Somló Sári (Arad, 1886. március 7. – Kerepes, 1970. március 18.) szobrász, költő, író.
Életrajza
Somló Sándor színész, a Nemzeti Színház igazgatója és Vadnay Vilma énekesnő, primadonna leányaként született. 1893-ban mikor édesapja a Nemzeti Színházhoz szerződött, a család Budapestre költözött. 1911-12-ben az Iparművészeti Iskolában tanult, ahol Udvary Géza, Holló Barnabás és Maróti Rintel Géza voltak a mesterei. 1912-ben ugyanitt kinevezték tanársegédnek az alakrajzi és bonctani tanszéken, ahol 1915-ig működött.
1925-26-ban olaszországi és franciaországi járt tanulmányutat tett, Rodinnal is dolgozott. 1908-ban Filozófia című szobrával elnyerte a párizsi Nemzetközi Képzőművészeti kiállításon (Exposition des Arts Décoratifs, Louvre, Médaille d'Argent) a második nagydíjat. 1908-tól a Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára volt, 1922 és 1948 között pedig annak elnöki tisztét látta el.
Autodidakta művész volt, első kiállítását 1908-ban rendezte. Elsősorban portrékon, illetve érzékenyen mintázott kisplasztikákon, valamint érmeken dolgozott. Néhány műve közterületen is meglátható, ezek túlnyomó részt síremlékek. A Kisfaludy Társaság felkérésére készítette el Vajda János síremlékét, a Petőfi Társaság pedig Bartók Lajos síremlékének megalkotásával bízta őt meg.
Szobrászi pályája mellett mint író is költő is sikeres volt, ugyanakkor a művészeti közéleti tevékenysége is számottevő. Sokoldalúságából kifolyólag, viszonylag kevés műve született. A második világháborút követően évtizedekig Kerepesen élt visszavonultan, ahol irodalmi alkotásokon dolgozott. Emlékiratainak kiadására nem került sor.
Díjak, elismerések
1915: a Magyar képzőművésznők díja; 1938: Müller Béla aranyérme; Nemzeti Szalon ezüstérme.
Válogatott csoportos kiállítások 1908 • Téli nemzetközi kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Párizs 1910, 1927, 1930 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1912 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza 1916, 1918, 1930, 1931, 1938, 1943 • Magyar Képzőművésznők Országos Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1931 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1933, 1935 • I., III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1940 • Sportdíj kiállítás, IPM, Budapest 1942 • Magyar Képzőművésznők Karácsonyi vására, Budapest, Galamb 3. 1946 • Magyar Képzőművésznők Egyesülete XXVIII. Kiállítása, Divatcsarnok, Budapest
Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Köztéri művei Katona József (mellszobor, 1936, Budapest, Nemzeti Színház előcsarnok, ma a Színháztörténeti Múzeumban) Madách Imre (1936 előtt, Budapest egykor Nemzeti Színház előcsarnok) Bartók Lajos-síremlék (1909-1914, Budapest, Kerepesi temető) Vajda János-síremlék (1908, felállítva 1915, Budapest, Kerepesi temető) Dr. Tartsay Vilmos síremléke (1916, Budapest, Kerepesi temető) Apáthy István (bronz, 1930, Szeged, Pantheon) Udvary Géza síremléke (1934, Budapest, Farkasréti temető) Krisztus kereszttel (kő, 1934, Budapest, II. ker., Pasaréti lakótelep mellett) Bartók Lajos-emléktábla (Erdőd, Bartók Lajos szülőházán).
Írásai
Költemények (I–II., Bp., 1908–09) Hallali vadásztörténetek (novellák, Bp., 1914) Szent Miklós (elb., Bp., 1917) A mélységből kiáltok… (versek, Bp., 1920)
Források Artportal Magyar életrajzi lexikon Köztérkép Hírességek
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Aradiak Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek