bélyegkép|300px|A mesterséges intelligencia a gépi tanulás, az adatfeldolgozás és az automatizált döntéstámogatás egyik központi fogalma.

A mesterséges intelligencia (rövidítve: MI; angolul: artificial intelligence, rövidítve: AI) olyan számítástechnikai rendszerek képessége, amelyek emberi intelligenciához kötött feladatokat képesek elvégezni, például tanulást, következtetést, problémamegoldást, észlelést, nyelvi megértést vagy döntéshozatalt. A fogalom egyúttal kutatási területet is jelöl, amely a matematika, a mérnöki tudományok és a számítástudomány módszereivel olyan modelleket és szoftvereket vizsgál, amelyek környezetükből adatokat nyernek ki, azokat feldolgozzák, majd valamilyen cél elérése érdekében cselekvést vagy javaslatot állítanak elő.. A szakirodalomban a mesterséges intelligencia nem feltételez szükségképpen tudatot vagy emberhez hasonló belső élményvilágot; a legtöbb meghatározás a megfigyelhető képességekre, a feladatmegoldásra és a célirányos viselkedésre összpontosít..

A mesterséges intelligencia alkalmazásai közé tartoznak többek között a keresőmotorok, az ajánlórendszerek, a gépi fordítás, a beszédfelismerés, a képfelismerés, az orvosi döntéstámogató rendszerek, az önvezető járművek, a robotika, valamint a stratégiai játékokban, például a sakkban és a góban használt programok. A 2020-as évektől különösen nagy figyelmet kaptak a generatív mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek szöveges utasításokból szöveget, képet, hangot, videót vagy programkódot képesek létrehozni...

A mesterségesintelligencia-kutatás hagyományos részterületei közé tartozik a gépi tanulás, az automatizált következtetés, a tudásábrázolás, a természetesnyelv-feldolgozás, a tervezés és az észlelés, továbbá ezek robotikai és döntéstámogató alkalmazása. A terület módszertana sokféle: használ formális logikát, állapottér-keresést, matematikai optimalizálást, statisztikai modelleket, mesterséges neurális hálózatokat és valószínűségi módszereket is... Emiatt a mesterséges intelligencia nem pusztán informatikai témakör: kapcsolódik a kognitív tudományhoz, a pszichológiához, a nyelvészethez, a filozófiához, az idegtudományhoz és a közgazdaságtanhoz is.

A mesterséges intelligencia önálló akadémiai területként az 1956-os dartmouthi konferenciához köthetően alakult ki.. Történetét többször váltakozó optimizmus és visszaesés jellemezte: a korai szimbolikus rendszereket és szakértői rendszereket később a kutatási támogatás csökkenésével járó úgynevezett „MI-telek” követték.. A terület iránti érdeklődés a 2010-es évektől ismét jelentősen megnőtt, részben a nagy adathalmazok, a grafikus processzorokon gyorsított számítás és a mély tanulás eredményei miatt.. A transzformer-architektúra elterjedése tovább gyorsította a nagy nyelvi modellek és a generatív rendszerek fejlődését..

A mesterséges intelligencia használata komoly befolyást gyakorol a 21. század elején, ambivalens társadalmi és gazdasági változásokat hozva, befolyásolva a munkaerőpiacot, a közszolgáltatásokat, a tartalomgyártást és a katonai-technológiai fejlesztéseket, több különböző iparágat (leginkább automatizálás szempontjából) és egyúttal megkönnyítve a dezinformációt, a hamis propaganda terjesztését. A kockázatok között gyakran említik az elfogult döntéshozatalt, az átláthatóság hiányát, a személyes adatok védelmét, a szerzői jogi vitákat, a félretájékoztatás terjedését, valamint a fejlett rendszerek biztonságos és ellenőrizhető működésének problémáját.... Többen okkal kérdőjelezték meg a mesterséges intelligencia pozitív etikai hatását, illetve felfigyeltek a morális és erkölcsi veszélyeire, amit követően több országban és régióban korlátozásokat vezettek be a használatára. Az emberi kreativitás, fantázia és kommunikáció helyett a AI által generált - különböző minőségű - szöveges és audiovizuális tartalmak kontrollálatlan, kvázi vírusszerű terjedését látva számos technológiai elemző az - ezredforduló idején még a globális méretű és ambiciózus tudományos és gazdasági lehetőségekkel kecsegtető - internet jövőbeli halálától tart.Flachner Balázs - Azt mondták, az internet halott. Ami valójában történik vele, az ennél is rosszabb (Telex.hu, 2024.06.25.)Világi Máté - Szintet lépett a Fidesz kampánya: az MI-generált kamuvideókkal tégláról téglára bontják le a valóságot (Telex.hu, 2025.10.16.)Klág Dávid - Ezek a bácsik sosem léteztek (Telex.hu, 2026.01.13.)

