A várost átszelő legfontosabb közlekedési útvonal a Mexikóváros és Pachuca de Soto között vezető 85-ös és 85D jelzésű főút, melyből több helyi jelentőségű, kisebb út is kiágazik. A legközelebbi repülőtér Mexikóváros nemzetközi repülőtere, mintegy 18 km-re Ecatepec központjától délre.
A mexikóvárosi metróhálózat B jelű vonala (ami a 11-es metrónak felel meg) északkelet felé túlnyúlik a főváros határain, és Ecatepecet is bekapcsolja a metróhálózatba.
Népesség Bár a város népessége – összhangban az országos folyamatokkal – sokáig gyorsan növekedett, az utóbbi években ez a folyamat megállt, és a túlzsúfolt város lakossága csökkenni kezdett. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:
ÉvLakosság (Ecatepec város)Lakosság (Ecatepec község)19901 218 1351 218 13519951 455 9091 457 12420001 621 8271 622 69720051 687 5491 688 25820101 655 0151 656 107 Története Nevének eredete Az Ecatepec név a navatl nyelvből ered: az előtag jelentése szél vagy levegő, a tepetl (vagy tepec) pedig hegyet, csúcsot jelent, így a teljes név olyasmi lehet, hogy A szeles csúcson. A város hivatalos nevében szereplő Morelos nevet pedig José María Morelos y Pavón függetlenségi harcos emlékére kapta, akit 1815-ben itt végeztek ki.
A spanyolok előtt balra|bélyegkép|Ecatepec azték jelképe, felismerhető benne a tepec vagy tepetl jel, melynek jelentése hegy, csúcs A spanyol hódítók megérkezése előtt főként otomik telepedtek meg a stratégiailag fontos területen, mely a Mexikói-völgy és az északi vidékek közötti kereskedelem fő útvonalán feküdt, mintegy a völgy kapujaként. Fő megélhetési forrásuk a halászat, a növénytermesztés és a vadászat mellett a gyékény, az agyag és a Texcocói-tóból kinyert só volt. 1428-tól kezdve a környéket 5 kormányzó irányította: elsőként I. Chimalpilli, I. Moctezuma unokája, utána Tezozómoc (Chimalpopoca fia), harmadikként Matlacohuatl, II. Moctezuma apósa, negyedikként II. Chimalpilli, Ahuízotl fia, végül Diego Huanitzin, Tezozómoc fia, aki Cuauhtémoc oldalán harcolt a spanyol megszállás ellen.
A spanyol hódítás és a következő évszázadok jobbra|bélyegkép|José María Morelos kivégzése Amikor 1521 augusztusában Hernán Cortés utolsó nagy rohamát indította Tenochtitlán ellen, a közeli Texcocóban építtetett 13 brigantint vagy más kisebb hajót is felhasználta a támadáshoz. Hogy ezekkel a hajókkal elérhesse a várost, meg kellett semmisítenie az I. Moctezuma javaslatára Nezahualcóyotl által emelt kőfalat is, melynek maradványait ma albarradón de Ecatepec néven ismerjük.
A terület fekvése igen kedvező volt a kereskedelem szempontjából: itt haladt át a Mexikóvárosból Veracruz kikötőjébe és a zacatecasi ezüstbányákhoz vezető út is. 1560 körül egy indián lakosságú köztársaság alakult itt ki, majd a 17. század kezdetén alcaldia mayor rangra emelkedett: a spanyolok innen irányították többek között Zumpangót és Xaloztocot is.
1815-ben, a függetlenségi háború során a királypártiak elfogták a felkelők egyik vezéralakját, José María Morelos y Pavónt, akit a bíróság halálra ítélt. Miután a cuernavacai Palacio de Cortés palotában fogva tartották egy ideig, Ecatepecbe szállították, ahol december 22-én agyonlőtték.
1824-ben, amikor México szövetségi állam megszületett, a helyi kormány elismerte Ecatepec községet, majd 1825 februárjában a Ley de Municipio című törvény úgyszintén.
A várossá vált Ecatepec jobbra|bélyegkép|A város kultúrháza Ecatepecet 1877. október 1-jén emelték villa rangra, ekkor egészítették ki nevét a kivégzett José Morelos tiszteletére a de Morelos utótaggal. A következő évtizedekben a város lakói főként a környék vízrendezési munkáival (a tavak lecsapolásával) és földműveléssel foglalkoztak, valamint az egyre növekvő haciendák peónjaiként dolgoztak. Bár az 1910 körüli forradalmi események jócskán felforgatták a mindennapokat, fegyveres összetűzésre, sőt, még csak nagyobb vitákra sem került sor Ecatepecben.
Az ipar jelentős fejlődése csak az 1940-es években kezdődött meg. A lakosság száma folyamatosan és gyorsan nőtt, így 1980. december 1-jén a település a legmagasabb, ciudad rangra emelkedett.
Turizmus, látnivalók Ecatepec egyáltalán nem tartozik a kedvelt turisztikai célpontok közé. Műemléke is igen kevés van, a kevés közül említésre méltó Morelos háza (ahol Morelos életének utolsó óráit töltötte, korábban az Alkirályok háza (Casa de virreyes) volt), a Szent János-kápolna, a történelmi park (Parque Histórico), a Puente Colonial híd, egy 1604 körül épült gátmaradvány és a Mexikóváros–Veracruz régi út maradványai. Az Ehécatl hegyen található barlangban pedig egy ősi barlangrajz látható, melynek figurája a szelet szimbolizálja, valamint itt látható egy régi monolit kő is, melynek segítségével csillagászati megfigyeléseket végeztek.
Különleges helyi hagyományok, kézművesség és zene nem jellemző a városra, a vallási ünnepek mellett egyetlen jellegzetes rendezvénye a szeptember 30-án, José Morelos születésnapja alkalmából tartott katonai és civil felvonulás. Múzeuma a Museo de Xalostoc. Testvértelepülések Caracas Cuautla Gustavo A. Madero
Jegyzetek
Kategória:México községei Kategória:México települései