jobbra|bélyegkép|Szenc a turisztikai térképen /2003/|600px
Szenc területi meghatározása jobbra|bélyegkép|Szenc területi meghatározása|200px Szenc területe Nyugat – Szlovákiában, a fővárostól, Pozsonytól 14 kilométerre keletre található. Közigazgatási szempontból Szenc a Pozsonyi kerületbe, ezen belül a Szenci járásba tartozik. Szomszédos falvak: Nagysenkőc /szlovákul: Šenkvice/, Sárfő /szlovákul: Blatné/, Boldogfa /szlovákul: Boldog/, Réte /szlovákul: Reca/, Királyfa /szlovákul: Kráľová pri Senci/, Zonctorony /szlovákul: Tureň/, Magyarbél /szlovákul: Veľký Biel/, Tótgurab /szlovákul: Slovenský Grob/.
A terület északi része a Dunamenti-dombságon, a déli pedig a Dunamenti-síkságon 124,7 m és 167,4 m közötti tengerszint feletti magasságban található. Tavai: Napfényes-tavak, Gulyáska /nem hivatalos megnevezés/, Ezüst-tó, Kövécstó. A déli részén folyik a Fekete-víz, amely a Kis-Dunába torkollik.
A város külterülete a következő matematikai – geográfiai koordinátákkal van határolva: 48º 11´ 36´´ é. sz. és 48º 16´ 15´´ é. sz. és 17º 20´ 53´´ k. h. és 17º 26´ 34´´ k. h. A város belterületét a következő matematikai – geográfiai koordináták határolják: 48º 12´ 25´´ é. sz. és 48º 13´ 49´´ é. sz. és 17º 23´ 8´´ k. h. és 17º 26´ 16´´ k. h.
A városon rövid távon halad át az E 571-es első osztályú út, amely Pozsonyt köti össze Szereddel. A városon áthalad a Pozsony – Nagyszombat közötti másodosztályú E 61-es, valamint a Malacka – Somorja közötti 503-as másodosztályú út. A másodosztályú utak a D1-es autópályát és a várost összekötő utak. A városon egy, európai fontosságú vasútvonal halad át /a négyes számú Berlin – Pozsony – Balkán vonal/.
Szenc természetföldrajzi jellemzése
Szenc éghajlata
Éghajlati területek
Az éghajlat vagy klíma valamely hely vagy földrajzi táj hosszútávra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése. Szenc város területe éghajlati szempontból a kontinentális-európai rész, enyhe éghajlati övezetébe tartozik. A besorolás szempontjából a vizsgált terület a meleg éghajlati övezet meleg éghajlati körzetébe tartozik, ahol a nappali maximum több mint 25 °C és átlagosan több mint 50 nap a nyári napok száma. A meleg éghajlati körzet enyhén száraz, enyhe téllel. Az átlaghőmérséklet januárban - 3 °C alatt van.
Szenc városának területe az éghajlati osztályozás szerint az alföldi klímához tartozik, kicsi hőmérsékleti inverzióval, száraz és enyhén száraz klímával, 10 és több Celsius-fokkal, rengeteg napfénnyel /évi 3000 – 3500 órányi napos idő/. Januárban az átlaghőmérséklet - 1 °C és -4 °C között mozog, júliusban 19,5 °C – 20,5 °C. Az évi hőmérsékleti kilengés 22 - 24 °C, a csapadékmennyiség pedig 530 – 630 mm között mozog.
Az időjárási tényezők jellemzése Szenc területének éghajlati jellemzése Pozsonyban a Szlovák Hidrometeorológia Intézet éghajlati megfigyelései alapján lett kidolgozva. A kiválasztott időjárási jelenségeket meteorológia állomásokon /Királyfa, Bős, pozsonyi repülőtér/ mérték. A megfigyelés 2001 – 2010 közötti időszakban volt. jobbra|bélyegkép|A levegő éves átlaghőmérséklete °C-ban Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/|300px jobbra|bélyegkép|Éves csapadékmennyiség Szencen mm-ben 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/|300px jobbra|bélyegkép|Éves átlagfelhősödés tizedekben Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/|300px A meteorológiai állomásokon mért időjárási tényezők:
Meteorológiai állomás Időjárási tényezők Pozsony repülőtér Légnyomás Bős Napsugárzás Királyfa Hőmérséklet Páratartalom Borultság Csapadék Hótakaró Szél
(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)
Szenc városának területén a levegő átlaghőmérséklete a megfigyelés ideje alatt 10,9 °C volt. Januárban a levegő átlaghőmérséklete – 0,4 °C volt, júliusban pedig 22,2 °C.
