Réső Ensel Sándor (Pest, 1833. február 1. – Budapest, 1899. február 24.) magyar ügyvéd és királyi táblai fogalmazó, később Pest vármegyei központi ügyész.

Életrajza

Réső Ensel Sándor ügyvéd és Pákozdy Zsuzsánna fia. Szülővárosában végezte középiskoláit 1852-ben és 14 éves korában már egyetemi polgár volt. Tanulmányait elvégezve, bátyja Réső Ensel Kálmán törzshadbíró mellett működött. 1855-ben nevezték ki segédbíróvá a miskolci törvényszékhez; innét 1856-ban a Kocson (Komárom vármegye) szolgabírói hivatalhoz helyezték át, ahol a hivatal vezetőjévé nevezeték ki. 1861-ben a királyi táblához került mint fogalmazó, ahonnét 1863. február 16-án Pest vármegyéhez nevezték ki tiszti ügyésznek, mely minőségben nemcsak a büntetőügyeket kezelte, de az árva- és közigazgatási ügyekben is eljárt, a nevezetesebb kiküldetésekben részt vett és az ínségügyi bizottságnak tevékeny tagja volt. 1862. május 11-én gyorsírásból vizsgát tett Szombathy Ignác tanárnál a Gabelsbergi rendszer szerint, mely társulatnak 1865-ben elnöke lett. Összegyűjtötte és kiadta továbbá az amúgy nehezen fellelhető börtönügyi jogszabályokat az osztrák büntetőtörvény és a kiegyezés közötti időkből. 1864. október 7-én külföldi útra kelt az esküdtszék és börtönügy tanulmányozása végett, utazott Ausztriában, Bajorországban, Württembergben és Franciaországban. 1867-ben felállította az első budapesti ügyvédi ügynökséget, 1868. június 6-ától fogva pedig Ausztriában, Morva-, Cseh- és Poroszországban jogtudományi ismereteit gyarapította és azon év augusztus 6-án a németországi fegyházegylet tagsági oklevéllel tisztelte meg. A magyarországi börtönkönyvtáraknak ő lett az első alapítója; felhívásának 7000 kötet volt az eredménye, melyhez ő maga is tetemes áldozattal járult. Az Árpád sírja (1862) megírásával az osztrák időben oly hatást keltett, hogy Vidats János gépgyáros munkásaival tüntetve kereste a sírt és minthogy más gyári munkások is csatlakoztak hozzá, a császári rendőrség forrongástól tartva, a pesti oldaltól Óbudáig kordont húzatott és többeket elfogatott. Az 1860-as évek elején azon indítványával, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum részére a megyék címeres székei szereztessenek be, oly lelkesedést keltett, hogy e célra a hölgyek kézimunkájukat ajánlották fel és pénzgyűjtést is rendeztek. Ezen címerek a múzeumi Széchenyi-terem mennyezetét díszítik.

Réső Enselt joggal nevezhetjük polihisztornak: sokoldalú érdeklődésébe beletartozott a régészet, a nyelvészet, a népszokások gyűjtése - drámákat is írt -, azonban hosszabb-rövidebb közleményeinek túlnyomó részét a börtönökről írta. Ezek az írásoknak a többségét a Vasárnapi Újság, a Sürgöny, a Pesti Napló, a Jogtudományi Hetilap, a Budapesti Közlöny, a Hon és a Közrendészeti Lap jelentette meg 1854 és 1872 között. Hatalmas mennyiségű, alapvetően ismeretterjesztő munkássága mindmáig tulajdonképpen feldolgozatlan. Magyarországi népszokások című műve - Verebélyi Kincső szerkesztésében - a közelmúltban jelent meg. Életének utolsó éveiben megromlott a látása, melynek következtében kénytelen volt közírói tevékenységével felhagyni. 1899. február 24-én hunyt el Budapesten. A Fiumei úti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkái

Réső Ensel Sándor digitalizált művei. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál A helynevek magyarázója. Pest, 1861. Árpád sírja: Öt rajzzal. Pest: Szerző, 1862. 23 p. Amalazuntha. (Ócsai templom falfestménye). Uo. 1863. (Különnyomat a Sürgöny, Hivatalos lapból). Pest, Pilis és Solt t. e. megyék tisztikarának örömünnepe. Kapi Ede negyedszázados hivataloskodása emlékére. Uo. 1863. A hazai polgári eljárásra vonatkozó szabályrendeletek. Pest: Kugler, 1864. 207 p. Attila sírja. Uo. 1864. Pestmegye a régészet terén. Uo. 1864. (Különnyomat a Sürgöny, Hivatalos lapból.) Hazai fenyítő eljárásra vonatkozó szabályrendeletek. Uo. 1864-1867. Két füzet. A külhoni fogházak, börtönrendszereiről: töredékek. Pest: Kugler, 1865. 66, p. 1843. évi magyar büntető törvényjavaslat. Uo. 1865. Az esküdtszék Magyarországon. Uo. 1867. Magyarországi népszokások. Uo. 1867. Online Fegyházi reform Magyarországon. 1868. Berlini bűnös világ. Bpest, 1873. (Különny. a Közrendészeti Lapokból). Csörsz árka. Régészeti közlemény. Nyiregyháza, 1875. Erklärung ungarischer Ortsnamen. Bpest, 1877. Tizenhét törvényszéki védbeszéd. Budapest: Khór és Wein Ny., 1879. 68, p. Három országos női fegyház. Úti naplójából. Uo. 1887. Régi vármegyék, székek, kerületek és vidékek neveinek eredete. Budapest: Pesti Lloyd Ny. 1894., IV, 33 p.

Kiadásban és szerkesztésében megjelentek Pesten: Jegyzéknaptár 1865. évre; Országos Naptár 1868. évre; Budai Ferencz Polgári Lexikona 1866. Három kötet; Házi titoknok, levelező, 1869.; Pap István, A fegyházi lelkész erkölcsi beszédei és imái, átdolgozta Szikszay Gyula, kiadta ... Bpest, 1874.

Kéziratban

Önéletrajza naplószerűleg megírva gyermekségétől 1887 végéig Mint jogász írta Werbőczy életrajzát és Hármaskönyve ismertetését, melyet tanára Wenzel Gusztáv az egyetemi könyvtárban helyezett el. * Virágcsomó és szüleményei, vígj. 1 felv. (előadták családi körben 1851) Nőm tied lehet, vígj. 1 felv. olaszból ford. 1851. Házasság Isten dolga, eredeti színmű, olaszból ford. Keresztesek, olaszból ford. színmű, mind a hármat 1854. január 1-jén küldte be a Nemzeti Szinházhoz Mohácsi vész c. drámáját 1855. augusztus 29-én küldte be a Tomory-pályázatra Érettségi vizsga, bohózat, 1862. január 31-én adta be a budai népszinházhoz A táblabiró-világból, színmű (előadták 1886. március hó 18-án családi körben)

Jegyei

R. E. S. +, r-s. (az 1850-60-as években).

Jegyzetek

Források

Réső Ensel Sándor életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál

Magyar néprajzi lexikon

További információk

Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Bp., Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

Irodalom

A magyar börtönügy arcképcsarnoka: Réső Ensel Sándor (1833-1899). = Börtönügyi Szemle. 2008. XXVII. évf. 3. sz., 81-83. p.

Kategória:Magyar jogászok Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1899-ben elhunyt személyek