A kerékpáros fékrendszerekre a biztonságos kerékpározás végett van szükség. Ezekből ma már többféle létezik. A technika fejlődésével sorra jelentek meg a nagyobb fékhatású és precízebben működő fékrendszerek, mindenféle kerékpáros irányzatban.

Az egy-forgáspontos középhúzós féktest bélyegkép|227x227px|Egy-forgáspontú oldalhúzós fék Az 1950-es évektől létezik a mai modern fékek egyik végleges elődje, az egy-forgáspontos középhúzós féktest. Ennek karjai a maiakkal ellentétben még nem a villára voltak szerelve, hanem a támvillák merevítő hídjára. A forgáspontja az abroncs szintje felett volt. Ezeket csak országúti, vagy túrázó típusú kerékpárokon lehet megtalálni és azok közül is inkább a régieken. Ezek a fékrendszerek nem bírnak nagy fékhatással, inkább csak lassító eszközök. A villára rögzített forgáspontú fékeket az MTB forradalomkor kezdték fejleszteni, és alakult ki a mai V-fék. A hagyományos egy-forgáspontú fékeket az 1980-as évek közepétől csak országúti kerékpárokon használták, majd ezeket két-forgáspontúvá fejlesztették.

Az egy-forgáspontú, oldalhúzós fék Az egy-forgáspontú, oldalhúzós fék 4:1 húzási aránnyal működik, ami azt jelenti, hogy 40milliméter fékkar mozdulat 10milliméter bowdent húz, amik a fékpofákat 5-5milliméterrel mozdítják oldalanként. Ennél a féknél a fékgumi mindig merőleges a felnire. A fék hátránya, hogy körülményes a középpontban való tartása, nehéz beállítani, érzékeny a koszra és a fékereje sem a lehető legjobb.

A két-forgáspontú oldalhúzós fék bélyegkép|219x219px|Két-forgáspontú, oldalhúzós fék Az egy-forgáspontú oldalhúzós féknek a továbbfejlesztett változata a két-forgáspontú oldalhúzós fék, amit az 1990-es években fejlesztettek ki. Egy másik forgáspontot iktattak be, amivel tudják biztosítani a pontos végállásokat. Ezzel a megoldással tudták orvosolni a féktest központba állításának hiányosságát. Emiatt a fékpofákat közelebb lehetett rakni a felnihez, azaz ugyanakkora húzásra kevesebbet mozdított a fékpofán viszont könnyebbé vált a fékkar. Ehhez azonban tökéletesen centírozott kerekek kellettek, illetve kiderült, hogy a nem túl merev országúti vázak miatt a fék erőteljes tekerés közben beleérhet a felnibe. A mai országúti fékek is ezen az elven működnek, némi kisebb fejlesztésekkel (anyagminőség, súlycsökkentés), illetve a mostani fitness kerékpárokra is ilyeneket szerelnek. Ezeknek a féktesteknek szinte egyetlen hátrányuk az lehet, hogy a kerék és a váznál nagyon kevés hely marad, így semmilyen kiegészítőt nem lehet oda felszerelni (például: sárvédő, csomagtartó).

Cantilever fék alt=CANTILEVER fék|thumb|„Hagyományos” Cantilever fék|220x220px A „cantilever” egykarú emelőt jelent, ezért működési elve alapján ebbe a csoportba tartozna minden egykarú emelő szerkezetű fék, (a „hagyományos” cantilever fékek mellett a V-fékek is). A köznyelvben azonban „canti féken” már csak a „hagyományos” cantilever fékeket értjük.

Villára rögzített forgáspontú, középhúzós fékek a cantilever fékek 1995-ig lassították az MTB-ket. A nagyobb gumi-villa távolság érdekében fejlesztették ki, és merevebbek is mint az oldalhúzós fékek. Változtatható a húzási áttétele, átlagosan 2:1 arányú. Az 1990-es évek közepétől a V-fékek kezdték átvenni a helyét a legtöbb kerékpártípuson. Bizonyos kerékpáros szakágak (ciklokrossz) azonban még ma is használják a ciklokrossz versenyzők, mert több helyet hagy az abroncs körül szabadon, így a sár kevésbé szorul bele a hagyományos országúti fékekhez képest, és a canti féket az országúti fékkarok is képesek működtetni azonos, illetve állítható húzási arányuk miatt. Mióta 2010-től a ciklokrossz versenykerékpárokon is engedélyezték a tárcsafék használatát, használata ott is visszaszorult, bár egyes versenyzők kis súlya miatt továbbra is canti féket használnak.Paul Norman: Is it the end for cantilever brakes? Cycling Weekly, January 28, 2016 Hátrányaként említhető, hogy a fékkarok köríven történő mozgása miatt a fékpofa a kopása nem egyenletes hanem képes akár a fékező felület alá kopni.

