Johann Gottfried Galle (Radis, 1812. június 9. – Potsdam, 1910. július 10.) német csillagász, klimatológus és egyetemi tanár. Urbain Le Verrier-vel együttműködve felfedezte a Neptunusz bolygót.
Életútja
Galle a Pabsthausban született, nem messze Radis falutól, Gräfenhainichen közelében, Johann Gottfried Galle (1790–1853) és felesége Maria Henriette néven Pannier (1790–1839) első fiaként. A Wittenberg gimnáziumába járt, majd 1830 és 1833 között a berlini Humboldt Egyetemen tanult. Ezután a Guben gimnáziumban helyezkedett el felsőfokú tanári állásban, mint matematika- és fizikatanár. Később a berlini Friedrichwerdersches gimnáziumba helyezték, így Berlinbe költözött.
1835-ben egykori tanára, a csillagászprofesszor Johann Franz Encke kinevezte őt asszisztensnek a város szélén újonnan épült Berlini Csillagvizsgálóba. A következő 16 évben Galle itt dolgozott, nevezetesen egy Fraunhofer 9 inch-es (22,5 cm) rekesznyílású távcsővel. 1838-ban felfedezte a Szaturnusz belső, sötét gyűrűjét. 1839 és 1840 között három új üstököst fedezett fel. 1845-ben Galle doktori fokozatot kapott. A doktori értekezésében a dán Ole Rømer feljegyzéseit tanulmányozta a csillagállásról.
1846. szeptember 23-án levelet kapott a francia Urbain Le Verrier-től, aki az Uránusz bolygó keringési zavarait vizsgálta. Le Verrier egy még felfedezetlen bolygó helyzetére következtetett, és megkérte Gallét, hogy kutassa át az égbolt megfelelő részét. Ugyanezen az éjszakán Galle, asszisztense, Heinrich Louis d'Arrest segítségével, felfedezett egy 8. magnitúdós csillagot, mindössze 1°-ra a számított pozíciótól, amely nem szerepelt a berlini akadémiai csillagkatalógusban. A következő éjszakán az égitest 4 ívmásodperces sajátmozgása volt mérhető, ami kétséget kizáróan megállapította bolygó mivoltát. Galle mindig is elutasította, hogy a később „Neptunusznak” nevezett bolygó felfedezőjének tekintsék; a felfedezést Le Verrier-nek tulajdonította.
bélyegkép|200px|Königsbergi Egyetemi Csillagvizsgáló 1847-ben Encke Gallét választotta meg Friedrich Wilhelm Bessel utódjának a Königsbergi Obszervatórium igazgatói posztjára. Mielőtt a kinevezés, amelyet már IV. Frigyes Vilmos porosz király elrendelt, hatályba léphetett volna, Galle 1848 elején lemondott a pályázatról egy Carl Gustav Jacob Jacobi által ellene irányuló intrika miatt.Diedrich Wattenberg: Nach Bessels Tod - Eine Sammlung von Dokumenten. Veröffentlichungen der Archenhold-Sternwarte Berlin-Treptow Nr. 7. 1976 Jacobi szponzorálta Bessel régóta mellette dolgozó asszisztensét August Ludwig Buscht, aki aztán ott is az utódja lett.
1851-ben Galle Breslauba ment, ahol először a breslaui Matematikai Intézet igazgatója, majd 1856-tól a csillagászat professzora lett a Breslaui Egyetemen. Több mint 45 évig dolgozott ott. Az 1875/76-os tanévre megválasztották rektornak. Ez idő alatt a bolygók pontos pályameghatározásával foglalkozott, és módszereket dolgozott ki a sarki fények magasságának, valamint a meteorok pályájának meghatározására, és egy munkában összefoglalta az 1894-ig megfigyelt összes üstökös adatait. Ezen kívül foglalkozott a A Föld mágnesessége és a klimatológia témakörével.Vö. J. G. Galle: Grundzüge der Schlesischen Klimatologie.. J. Max & Komp., Breslau 1857. Összesen több mint 200 művet publikált.
1897-ben Galle Potsdamba költözött, ahol 98 éves korában halt meg.
Gallét a breslaui Steinstraße (lengyelül: ul. Kamienna) protestáns Mária Magdaléna Temetőben helyezték örök nyugalomra.
Emlékezete bélyegkép|200px|Emléktábla a Kirchplatz házon Wittenbergben A Neptunusz felfedezéséért a porosz királytól megkapta a Vörös Sas-rend kitüntetést, a francia királytól pedig a Francia Köztársaság Becsületrendjét. Tagja volt a Bajor Tudományos Akadémiának és a brit Royal Astronomical Society-nek. 1846. december 31-én VIII. Keresztély dán király a Ingenio et arti''' érdeméremmel tüntette ki.For videnskab og kunst medaljen Ingenio et arti. In: Litterære priser, medaljer, legater mv. litteraturpriser.dk, abgerufen am 5. Dezember 2021 (dänisch). Liste der Empfänger Ingenio et arti . Gräfenhainichen városa 1977-ben emlékművet állított neki. Galle (holdkráter), Galle (marsi kráter), a Neptunusz egyik gyűrűje és a (2097) Galle aszteroida a nevét viseli.
Jegyzetek
Fordítás
Források William Sheehan, Nicholas Kollerstrom, Craig B. Waff: Die Neptun-Affäre. Spektrum der Wissenschaft, April 2005, S. 82–88 (2005), Heinrich Kühne, Heinz Motel: Berühmte Persönlichkeiten und ihre Verbindung zu Wittenberg. Verlag Göttinger Tageblatt 1990 Diedrich Wattenberg: Johann Gottfried Galle, 1812–1910; Leben und Wirken eines deutschen Astronomen. Leipzig, J. A. Barth, 1963.
Hans-Joachim Böttcher: Galle, Johann Gottfried'', in: Bedeutende historische Persönlichkeiten der Dübener Heide, AMF – Nr. 237, 2012, S. 27–28. J. Franz, in: Astronomische Nachrichten, 185 (1910), S. 309–312, The Observatory, Vol. 33 (1910), S. 311–318, (angol nyelven) Journal of the Royal Astronomical Society of Canada, Vol. 4 (1910), S. 379, (angol nyelven) Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 71 (1911), S. 275, (angol nyelven) Veröffentlichungen von J. G. Galle im Astrophysics Data System Über Johann Gottfried Galle aus Anlass seines neunzigsten Geburtstags, in: Königlich Privilegierte Berlinische Zeitung, 7. Juni 1902.
Kategória:Német csillagászok Kategória:1812-ben született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai