Hernádi Zsolt Tamás (Tarján, 1960. november 30. –) magyar közgazdász, üzletember, 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársasághttps://bse.hu/newkibdata/105490140/MOL_Alapszabaly.pdf elnök-vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartói joggal rendelkező alapítvány kuratóriumának elnöke. 2023-ban Magyarország 44. leggazdagabb személye volt. A 2024-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 6. legbefolyásosabb személye. Unokaöccse Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere.
Tanulmányok Hernádi Zsolt 1960. november 30-án született Tarjánban. Esztergomban nőtt fel, itt töltötte diákéveit. Előbb a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulója volt, majd a Dobó Katalin Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Ezt követően elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, ahol az ipari tervező-elemző szakon szerzett közgazdász diplomát 1986-ban. Friss diplomásként Nyugat-Németországban, a Deutsche Banknál lett gyakornok.
Életpálya Hernádi Zsolt szakmai karrierjét az Unicbankban kezdte, majd 1989 és 1994 között számos, különböző pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbanknál (K&H). 1992 májusától két éven keresztül a cég vezérigazgató-helyettese volt.
A Kereskedelmi és Hitelbankban eltöltött 5 év után, 1994 és 2001 között, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (a ma MBH Bank) vezérigazgatója, illetve egészen 2002-ig a bank igazgatósági tagja. Emellett 1995-től 2001-ig a Magyar Bankszövetség elnökségének is tagja. 2001-től tagja a Gyáriparosok Európai Kerekasztala (European Round Table of Industrialists) szakmai szervezetnek.
MOL Hernádi Zsolt 1999-ben csatlakozott a MOL-csoporthoz. Ugyanezen év februárja óta a MOL igazgatóságának tagja, majd 2000 júliusa óta a társaság igazgatóságának elnöke. 2001. június 11. óta elnök-vezérigazgatói minőségben irányítja a vállalatcsoportot. Hernádi Zsolt irányítása mellett a MOL egy nemzeti, magyar társaságból vált egy magyarországi központú, nemzetközi, multinacionális olaj- és gázipari vállalattá. Ez idő alatt a vállalatcsoport árbevétele a tizenkétszeresére, 2,1-ről 25 milliárd dollárra–, míg a piaci kapitalizációja több mint háromszorosára, 2,2-ről 7 milliárd dollárra nőtt. (2002. decemberi, illetve 2024. áprilisi adatok.) Ugyanezen időszakot vizsgálva kitűnik, hogy a vállalat EBIDTA-ja közel a kilencszeresére, 128,8 milliárd forintról 1140 milliárd forintra, míg működési cash flow-ja 167,8 milliárd forintról 754 milliárd forintra nőtt. (2002-es és 2023-as adatok.)
A MOL ellen az osztrák OMV két ízben, 2007-ben és 2008-ban is ellenséges felvásárlási kísérletet hajtott végre, melyek során Hernádi kulcsszerepet játszott abban, hogy végül sikerült megőrizni a vállalat függetlenségét.
Hernádi vezetése alatt a vállalatcsoport elfogadta a 2030-ig szóló „Enter Tomorrow” elnevezésű üzleti stratégiát. A 2016. október 13-i igazgatósági ülésén jóváhagyott dokumentumban a MOL azzal számolt, hogy szénhidrogén alapú üzemanyagok hosszabb távon visszaszorulnak. Éppen ezért a cégcsoport, a versenytársak többségét megelőzve, stratégiája részeként, a klasszikus olaj- és gázipari üzletág diverzifikálását, és a régió vezető vegyipari- és fogyasztási cikkekkel, illetve szolgáltatásokkal foglalkozó társaságává történő átalakítását tűzte ki célul. Ennek jegyében a petrolkémiai üzletág fejlesztése, a vegyi termékek előállítása, az újrahasznosítás lehetőségeinek megteremtése, az autómegosztó, car sharing vállalkozás elindítása, valamint az e-mobilitás fejlesztésében való aktív részvétel kapott prioritást. Ezt a stratégiát azóta frissítették 2021-ben, majd legutóbb 2024. márciusában, melyet az elmúlt időszak energiaiparra gyakorolt hatásával indokoltak. A legfrissebb tervek szerint több mint 4 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ a MOL-csoport zöld beruházásokra.
2023-ban a Covid19 utáni üzemanyag ársapkák megszűnése után rekord összegű profitot termelt a MOL csoport, melyből majd egy milliárd forintos bevételre tett szert.
A kutatás és termelés üzletág (Upstream) több mint 85 éves tapasztalattal rendelkezik, jelenleg tíz országban rendelkezik olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel, valamint nyolc országban termelést is folytat. 2019-ben a MOL 9,57%-os részesedést szerzett a Kaszpi-tengeren található azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) kőolajmezőben, ahonnan 2023 márciusában érkezett először így saját mezőről származó kőolajszállítmány a MOL saját finomítóiba. Az Upstream üzletág 2022-ben 92 ezer hordó olajegyenértékes napi termelést produkált. Összesen a MOL olaj- és gáztermelésének csaknem kétharmada Magyarországról és Horvátországból származik. Legutóbb egy 2022 novemberében bejelentett vecsési kőolaj feltárásnak köszönhetően további 10%-kal tudta a MOL növelni hazai kitermelését (ez 5%-os országos növekedést jelent). A Vecsés-2 nevű olajkút a MOL harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői olajmező teljes éves természetes hozamcsökkenését.