Megközelítések A mesterségesintelligencia-kutatást két fő csoportra oszthatjuk: a hagyományos MI-re és a számítási intelligenciára.

A hagyományos MI főleg a jelenleg gépi tanulásként osztályozott módszerekből áll, amelyet a formalizmus és a statisztikai analízis jellemez. A terület ismert még kibernetikai rendszer, szimbolikus MI, logikai MI, tiszta MI, és GOFAI (jó, régimódi mesterséges intelligencia) neveken is. A terület a következő módszereket foglalja magába:

Szakértői rendszerek, amelyek egy szűk szakmai területen érvényes érvelési szabályokat alkalmaznak következtetések levonásához. A működése során tényekkel, és további tények kikövetkeztetéséhez alkalmas szabályokkal operál. Az egyik legismertebb az 1970-es években létrehozott MYCIN, ami a vér betegségeinek diagnózisához adott segítséget. Esetalapú érvelés Bayes-statisztikán alapuló hálózatok Viselkedésalapú MI: egy moduláris módszer, MI-rendszerek kézi létrehozásához.

A számítási intelligencia az iterációs (lépésenkénti) fejlődést vagy tanulást helyezi előtérbe (például a paraméter hangolást a kapcsolat alapú rendszerekben). A tanulási folyamat gyakorlati tapasztalatokon alapul és nem szimbolikus, koszos MI vagy puha számítási technikai módszereket használ.

Neuronhálózatok: nagyon erős mintafelismerési képességű rendszerek. Fuzzy rendszerek: technikák a kockázat melletti érveléshez, amelyeket elterjedten használnak modern ipari és fogyasztói szabályozási rendszerekben. Evolúciós számítási technikák, amely a biológia által inspirált fogalmakat (például populáció, mutáció, a legjobb túlélése) alkalmaz egyes problémák egyre jobb megoldásához. Ezek a módszerek az evolúciós algoritmusok (például genetikus algoritmusok) és a raj-intelligencia (például hangya algoritmus) területekre oszthatók.

A két fő irányvonal elemeit próbálták ötvözni a hibrid intelligens rendszerekben, amelyekben a szakértői rendszerek következtetési szabályait hozzák létre neuronhálózatok vagy a statisztikai tanulás képzési szabályainak segítségével.

Története bélyegkép|A Turing-teszt koncepciójaÁttörés: 64 év után átment egy számítógép a Turing-teszten|265px

A 17. század elején René Descartes úgy gondolta, hogy az állatok teste nem több egy összetett gépnél. 1642-ben Blaise Pascal létrehozta az első mechanikus, digitális számológépet. A 19. században Charles Babbage és Ada Lovelace programozható számológépeken dolgoztak.

Az 1910-es években Bertrand Russell és Alfred North Whitehead kiadta a Principia Mathematica-t, ami forradalmasította a formális logikát. 1943-ban Warren McCulloch és Walter Pitts kiadták Az idegi működés logikai alapjai (A Logical Calculus of the Ideas Immanent in Nervous Activity) című művüket, amellyel megalapították a neuronhálózatok elméletét.

Az 1950-es évek meglehetősen aktív időszak volt a mesterségesintelligencia-kutatásban. John McCarthy megalkotta a „mesterséges intelligencia” kifejezést az első, a témának szentelt konferencián. Szintén ő fejlesztette ki a Lisp programozási nyelvet. Alan Turing megalkotta a Turing-teszt koncepcióját – egy adott gépezet képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember –, amit a téma szakértői jobb híján az intelligens viselkedés emulációjára vonatkozó legalapvetőbb gyakorlati jellegű paradigmának tartanak.

Az 1960-as és 1970-es évek alatt Joel Moses bemutatta a szimbolikus érvelés hatékonyságát az első sikeres tudásrendszer-alapú programjában, melyet Macsymának nevez el. Marvin Minsky és Seymour Papert kiadták Perceptrons című művüket, amelyben az egyszerű neuronhálózatok lehetőségeinek határait mutatták be. Alain Colmerauer kifejleszti a Prolog programozási nyelvet. Ted Shortliffe az első szakértői rendszerként is emlegetett munkájában bemutatja a szabályalapú rendszerek jelentőségét a tudásábrázolásban és az orvosi diagnózisban és terápiában alkalmazott következtetésekben. Hans Moravec kifejlesztette az első számítógépvezérelt járművet, amely önállóan navigál elszórt akadályokkal berendezett pályákon.

bélyegkép|265px|Sophia, a világ első, állampolgársággal rendelkező humanoid robotja, 2017

Az 1980-as években általánosan elterjedtté vált az először 1970-ben Paul John Werbos által leírt neuronhálózatok és a visszaterjesztés algoritmusok együttes alkalmazása. Az 1990-es években több jelentős eredményt ér el a mesterségesintelligencia-kutatás és több fontos MI alkalmazást mutattak be. A DARPA kijelenti, hogy az első öbölháborúban végrehajtott logisztikai műveletek mesterséges intelligenciai módszerekkel történt támogatása több megtakarítást eredményezett, mint az amerikai kormány addigi összes mesterségesintelligencia-kutatásra fordított kiadása. 2017-ben a Google DeepMind programja pusztán az alapszabályok betanulása utáni önálló tanulással 4 óra után képes volt megverni bármilyen sakkjátékost, 8 óra tanulás után a legkomplexebb szellemi sportban, a góban is a legerősebbé válik.Google DeepMind: AI becomes more alien - bbc.com

A digitális forradalom egyik eredményeként a 2000-es évektől elkezdődik az önvezető járművek fejlesztése, a legnagyobb fejlesztő a Tesla, Inc. és az Audi, valamint a Google.

2017: a mesterséges intelligencia világszerte nagy ütemben kezdett el fejlődni. A Huawei piacra dobja az első A.I. mobiltelefonját, (Huawei Mate 10 néven, Kirin 970 A.I. chippel). A világon először kap egy A.I. humanoid robot állampolgárságot. A humanoid robot neve Sophia,http://www.origo.hu/techbazis/20171028-eloszor-kapott-allampolgarsagot-egy-robot-szaud-arabia-sophie.html állampolgársága szaúdi.

Művészi ábrázolása A mesterséges intelligencia sok hasonlóságot mutat a robotokkal, avagy a robotikával, és mint ilyen számtalan irodalmi és filmes feldolgozása van a sci-fi műfajában, kezdve Isaac Asimovval, ahol legtöbbször intelligens antropomorf robotok, androidok kerülnek konfliktusba alkotójukkal, az emberrel. A mesterséges intelligencia maga viszont használhat más robottestet is, vagy anélkül is létezhet, ilyen történettel is számos fikciós mű foglalkozik. Alább kivonatolva csak a fontosabb alkotások szerepelnek: A. I. – Mesterséges értelem (2001) című film. Rendező: Steven Spielberg 2001: Űrodüsszeia (1968) című film híres intelligens számítógépe, HAL 9000 viselkedése a film egyik alapkonfliktusa Csillagközi romboló és a Caprica c. spinoff sorozatok középpontjában a lázadó mesterséges intelligencia (cylonok) és az emberi létezés esetleges konfliktusa áll A Szárnyas fejvadász replikánsai; A Disney által készített Tron, avagy a számítógép lázadása c. kultuszfilm; A Terminátor c. mozifilm-sorozat és spinoffjai Isaac Asimov regényei, novellái Mass Effect (1, 2, 3): EDI, gethek, kaszások – akció-szerepjáték Ex Machina (2015) című film William Gibson Neurománc-regénysorozatában (Neurománc, Számláló nullára, Mona Lisa Overdrive) a cselekményszálakat mesterséges intelligenciák szervezik és irányítják Detroit: Become human – videójáték Mátrix – feltehetően mesterséges intelligencia által irányított világ, amelyben az emberiséget virtuális valóság-szimulációban tartják

ChatGPT: forradalom a mesterséges intelligencia területén bélyegkép|332px|A ChatGPT shakespeare-i szonett formájában is meg tud válaszolni olyan bizarr kérdéseket is, hogy meggyilkolták-e a Wikipédia társalapítóját a Tienanmen téri vérengzés során A ChatGPT (Generative Pre-trained Transformer) az OpenAI mesterséges intelligencia kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, mely a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció automatizálása során értelmezőmodelleket használ, melyek segítségével a bevitt információkat azonnal interaktívan kezeli.