A 2 cm Flugabwehrkanone 30 (rövidítve 2 cm Fla.K. 30 vagy 2 cm FlaK 30) egy német gyártmányú légvédelmi gépágyú volt, melyet különféle német alakulatok használtak a második világháború alatt. A típus nem csak a legelterjedtebb könnyű légvédelmi gépágyú volt, hanem a legnagyobb számban gyártott német tüzérségi eszköz is. A gépágyúnak többféle változata létezett, ezek közül a legjelentősebb a négycsövű Flakvierling 38 volt.

Fejlesztés bélyegkép|bal|FlaK 38 A németek közvetlenül az első világháború befejezése után rendszeresítették a 2 cm FlaK 28 légvédelmi gépágyút, de a Versailles-i békeszerződés értelmében nem tarthattak hadrendben ilyen típusú fegyvert, így azokat Svájcnak értékesítették.

Az eredeti Flak 30 tervezetét a Solothurn ST–5-ből fejlesztették ki a Kriegsmarine számára, ekkor még 20 mm C/30 jelöléssel. A löveg a 20×138 mm-es Long Solothurn lőszert tüzelte, melyet az ST–5-höz fejlesztettek ki, és egyike volt a legerősebb 20 mm-es lövedékeknek.

A C/30 lövegcsöve 65 kaliberhosszúságú volt, tűzgyorsasága 120 lövedék/perc. A fegyvernek lőszeradagolási problémája volt, emellett gyakran be is ragadt. Ennek oka részben a kisméretű töltényár volt, amely csak 20 darab lövedéket tartalmazott, így a fegyvert gyakran kellett újratölteni. Ennek ellenére a C/30 lett az elsődleges hajófedélzeti légvédelmi gépágyú, amellyel többféle német hajót szereltek fel. A C/30-at emellett kísérleti jelleggel repülőgép fedélzeti fegyvernek is használták, nevezetesen a Heinkel He 112 repülőgépen, ami képes volt átütni a korabeli páncélautók és könnyű harckocsik páncélzatát is.

Ezután a Rheinmetall belefogott a C/30 gyártásába a hadsereg számára 2 cm FlaK 30 jelölés alatt. Alapjában véve megegyezett a C/30-cal, a legnagyobb különbség az állványban rejlett, ami kisebb lett. Harckésszé tételkor a gépágyút leszerelték a kétkerekes futóművéről, majd kurbli segítségével megemelték a talpait. Eredményként egy háromszög alakú alapon állt a fegyver, amelyről bármely irányba tüzelhetett.

A tervezet fő hibája az alacsony tűzgyorsaság volt, mivel a 120 lövés/perces tűzgyorsaság nem volt kielégítő egy 20 mm-es fegyverhez képest. Emiatt a Rheinmetall kifejlesztette a 2 cm FlaK 38 gépágyút, amely alapjában véve megegyezett az alap típussal, de tűzgyorsasága már 220 lövés/percre növekedett, összsúlya pedig 420 kilogrammra csökkent. A FlaK 38-ast 1939-ben rendszeresítették a hadseregnél, illetve a Kriegsmarine-nál C/38 jelöléssel.

Annak érdekében, hogy az ejtőernyős és hegyi alakulatoknak légvédelmi képességet biztosítsanak, megbízták a Mausert, hogy fejlessze ki a FlaK 38 könnyű súlyú változatát, melyet 2 cm Gebirgsflak 38 (2 cm GebFlak 38) néven rendszeresítettek. A fegyver egyik tulajdonsága a drasztikusan leegyszerűsített állványa, amely lényegében egy háromlábú állvány volt, amely a föld felé emelte a gépágyút, illetve emellett lehetővé tette az egyenetlen talajon történő felállítást is. Ezek a változtatások 276 kilogrammra csökkentették a fegyver súlyát. Az új gépágyú gyártása 1941-ben kezdődött, majd 1942-ben került rendszeresítésre.

Lőszer A 20×138 mm B lőszer széles választékát fejlesztették ki és alkalmazták a 2 cm FlaK lövegekhez; ezek közül a legfontosabbakat az alább lévő táblázat sorolja fel. Más lőszertípusok és léteztek, ideértve a számos gyakorló lövedéket (Übung vagy Üb. jelöléssel), és néhány páncéltörő típust. Ebben a kaliberben létezett nagy csőtorkolati sebességgel rendelkező volfrám-karbid magvas PzGr 40 lövedék is.

