A Luleälven Észak-Svédország egyik legnagyobb folyója; hossza 461 kilométer, vízgyűjtő területe négyzetkilométer.
Nevének etimológiája
Svéd neve, a Lule älv, vagy Luleälven, a lulei számi nyelvű Julevädno („keleten lakó”) névből ered.Språktidningen 2008/2: Älvar på samiska] (Az älv, illetve határozott alakban älven szó svédül folyót jelent.) Eredetileg a keleten lakó, más néven erdei lappok folyóját jelenthette.
Földrajzi leírása
A Luleälven a norvég határ közelében, a Skandináv-hegység keleti lejtőin ered, áthalad több nagy tavon, így Virihaure (580 m tszf) és Vastenjaure (547 m tszf), majd Vuojatätno néven északkelet felé haladva az Akkajaure víztározóba ömlik, ahonnan délkelet felé folytatja útját, áthalad a Stora Sjöfallet és Stora Lulevatten tavakon és a róla elnevezett Luleå város mellett a Botteni-öbölbe ömlik. 506 m³/s vízhozamával a Göta älv után a második Svédországban. A folyó főága áthalad Gällivare, Jokkmokk, Boden és Luleå községek területén. Legnagyobb mellékfolyója a Lilla Luleälven (Kis Luleälven). További jelentősebb mellékvizei a Vietasätno és Bodträskån.
Vízgyűjtő területéhez képest igen magas a vízhozama, mert a forrásvidéke közelében elterülő Sarek és Padjelanta nemzeti parkok vidékén jelentős az éves csapadék. Ez és a folyómeder jelentős esése nagy vonzerőt jelentett a folyó vízenergiájának kiaknázásához. A folyón a 20. század 50-es és 70-es évei között összesen 15 vízerőmű épült, mind az állami Vattenfall AB tulajdonában van. A legnagyobb közülük a Harsprånget, amely az ország legnagyobb beépített kapacitású (977 MW) vízerőműve, de az éves termelés tekintetében (2131 GWh) elmarad az Umeälvenen épült Stornorrfors vízerőmű mögött.
Jegyzetek
További információk
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Umeälven
Kategória:Svédország folyói