bélyegkép|260px|Lycalopex sechurae A pamparókák (Lycalopex vagy Pseudalopex) a kutyafélék családjának egy neme, amelynek minden faja Dél-Amerikában él. Elnevezésük ellenére közelebbi rokonaik a sakáloknak és prérifarkasoknak mint a valódi rókáknak. A genushoz tartozó legkorábbi fosszíliát Chilében találták, mintegy 2-2,5 millió éves.

Megjelenésük A pamparókák fej-test hossza 53-120 cm. Farkuk hossza 25–50 cm. A nemből a culpeo a legnagyobb, a dél-amerikai róka pedig a legkisebb. Szőrzetük általában vastag, sűrű aljszőrzettel és hosszú fedőszőrzettel. Hátuk általában "aguti" szürke, sárgásbarna, hasoldaluk általában halványabb. Fejük, füleik és nyakuk gyakran vöröses színű; farkuk hosszú és bozontos, a vége fekete. A pamparókák kis prérifarkasra hasonlítanak, de fogaik inkább a rókákéra, mint a kutyákéra hasonlítanak: őrlőfogaik jól fejlettek, szemfogaik viszonylag rövidek.Walker's Carnivores of the World. Johns Hopkins University Press, 2005, ISBN 978-0801880322, S. 84–68.

Elterjedés A pamparókák Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Ecuadorban, Paraguayban és Peruban fordulnak elő. Az IUCN által súlyosan veszélyeztetettként besorolt Darwin-pamparóka kizárólag Chilében él.Lycalopex fulvipes

Életmód Többnyire éjszakaiak, de néhány példányuk alkalmanként napközben is aktív. A pamparókák mindenevők, rágcsálók, madarak, gyíkok, békák és rovarok mellett gyümölcsök és cukornád alkotják az étrendjüket. A culpeo ragadozóbbnak tűnik a többi fajnál, zsákmányai közé az Európából importált juhok és nyulak is beletartoznak.

Elnevezése Helyi nevük a zorro (spanyolul) vagy raposa (portugálul) egyszerűen rókát jelent. A genus latin neve Lycalopex (farkasróka) vagy Pseudalopex (hamis róka); mindkét változat elfogadott. Fajai A nemhez hat ma is élő faj tartozik: Culpeo pamparóka (Lycalopex culpaeus) Darwin-pamparóka (Lycalopex fulvipes) Argentin pamparóka (Lycalopex griseus) Igazi pamparóka (Lycalopex gymnocercus) Dél-amerikai róka (Lycalopex sechurae) Deres róka (Lycalopex vetulus)

Rokonsági viszonyai Molekuláris biológiai adatok alapján a rákászrókát (Cerdocyon thous) a Lycalopex nem testvérfajaként azonosították. Szintén testvérfajként határozták meg a kisfülű kutyát (Atelocynus microtis); a dél-amerikai kutyafélék csoportjának további élő tagjai a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus) és az erdei kutya (Speothos venaticus). 2005-ben elvégzett genetikai vizsgálatok alapján a dél-amerikai kutyafélék a következő rokonsági kapcsolatban vannak egymással:

1914-ben Oldfield Thomas a Lycalopex fajokat egybesorolta a falklandi pamparókával Dusicyon név alatt, de Langguth 1975-ben újra elkülönítette őket.

Képek

Források Wozencraft, W. C. (2005). "Order Carnivora". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. Mammal Species of the World (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. . OCLC 62265494. Lucherini, M. & Luengos Vidal, E. M. (2008). "Lycalopex gymnocercus (Carnivora: Canidae)". Mammalian Species: Number 820, pp. 1–9. doi:10.1644/820.1. Jiménez, J. E. (2008). "Pseudalopex culpaeus". IUCN. Hozzáférés ideje: May 08, 2012. Nowak, Ronald M. (2005). Walker's Carnivores of the World. Baltimore: Johns Hopkins Press. Kerstin Lindblad-Toh et al.: Genome sequence, comparative analysis and haplotype structure of the domestic dog. Nature 438, December 2005; pp 803–819.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Emlősnemek Kategória:Rókák Kategória:Dél-Amerika emlősei