A MOL-csoport finomítói (Downstream) üzletága 11 országban aktív, 3 finomítóval (Pozsony, Rijeka, Százhalombatta) és két petrolkémiai egységgel (Pozsony, Tiszaújváros) rendelkezik. A MOL-csoport komplex eszközöket üzemeltet, amelyek 20,9 millió tonna/év finomítói és 2,2 millió tonna/év petrolkémiai kapacitással rendelkeznek. A MOL által üzemeltetett Dunai finomító 165.000 hordó/nap (8,1 millió tonna/év) a SLOVNAFT pozsonyi finomító 124.000 hordó/nap (6,1 millió tonna/év), a rijekai pedig 90.370 hordó/nap (4,5 tonna/év) kapacitással rendelkezik. Az orosz-ukrán háború kitörése után a MOL-csoport felgyorsította kőolaj diverzifikációs programját és 2022-ben több beruházást és korszerűsítési projektet is indított. 2022 novemberében az orosz kőolajból előállított üzemanyagok exportját érintő szankciók kapcsán Arab light típusú kőolajat teszteltek sikeresen a pozsonyi finomítóban. A földgázágazatban a fő hangsúly az olyan extenzív nagynyomású gázvezetéken keresztül történő gázszállításon van, melynek hossza meghaladja az 5700 kilométert (3500 mérföldet). A MOL petrolkémiai termékeket is gyárt és forgalmaz világszerte és e téren is vezető szerepet tölt be a közép-kelet-európai régióban. A MOL petrolkémiai portfóliója kiváló minőségű poliolefin termékekből (nagy és alacsony sűrűségű polietilén, polipropilén), valamint butadiénből áll.
A MOL 2022-ben további akvizíciókon keresztül bővítette a regionális portfólióját. Belépett a lengyel üzemanyag kiskereskedelem-piacra: 417 Lotos töltőállomást vásárolt meg a PKN Orlen lengyel állami energiavállalattól, és ezzel a harmadik legnagyobb szereplővé vált az országban ebben a szegmensben. Lengyelország a legnagyobb piac, ahol a MOL-csoport jelen van és jelenleg több kútja van itt, mint Magyarországon. Az olajcég a lengyel töltőállomások mellett a magyarországi Lukoil kutakat is megvette, ezzel további 79 új MOL kúttal bővült. 2023-ban tovább folytatta akvizícióit, felvásárolta az OMV Slovenijat, amelynek köszönhetően több mint 170 töltőállomás került hozzá, melyből 39-et az Európai Bizottság feltételeinek megfelelően továbbértékesített a Shellnek.
A MOL Fogyasztói Szolgáltatások (Consumer Services) üzletága magában foglalja az olajcég kiskereskedelmi, mobilitással kapcsolatos és digitalizációs projektjeit. A kiskereskedelmi benzinkút-hálózat több mint 2500 benzinkútból áll Közép- és Délkelet-Európa 10 országában. Több mint ezer Fresh Corner kávézó és étterem található a régióban a MOL-csoport töltőállomásain, illetve Budapesten két helyszínen is nyitottak Fresh Cornert töltőállomásokon kívül. 2018-ban a társaság saját autómegosztó szolgáltatást indított Budapesten, a MOL Limot, amelyet napi szinten több mint százezren vesznek igénybe.
A MOL-csoport 2021-ben frissítette vállalati transzformációs stratégiáját, amelybe beépítette fenntarthatósági célkitűzéseit, illetve kiegészítette azt 2030-on is túlmutató távlati tervekkel.
INA – MOL 2011-ben ügyészségi vizsgálat indult Horvátországban Hernádi Zsolt ellen, mivel 2008-2009 folyamán állítólag 10 millió eurót fizetett Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL megszerezhesse az INA feletti irányítási jogot. A MOL újra és újra visszautasította a különböző vádakat. Nem sokkal ezután a magyar Központi Nyomozó Főügyészség széleskörű nyomozást rendelt el, és 2012 januárjában megállapította, hogy a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. 2013 november végén a MOL egy korábbi alkalmazottja pótmagánvádas eljárást indított Hernádi Zsolt ellen, amelyben azt állította, hogy a MOL részvényeinek csökkenése mögött az INA tisztességtelen és törvénytelen megszerzése állt. 2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi ellen a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette. 2016 decemberében az UNICTRAL, a genfi választott bíróság, meghozta döntését és elutasította Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi vádját. 2019. december 20-án a Zágráb Megyei Bíróság elsőfokú ítéletet hozott a Sander-Hernádi perben, miszerint a MOL vezetőjét vesztegetés vádjában bűnösnek találta és két év börtönbüntetésre ítélte. A MOL-csoport csalódottságát fejezte ki, mivel „a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a MOL nem követett el bűncselekményt.” Megerősítették, hogy „az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását”.https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-12-30/croatian-court-convicts-mol-ceo-of-bribery-in-battle-for-ina-oil A magyar kormány egyértelműen politikai nyomásgyakorlásként értékelte Hernádi elítélését.
Két neves nemzetközi jogtudóst, Kai Ambost és David Anderson, Baron Anderson of Ipswichet neveztek ki független bírósági megfigyelőnek, hogy a tárgyalások során a bírósági eljárás jogszerűségét figyelemmel kísérjék. Az itélethírdetést követően a független jogi megfigyelők a horvát bíróságot horvát "nemzeti érdekalapú" elfogultsággal és a tisztességes eljárás nemzetközileg elismert normáinak megsértésével vádolták, ”beleértve ebbe az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelye (1) bekezdésének megsértését is." 2020. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartóztatásáról hozott 2018-as döntését. Ugyan a horvát főügyész még fellebbezhetett a legfelsőbb bíróságon a döntés ellen, de amint az ítélet jogerőre emelkedik, úgy az európai elfogatóparancs is visszavonásra kerül, mellyel egyidőben a MOL elnök-vezérigazgatóját törlik az Interpol körözési listájáról.