A levegő legmagasabb átlaghőmérséklete 22,6 °C /2006 júliusa/ a legalacsonyabb átlaghőmérséklet – 3,4 °C /2006 januárja/ volt. A tízéves megfigyelés /2001 - 2010/ ideje alatt a levegő abszolút hőmérsékleti maximumát 2007. július 20-án mérték, ennek értéke 38,3 °C volt. A levegő abszolút hőmérsékleti minimumát 2003. január 12-én mérték, értéke -21 °C-t volt. A 30 °C feletti napok száma a királyfai meteorológiai állomáson a megfigyelés ideje alatt 274 nap volt.
A trópusi napok száma Szencen 2001 - 2010 között /meteorológia állomás Királyfa/:
Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen Napok száma 30 28 50 16 14 34 37 25 19 21 274 (Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)
A második fontos időjárási tényező az légköri csapadék. Az évi, valamint a havi csapadékmennyiség a megfigyelés ideje alatt /2001 - 2010/ Szenc számára a királyfai meteorológia állomásról származik. Az átlagcsapadék-mennyiség a megfigyelés ideje alatt 564,1 mm volt. A legkisebb csapadékmennyiség 2003-ban /323 mm/, a legnagyobb pedig 2010-ben volt. Ekkor a csapadékmennyiség elérte a 832,2 mm-t . A csapadékmennyiség értéke 2003 márciusában 0,1 mm volt, ami kifejezetten alacsony értéknek számít. A csapadékmennyiség maximális értékét 2010 májusában mérték, amikor a havi csapadék elérte 153 mm-t.
jobbra|bélyegkép|A szél iránya és mennyisége ‰-ben Szencen 2010-ben /meteorológia állomás Királyfa/|300px
Szenc város területén a megfigyelés ideje alatt mért legalacsonyabb csapadékmennyiség 30,1 mm /február/, a legnagyobb, az augusztusban mért csapadékmennyiség pedig elérte a 73,3 mm értéket. A hótakaró kialakulása a megfigyelés ideje alatt csak egyszer volt októberben, mégpedig 2003-ban. Szenc városának területén a hótakaró megjelenése novemberre jellemző, ami 6 alkalommal volt megfigyelhető, decemberben és januárban pedig 3 alkalommal, ezt 2006-ban figyelték meg. A hótakaró eltűnése januárban kétszer, februárban háromszor, márciusban pedig ötször volt. A legtöbb nap, amikor 1 cm és nagyobb összefüggő hótakaró fedte a területet, 2010-ben volt, amikor elérte a 70 napot. A legalacsonyabb pedig 2003-ban volt, amikor csak 13 napig borította hótakaró a várost. A relatív páratartalom %-ban kifejezve a levegő vízgőzzel való telítettségét foglalja magába. A páratartalom relatív értéke a megfigyelés ideje alatt /2001 - 2010/ decemberben /85%/ és novemberben /84%/ volt a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig áprilisban /63%/ és júliusban /64%/ mérték.
Átlag havi páratartalom %-ban Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/:
Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Páratartalom %-ban 82 78 71 63 67 66 64 67 73 80 84 85
(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)
A páratartalom relatív értéke 2010-ben volt a legmagasabb /77%/, a legalacsonyabb értéket pedig 2001-ben mérték /71%/. A légnyomás havi és évi átlagát, amely Szenc városának területére jellemző, a pozsonyi repülőtér meteorológiai állomásán hektopascalokban /hPa/ mérték.
A légnyomásmérő tengerszint feletti magassága 143,19 m. A mért értékekből megállapították, hogy az évi légnyomás folyamata kontinentális típusú volt, télen maximummal, nyáron minimummal. A megfigyelés ideje alatt csak a 2010-es év volt kivétel. A maximális értékeket márciusban /1000,1 hPa/, áprilisban /1001,1 hPa/ és októberben /1001,0 hPa/, a minimális értékeket pedig februárban /990,4 hPa/ és novemberben /991,1 hPa/ mérték. Szenc városa fölött az égbolt általában felhős. Reggel az égbolt nagyon felhős, este már kevésbé. A legtöbb felhő decemberben /8,0/, januárban /7,6/ és novemberben /7,6/, míg a legkevesebb áprilisban /5,3/ és augusztusban /5,2/ figyelhető meg.
A legalacsonyabb felhőviszonyok 2007 áprilisában /2,8/, a legmagasabbak pedig 2004 decemberében /8,6/ voltak megfigyelhetők. A napsugárzás hossza, amely a Duna menti–síkságra jellemző, ezen belül még Szenc városának területére is, a bősi meteorológiai állomáson mérték. A napsütés évi átlagértéke a megfigyelés ideje alatt 2036,7 óra volt. A legtöbb napsütésen nap a júniusi, júliusi és az augusztusi hónapokra esik. A napsugárzás maximális értékét 2003 júliusában mérték, az értéke pedig 312,0 óra volt.