Német jelölés Amerikai rövidítés Töltény súlya [g] Robbanótöltet Csőtorkolati sebesség [m/s] Leírás Sprenggranatpatrone L'spur mit Zerleger HE–T 115 6,0 g HE (nitropenta) 888 Orrgyújtós nyomjelző lövedék, önmegsemmisítés 5,5 másodperc után (2000 méteres távolságban) a nyomjelző végiégése után. Sprenggranatpatrone L'spur mit Zerleger HE–T 120 6,6 g HE (nitropenta) 900 Nagy robbanóerejű nyomjelző lövedék orrgyújtóval. Önmegsemmisítés nagyjából 2000 méteres távolságban a nyomjelző kiégése után. Brandsprenggranatpatrone L'spur mit Zerleger HEI–T 120 2,4 g HE (RDX+wax) + 4,1 g gyújtó (Zn) 950 Orrgyújtós nyomjelző lövedék (5 másodperces égéssel), önmegsemmisítéssel Brandsprenggranatpatrone mit Zerleger HEI 120 22 g összesen (HE és gyújtó) 900 Orrgyújtós, nyomjelző nincs, önmegsemmisítő. A nyomjelző hiánya lehetővé teszi a nagy mennyiségű gyúlékony anyag alkalmazását. Panzergranatpatrone L'spur mit Zerleger APHE–T 146 2,4 g Pentaeritrit-tetranitrát 830 Nyomjelző lövedék, önmegsemmisítés két másodperc után, a nyomjelző végigégésével (1000 méteres távolságban). Panzerbrandgranatpatrone (Phosphor) L'spur ohne Zerleger API–T 148 3,0 g gyújtó (WP) 780 Nyomjelző lövedék, gyújtó és önmegsemmisítő funkció nélkül. Panzersprenggranatpatrone L'spur mit Zerleger (Kriegsmarine) APHE–T 121 3,6 g Pentaeritrit-tetranitrát 900 Önmegsemmisítés 4,5 másodperc után (1800 méteres távolságban) a nyomjelző kiégése után.

Változatok és módosítások 2 cm FlaK 30 – vontatott légelhárító löveg kerekes kocsin a szárazföldi erők számára; 2 cm-es FlaK C/30 – haditengerészeti légelhárító löveg C/35 platformon ( németül : Lafette C/35 ); 2 cm Kampfwagenkanone 30 – harckocsiágyú. Módosított csővel (vastagabb csővel és 5 kaliberrel csökkentett hosszal). A sok apró változtatást a fegyvertest felépítésében, elsősorban a fegyverek tankokon és páncélozott járműveken belüli használatának sajátosságai miatt. A páncélozott járművekben való használatra egy speciális, 10 löszeres kis tárat fejlesztettek ki a szokásos 20 löszeres tár helyett. G-Wagen I (E) leichte FlaK – légelhárító ágyúvasúti peronon. A gyártás 1941-ben kezdődött, ezt követően két szabványos változatot fejlesztettek ki: a G-Wagen I (E) leichte FlaK és a G-Wagen II (E) leichte FlaK. páncélvonatok, valamint mobil légvédelmi ütegekként használták . 2 cm FlaK 38 – vontatott légelhárító löveg kerekes kocsin a szárazföldi erők számára; Gebirgs-FlaK 38 – légvédelmi ágyú egy könnyen szétszerelhető változat a hegyi hadviseléshez, amely biztosította a fegyver szállítását nehéz terepen; 2 cm FlaK C/38 – légelhárító ágyú hajókra felszerelve; 2 cm FlaK-Zwilling 38 – hajóra szerelt iker légvédelmi gépágyú; 2 cm-es FlaK-Vierling 38 – négycsövű univerzális légvédelmi ágyú; 2 cm-es FlaK 38 Sd.Kfz. 251 platformon. – a fegyver hordozására átalakított páncélozott Sd.Kfz. 251/17 szállítójárművek alvázára épült. Flakpanzer 38(t) – önjáró légvédelmi gépágyús harckocsi LT vz. 38 alvázon. Flakpanzer IV Wirbelwind – négy csövű önjáró légvédelmi löveg Panzerkampfwagen IV alvázon. G-Wagen II (E) leichte FlaK – sínplatformos légelhárító ágyú. Használták páncélvonatok és mobil légelhárító ütegként is .

Galéria

Források Werner Müller. 2 cm Flak im Einsatz 1935 – 1945. („Waffen-Arsenal. Waffen und Fahrzeuge der Heere und Luftstreitkräfte“. Band 142) Friedberg, Podzun-Pallas-Verlag GmbH, 1993. – s. 31. Vasziljev V. : Golikov Mit jelentett Sztálinnak a háború előestéjén? // "Hadtörténeti Lap",2014.8. szám43 – 48. o. Peter Chamberlain, Hilary Louis Doyle. Német Hadsereg féllánctalpas járművei 1939 – 45. M. Schuetzenpanzerwagen Sd.Kfz. 251. Kézikönyvtár sz. 2 rész 3. Nottingham, 1972. – 21. oldal.

Fordítás

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek Breda 20/65 Modello 1935 M2 Browning DSK

További információk

tarrif.net 2 cm Flak 38: A.A./A.T. Gun

Kategória:Második világháborús lövegek Kategória:Légvédelmi lövegek