V-fék alt=V-fék|thumb|V-fék|195x195px Az 1990-es évek közepétől kezdtek elterjedni a villára rögzített forgáspontú, lineárisan húzó fékek, a V-Fékek. Ez a legelterjedtebb fékrendszer típus a mai kerékpárokon. Széles körben használják hegyi, városi, trekking és gyerek kerékpárokon. Itt 100-120 mm-es, függőleges fémkarokat közelítünk egymás felé a fékkarral mozgatott bowden segítségével. A széles gumi villa távolság itt is megmaradt, a bowden a canti fékeknél megszokott középső felhúzás helyett egy íves pipacső segítségével vízszintesen (lineárisan) húzza össze a féktesteket (a fékpofákat tartó hosszúkás karokat), és éri el a fékpofák összeszorítását. A canti fékekhez képest a féktestek hosszabbakká váltak. Ezáltal a bowden nagyobb erőkar mellett húzza a fékpofákat. Cserébe hosszabb bowdenhúzás kell ugyanannyi fékpofa elmozduláshoz. Ennek kompenzálására a fékkaroknál változtatni kellett mechanikai áttételen. Míg a canti fék esetében 2:1 körül volt a fékkar-bowden húzási arány, a V-féknél ezt 5:1 körülire növelték a fékkar tengelytávolságának megnövelésével. A húzás energiájának hasznosulását csökkenti viszont valamelyest a canti fékeknél nem szükséges ívesen hajlított bowden-pipában fellépő plusz súrlódás. Összességében az eredmény nagyobb fékhatás és könnyedebb karmozgás lett, amit jó minőségű bowdenekkel és bowdenházakkal még tovább lehet fokozni. Valamelyest sikerült mérsékelni az „alákopás” problémáját, illetve a magasabb kategóriában bevezetett paralelogrammás mozgási elven működő V-fék modellek ezt teljesen kizárják.

Tárcsafék bélyegkép|Tárcsafék kerékpáron|220x220px Ma egyre inkább terjedőben levő féktípus a tárcsafék. A tárcsafékek nagy előnye a felnifékekkel szemben, hogy a felni állapotától független a fékhatás. Az időjárási viszontagságokkal szemben is ellenállóbbak, szélsőséges körülmények közt is jó teljesítményt nyújtanak. A fékhatáson a különböző anyagú betétek használatával lehet még javítani (fém alapú, műgyanta alapú fékbetét). A fékhatásuk akkor romolhat, hogyha a tárcsa sérülést szenved, vagy ha szennyeződés (kenőanyag) kerül a tárcsára, és a betétekre. Tárcsafék használatához más típusú kerékagyakra van szükség, amikre fel lehet szerelni a tárcsát. Tárcsarögzítésből ma már két szabvány létezik, a régebbi hat csavaros, és az újabb centerlock felfogatás. A féktest felfogatásának is két szabványa van, a Post Mount és az IS. Itt kell figyelni a különböző adapterekre amelyek függenek a tárcsa mérettől is. A tárcsaméret 140-203mm-ig változhat. Két nagy csoportra oszthatjuk a mai tárcsa fékeket a működésük szempontjából. Vannak mechanikusak (bowdennel működők) és hidraulikusak (zárt olajjal működő rendszer).

A hidraulikus tárcsafékek A hidraulikus tárcsafékek egy komplett (féktest+fékkar+fékvezeték) rendszerből állnak, amelyet nem lehet felcserélni, különböző típusok, vagy márkák között. A fékkarban lévő dugattyú pumpálja az olajat a keréknél lévő féktesthez, ahol kettő, négy, vagy akár hat dugattyú nyomja a fékbetéteket a tárcsának mindkét oldalához. A zárt rendszernek komoly előnye a bowdenes fékekkel szemben, hogy nem szennyeződik. Viszont, ha sérül akkor bonyolultabb a szervizelése.

A mechanikus tárcsafék A mechanikus tárcsafék rendszerek V-fék karral kompatibilisek. A bowden húzásával működtetünk a féktest külső oldalán egy csigás munkahengert, ami mozgatja a fékbetétet. A féktest belső oldalán lévő fékpofa nem mozog a kar húzásakor, azt fix beállítással állítjuk a tárcsától. Mint minden bowdennel működő fékrendszer itt is fontos a jó minőségű és állapotú bowdenek és bowdenházak használata.

A hidraulikus tárcsafékek előnyei a mechanikusakkal szemben A hidraulikus tárcsafékek előnyei a mechanikusakkal szemben: Működésük nagyon precíz, és típustól függően jól személyre szabható (nyomáspont és kar távolság állítás). Sokkal nagyobb fékerővel bírnak, ami jobban adagolható, ez főként ballonos, terepmintás kerekeknél lehet fontos. Szinte mindegyik fékkarja egy ujjal működtethető. Hamarabb visszahűlnek mint a bowdenes tárcsafékek, ami tartós és erős fékezésnél fontos. Ugyanis túlmelegedés esetén romlik a fékhatás. Nincs probléma a bowdenezéssel, és a koszolódással.

Mechanikus tárcsafékek előnyei Olcsóbbak. Vásárlása esetén a V-fék kar jó a működtetéséhez. Szervizelése, és a pótalkatrészek is olcsóbbak és jobban beszerezhetőek. Városi, komfort kerékpárokra tökéletes választás lehet, hiszen felni független.

Kontrafék

Hátsó kontrafék amit leginkább gyerek bicikliken, vagy régi egyszerű kerékpárokon lehet megtalálni. Időjárás független fékerő, gyerekek is könnyen tudják használni. Sajnos a fékereje nem túl nagy és egy hosszú fékezés besütheti, kerék kiszerelése bonyolultabb.

Dobfék Dobfék bowdennel működtetett mechanika ami az agytesten belül a fékpofákat a fékdobnak nyomja. Fékhatása nem túl jó, és a javítása bonyolult, valamint a defektjavítást is megnehezíti.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Kerékpár

Kategória:Fékek Kategória:Kerékpár

További információk

Tárcsafék vásárlási tanácsok Kerékpár fék vélemények