Az STS–94 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 85., a Columbia űrrepülőgép 23. repülése.
Jellemzői Kereskedelmi megrendelések érdekében a Spacelab laboratórium kapacitását használták.
Első nap 1997. július 1-jén a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 296 kilométer, az apogeuma 300 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher kilogramm
Eredeti, STS–83 program szerint 15 nap 16 óra időtartamra tervezték a küldetést. Az elektromos ellátásban bekövetkezett technikai hiba veszélyeztette az űrhajósok életét, az űrrepülőgép létét, ezért visszatérési parancsot kaptak. A NASA a feladat teljesítésére, ugyanazzal a legénységgel (tartalékokkal) az STS–94 küldetést jelölte ki. Az űrrepülés történetében egyetlen alkalommal fordult elő, hogy pontosan ugyanaz a legénység két alkalommal teljesíthetett szolgálatot.
Hasznos teher Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban (MSL) négy fő létesítményben 19 anyagtudományi vizsgálatot kívántak végezni. A legénység 12 órás váltásokban végezte előírt feladatát. Izotermák kemence – a Japán Űrügynökség (NASDA) által kifejlesztett tudományos kutatóeszköz (folyékony fémek és ötvözetek hevítése, hűtése). Electromagnetic Containerless Processing Facility (TEMPUS) – elektromágneses kemencében ömlesztett üveg- és fémes folyadékok kísérlete. Combustion Module-1 (CM-1) – égési kísérletek végzése a NASA és a Lewis Research Center együttműködésében. Droplet Combustion Experiment (DCE) – cseppek égési folyamatának vizsgálata. Orbital Acceleration Research Experiment (OARE) – a mikrogravitációs környezetben fellépő rezgések mérése, elősegítve a kutatási folyamatok pontosságát. Cryogenic Flexible Diode (CRYOFD) – hőcső kísérletek, eszközök (rugalmas csövek) tesztelése, hogy a földi technológiákba alkalmazásra kerüljenek. Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX) – rádióamatőrökkel biztosított programszerű kapcsolat.
Tizenötödik nap 1997. július 17-én a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 15 napot, 16 órát, 45 percet és 29 másodpercet töltött a világűrben. kilométert ( mérföldet) repült, 251 alkalommal kerülte meg a Földet.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–94 küldetéssel együtt) James Donald Halsell (4), parancsnok Susan Kilrain (2), pilóta Janice Elaine Voss (4), rakományfelelős parancsnok Michael Landon Gernhardt (3), küldetésfelelős Donald Alan Thomas (4), küldetésfelelős Roger Keith Crouch (2), kutatásfelelős Gregory Thomas Linteris (2), kutatásfelelős
Tartalék személyzet Paul David Ronney kutatásfelelős Alan Eugene Johnston kutatásfelelős
Visszatérő személyzet James Donald Halsell (4), parancsnok Susan Kilrain (2), pilóta Janice Elaine Voss (4), rakományfelelős parancsnok Michael Landon Gernhardt (3), küldetésfelelős Donald Alan Thomas (4), küldetésfelelős Roger Keith Crouch (2), kutatásfelelős Gregory Thomas Linteris (2), kutatásfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:1997 az űrkutatásban