A Csang-o–3 (kínaiul: 嫦娥三号, hanjü pinjin átírással: Cháng'é Sānhào, magyaros átírással: Csang-o szan-hao, vagyis Holdistennő-3) a harmadik kínai holdszonda, és a Csang-o-program harmadik űrszondája. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával.
Küldetés A szondát helyi idő szerint 2013. december 2-án 01:30-kor Délnyugat-Kínából egy Hosszú Menetelés–2F hordozórakétával indították útnak. Az 1200 kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 120 kilogramm tömegű rovert vitt magával. Az űrszonda 112 órás utazás után december 6-án állt Hold körüli pályára. December 14-én körpályájából kilépve 12 perc alatt puhán elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén, a Sinus Iridum középpontjában, a Laplace A kráter közelében.A leszállás híre az űrvilág portálon.
Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatnia. A kínai holdprogram hosszabb távú célja emberes holdutazás végrehajtása. 2017-ig kőzetmintákat hoznának a Földre, 2024 körül emberes programot hajtanának végre.
Program thumb|A tervezett leszállási hely egy 249 km átmérőjű kráter lett volna a Sinus Iridum-ban, de a szonda végül a Laplace A kráter közelében szállt le
A tervezett program A tervek szerint a Yutu nevű hatkerekes, kamerákkal felszerelt, napenergiával hajtott holdautója a robotkarján lévő műszerekkel megvizsgálja az útjában található érdekesebb kőzeteket. Közeli fényképező és felszínt megmunkáló eszközökkel is föl van szerelve a robotkar. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének vizsgálatára. A hordozó egységre felszerelt műszerek adatátvitelt segítenek, biztosítják a Föld- és a csillagok megfigyelését.
A megvalósult program A 2013. december 14.-én Hold körüli pályáról kilépve 12 perc alatt a Laplace A kráter közelében elérte a Hold felszínét a Mare Imbrium északnyugati részén. Leszállását kamerái segítségével élőben közvetítette. 37 év után az első sima leszállás koordinátái: nyugati hosszúság fok, északi szélesség fok. A sima leszállást követően a négylábú robot aktivizálta a napelemeket, hogy a lebocsátáshoz üzemkész állapotba hozza a Yutu nevű (jelentése: Holdi nyuszi) rovert, amely legördülve elindult a holdfelszín vizsgálatára. Sajnos a felmerült problémák miatt a szonda csak kevesebb mint 100 métert tudott megtenni a Holdon.
Az ultraibolya 15 cm-es átmérőjű távcsöve a Hold felszínén két évig működött.Cikk az UV távcsőről. Egyik felfedezése volt, hogy a Hold felszínén található kőzetek annál is változatosabbak, mint amit az amerikai Apollo és a szovjet Luna programok eredményei mutattak.Cikk az ürvilág.hu-n. 2016 nyarán a szondával végleg megszakadt a kapcsolat. Ezzel a kínai holdrover több mint tízszeresen élte túl a tervezett három hónapos élettartamát.Kimúlt a nyúl. urvilag.hu
Jegyzetek
Források
Kategória:Csang-o űrszondák Kategória:2013 az űrkutatásban