A széljárás meghatározásának éves adatai a királyfai meteorológiai állomás anemográfiai feljegyzéseiből származnak. A szélnél, mint vektormennyiségnél az irány van meghatározva, azaz hogy honnan fúj a szél a világrészek és a szél gyorsasága szerint. A 2010-es szélviszonyok egy nyolcrészes szélrózsán vannak feltüntetve. A grafikon szerint a szél számából és irányából megállapíthatjuk, hogy a legerősebb szél északról és északkeletről, a leggyengébb pedig délkeletről és keletről fúj. A szél átlagsebessége észak felől volt a legnagyobb /3,5 m/s/ a legkisebb átlagsebességet pedig kelet, északkelet felől mérték /1,1 m/s/.
Szenc vízrajza balra|bélyegkép|Szenc leglátogatottabb tavai|300px Szenc városának területén folyik a Fekete-víz, de találhatók itt állóvizek is. Ezek nagyrészt antropogén típusúak /az ember tevékenysége következtében alakultak ki/, továbbá és a talajvíz kisebb természeti forrásai, termálvíz források.
Szenc városa a Vág és a Fekete-víz vízgyűjtő területéhez tartozik, s egy olyan területhez, amelynek az átlag specifikus lefolyása 15 l. s−1. km−2.
Szenc város területén három hidrogeológiai régió található meg, északkeletről a neogén Nagyszombati-dombvidék, keletről a Duna menti-síkság délkeleti része, délkelet felől a Duna menti-síkság nyugati része.
Folyami vizek
A Fekete-víz a Kis-Dunának egy olyan mellékfolyója, amelyre a természetes alföldi folyás jellemző sok folyókanyarral. Forrása 130 m tengerszint feletti magasságban a Malý Javorník alatt a Kis-Kárpátokban, Szentgyörgytől /Svätý Jur/ nyugatra található és 115 méteres tengerszint feletti magasságban torkollik a Kis-Dunába. A folyómeder hossza 55,2 km, a vízgyűjtő területe 1257 km², a maximális magassága 215 m tengerszint feletti. A Fekete-víz Szenc városának területén 1,25 km hosszan folyik.
Cseklész /Bernolákovo/ profiljában a Fekete-víz vízgyűjtő területének hosszú távú átlag átfolyása 0,7 m³. s−1, a torkolatnál az évi átlag átfolyása 2000-ben 2,2 m³. s−1 volt. A Fekete-víz jobb oldali mellékfolyói a következők: Šábsky kanál, Strakatá voda, Ľadová voda, Vajnorský potok, Blahutov kanál a Chlebnický kanál. A Fekete-víz bal oldali mellékfolyói a következők: Dolný Dudváh, Stoličný potok, Mlynský potok, Slováčkov kanál, Blatina. Szenc városának területén a Fekete-víznek nincs mellékfolyója.
Állóvizek
Szenc városának területén három mesterségesen kialakított talajvíz bázisú tó található, amelyek kavicskitermeléssel keletkeztek. Szenc további tavai négy kisebb tó, amelyek közül három természetes úton és egy tavacska a téglagyárnál, amely a téglagyártáshoz szükséges nyersanyag kitermelésével keletkezett. A tavak felszínalatti vízzel vannak kitöltve.
Szenc városának területén a legnagyobb tó a Napfényes-tavak, amely kavics kitermelésével keletkezett a 19. században a Pozsony – Párkány vasútvonal építésekor. A tó területe több mint 100 ha, mélysége pedig eléri a 12 m-t. Rekreációs tevékenységre szolgál, a tó északi részén található az AQUAPARK. A második legnagyobb tó a Hlboké jazero, amely a déli területen található, közel a Napfényes tavakhoz. Kavics kitermelésével keletkezett, fiatalabb tó, mélysége helyenként eléri a 22 m-t is. A Ezüst-tó a kövecses tavak közül a legkisebb kiterjedésű. A terület nyugati részén található, s az útépítéshez használatos kavics baggerozásával keletkezett. A Kövécstó a löszös szőlőhegy domb alatti bemélyedésénél található. Természetes alapú és a vízszint kiegyenlítődéssel a tó területe a harmadára csökkent. A tó mai állapotát a többszöri területrendezés után a 20. század 60-as éveinek elején érte el. A Vályogvető-tónak természetes eredetű. Lecsapolással és földfeltöltéssel új területeket szereztek és a tó területe 2 árra csökkent. Jazierko Teheľňa agyag kitermelésével keletkezett a téglagyár rendeltetéseire. Jazero pri osade Martin egy kis bemélyedésnél található, amely két csatornához van kötve. A leglátogatottabb tavak: a Napfényes-tavak, a Hlboké jazero, az Ezüst-tó és a Kövécstó.