Márkus Alfréd, Márkus Frédi, külföldön Fred Markush (Újpest, 1883. február 20. – New York, 1946. október 30.) magyar zeneszerző, karmester.
Életpályája Márkus Jakab és Berkovits Leonóra fiaként született zsidó családban, a pesti bohémvilágban Márkus Frédi. A fővárosban kezdte tanulmányait. A kereskedelmi akadémia elvégzését követően 1906-1907-es tanévben megkezdte a Zeneakadémiát zeneszerzés szakon Koessler Jánosnál, de még az első évfolyamon kimaradt. 1902 óta foglalkozott zenével.
1902 júniusában a Zenelap című közlöny folyóirat a „Magyarországi zenészek egyesületének” tagjai között üdvözölte, de egy évvel később a lap már a tagdíjhátralékosok között hozta a nevét.
1903-ban a budapesti József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede zeneszerzési tanszakjának elsős ifjak osztályának növendéke volt, de az iskolai értesítőből kiderült, hogy vizsgát nem tett. Tanára Aggházy Károly volt.
Eleinte a Népszínháznál volt korrepetitor, de a Népszínház megszűnt, majd vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál dolgozott, később a Royal Orfeumhoz került, ahol zenei vezető lett. A nagyváradi Zöldfa-vendéglő zongoristája Ady Endre idejében. Sosincs pénze, a főpincér fizet helyette. A szórakoztató zene területén komponál legteljesebb sikerrel, amit ír előadják, neve jó márka, slágerszerző, a "pesti hangot" képviseli. 1915. február 23-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Mezei Ilona primadonnával, Mezei László és Dietrichstein Fánni lányával.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 299/1915. folyószáma alatt.
1940 és 1944 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület karmestere volt. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kőváry Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő.Például az örökzöld Stux, maga vérbeli párizsi lett Harmath Imre szövegével. Nagy sikernek örvendtek operettjei is. Az angol és amerikai zeneműkiadóknál megjelent kupléit Fred Markush néven publikálták.
1939 után származása miatt már nem írt darabokat, filmzenéket Magyarországon, a második világháború után írhatott volna, de ekkor már Nyugaton nem volt divatos (fashionable), nem volt elegáns. 1946-ban váratlanul hunyt el New York-ban.
Fontosabb művei
Férjhez ment a feleségem (1921) Tisztelt ház (1934) A csodahajó (1937) Csöpi (1941) Első emelet 7. (1943)
Operettjei
Katica, (1929) A csúnya lány, (1930, énekes-táncos vígjáték 3 felvonásban, 4 képben) (Írta: Vadnai László, verseit: Harmath Imre. Bem. 1930. febr. 7. Fővárosi Művész Színház, 50-edszer: 1930. márc. 28.) A nőtlen férj, (1930) Tessék beszállni, (1933) Tessék kiszállni, (1933) Csak azért is, (1934) Csodahajó, (1937) Nem leszek hálátlan (1939)
Egyéb színpadi művei
Férjhez megy a feleségem, (énekes vígjáték 3 felvonásban; társszerzők: Bródy István és Bródy Miklós), bem. 1921. április 16. Eskütéri Színház Marci (énekes bohózat 3 felvonásban; írta: Engel, Horst, ford.: Mérei Adolf), bem. 1916. június 16., Budai Színkör
Filmzenéi Meseautó (1934) Maga lesz a férjem (1937) Lovagias ügy (1937) Nehéz apának lenni (1938)
Slágerek
Meseautó Ali baba Stux maga vérbeli párizsi lett Oly jól csúszik ez a banánhéj Az vesse az első követ magára Csak egy kicsikét hunyja be a szemét Good by Honolulu Az én babám egy fekete nő stb.
Jegyzetek
Források
Magyar színházművészeti lexikon Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar karmesterek Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Operettszerzők Kategória:Újpestiek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban