A Klotild-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben található egyik barlang. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Guanót bányásztak benne a guanó foszfortartalma miatt. A barlang turista útikalauzokban is ismertetve van.
Leírás
A barlang Pilisvörösvár közigazgatási területén található, a legkönnyebben a Klotildligetről induló piros kereszt jelzésen érhető el. A régi nyomtatott turistatérképek is jelölik, csak rossz helyen, mert a valóságban eggyel délebbi völgyben nyílik. A Cseresznyés-hegy északi peremén, egy szurdokszerűen bevágódott völgy meredek oldalában, körülbelül 50 méter relatív magasságban van a bejárata.
Triász időszaki dachsteini mészkőben keletkezett karsztvízszint alatti oldódással. Láng Sándor szerint lehet, hogy inaktív forrásbarlang. Formakincsében megtalálhatók a vakkürtők, az oldott falfelületek és a gömbfülkék is. A magasra kiemelt barlang erősen pusztuló stádiumban van és denevérek is előfordulnak járataiban. Szabadon látogatható és bejárásához barlangjáró alapfelszerelésAz alapfelszereléssel járható itt azt jelenti, hogy nem kell kötelet és kötéltechnikai eszközöket vinni bejárásához. szükséges.
Név
A barlangot a környék lakossága Ördöglyuknak hívta. Bekey Imre Gábor nevezte el 1914-ben Klotild-barlangnak. Ezt a nevet a közeli Klotildliget miatt kapta. (Klotildliget a nevét Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg felesége, Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnő miatt kapta.) Előfordul a barlang az irodalmában Klotildbarlang, Klotild barlang (Kadić 1920), Klotild cseppkőbarlang (Mezei, Páli 1955), Klotild-Ördögbarlang, Ördög-barlang, Ördögbarlang és Ördöglyuk neveken is.
Kutatástörténet
Az 1914. évi Barlangkutatásból megtudható, hogy Bekey Imre Gábor a Barlangkutató Szakosztály 1914. január 12-én tartott szakülésén vetített képek segítségével, saját kutatásai alapján ismertette a Klotild-barlangot. A barlang a Piliscsaba közelében lévő Klotild nyaralótelep vasúti megállóhelye és a Pilisszántó közötti erdei szekérút mellett, az út felénél helyezkedik el. A barlang É-ra tekintő alacsony bejárata elég meredeken vezet lefelé egy Z alakú üregbe, melynek hátsó része tág teremmel végződik. Sok, főtéről lehullott törmelék borítja a barlang fenekét. Ez nagyon megnehezítené az esetleges ásatást. Néhol már teljesen kibányászták a barlang egyes részeiben felhalmozódott denevérguanót. A szakülés jegyzőkönyvét Kadić Ottokár készítette.
Az 1915. évi Barlangkutatásban megjelent, Bekey Imre Gábor által írt, A piliscsabai Klotild-barlang című tanulmányban az olvasható, hogy a Pilis-hegyvidék egyik turista főútvonala közelében, de kirándulók által mégsem látogatott helyen van egy tág barlang, amely több szempontból érdekes. A barlang a Piliscsaba közelében fekvő Klotild nyaralótelep vasúti megállóhelye és a Pilisszántó közötti erdei szekérút mellett, az út felénél van. A Homok-hegy Ny-i lejtőjének kapaszkodóján át megint völgybe kell leereszkedni, ahol látható egy letarolt, az útirányt balra eltérítő és térképen 352 m magasnak jelzett domb, amelynek lejtőjén gyéren nőnek a bokrok és itt-ott fehér mészkősziklák bukkannak elő. Nemsokára a szekérút és a domb között egy fokozatosan mélyülő árok található, amelynek a domb felé eső, magas fűvel benőtt széle mellett régóta nem használt kocsiút nyomai tűnnek fel.
bélyegkép|262px|balra|Részlet a Klotild-barlangból
Ezt követve jobb oldalon, K-i irányban a Kő-árok mély völgyébe lehet jutni, ahol az eddig követett út és a Pilisszántó felé eső magas lejtőről leereszkedő szekérút találkozási pontjától a letarolt sziklás domb D-i lejtőjén, a völgytől 50 m-rel magasabban, bokrok között elrejtve egy vízszintes irányú keskeny nyílás látható, amelyet nemrég kitágított egy okos vállalkozó, hogy az itt található egykori sok denevérguanót könnyebben kihordathassa. A barlang gróf Karátsonyi birtokán fekszik. Az uradalom mészégető kemencéi füstölögnek lent a völgyben, néhány száz lépés közelségben. Elhelyezkedését a környék lakossága csak az ott guanót bányászó munkások miatt ismeri és a széles körben elterjedt Ördöglyuk nevet adta neki.
A Pilis hegységben viszonylag kis területen három, a nép által Ördöglyuknak elnevezett barlang (a másik kettő a Solymári-ördöglyuk és a Szopláki-ördöglyuk) ismert. A nép Ördöglyukaknak a legkülönbözőbb típusú barlangokat nevezi. Mivel ez nagyon megnehezíti a tájékozódást, Bekey Imre Gábor a jelenleg részletesen ismertetett barlangot a Klotild-telep közelsége miatt Klotild-barlangnak nevezte el. A barlang É-ra néző bejárata 2 m széles és 1,4 m magas. Lehajolva lehet átjutni a bejáraton, amely után 4 m széles és 4 m hosszú előcsarnok található. Ennek feneke meredeken befelé lejt. Egyenes irányban, a szemben lévő boltozatosan aláhajló fal tövében fekvő kerek nyíláson négykézláb átmászva egy csarnokba lehet jutni, amely derékszögben jobbra, majd ismét balra kanyarodik. A barlang tehát Z alakú egész kiterjedését tekintve.
bélyegkép|262px|A Klotild-barlang belseje (Bekey Imre Gábor fényképe)
Az átbújás helyén a humusszal kevert guanós aljzat néhány lépésnyi területen vízszintes, majd a barlang belső folytatásában hirtelen jobb oldal felé meredek lesz. Ezen a helyen a mennyezetről sűrűn aláhulló vízcseppektől átázott, sáros, síkos talaj miatt óvatosan kell haladni. A folytatást jelentő, teremszerűen bővülő és balra nyíló rész aljzata a mennyezetről lehullott nagy mennyiségű és jelentős nagyságú törmelékkel borítva van, amely nagyon nehezíti a járást. A terem 5 m magas, 5 m széles és kb. 12 m hosszú. A terem középső, legmélyebb részének jobb oldalán zsomboly alakul ki, de ennek mélysége még nem jelentős. A terem hátsó és bal oldali részében lévő 1 m vastag guanóréteg teljesen ki lett bányászva, ennek nyomai most is jól észrevehetők. Ezen a helyen, amely a barlang legszárazabb része, a terem szűkül és ferdén felfelé irányuló fülkében, valamint csatornában ér véget.
Elhanyagolható mennyiségű cseppkő van benne, ami volt, az is el lett pusztítva. A barlang elülső része az erdőirtások miatt laza lett és a hegy lejtőjéről a barlang száján át a csapadékvizekkel besodort humusszal és agyaghordalékkal több méter magasságig be van temetve. Ezért a barlangfenék ezen a helyen lejt. A hordalék eltávolítása után a szabaddá váló barlangbejárat minden bizonnyal számottevő méretű lenne. Bekey Imre Gábor szerint ezt a magasan lévő barlangot valószínűleg a történelem előtti idők embere lakhelynek használhatta, de a barlang jelenlegi állapota nem ezt mutatja. A barlang ugyanis most, főleg középső részén nagyon nedves, de évezredekkel ezelőtt a hegy lejtőjét borító érintetlen erdő humusza alatt elterülő vastag agyagréteg aligha engedett át sok vizet a kőzet hajszálrepedésein. Most azonban a kilúgozó hatású csapadékvizek folyamatosan tágítják az alig fedett, itt-ott csupaszon meredő sziklák legapróbb repedéseit is.
bélyegkép|262px|balra|Denevér a Klotild-barlangban
Igaz, hogy a barlang bejárata pontosan É-ra néz, de a szemközti meredek hegy védett fekvésűvé teszi. Egyébként a barlang fekvése önmagában nem döntő jelentőségű, mert a Kis-kevélyi-barlang szintén É-i fekvésű, sőt teljesen védtelen, de mégis ez a hely volt eddig Magyarország egyik leggazdagabb lelőhelye. A DNy-ra néző és ideálisan védett helyen lévő Leány-barlang és Legény-barlang kiásása bizonyíték volt arra, hogy ez utóbbi két barlangban sohasem tartózkodott diluviális ember. Bekey Imre Gábor ásatásra alkalmasnak találja a Klotild-barlangot, de későbbre halasztható az ásatás, nem azért mintha a hordalékanyag eltávolítása sokba kerülne (mivel ezt kevesebb figyelemmel gyorsabb ütemben lehetne végezni és legurítani a lejtőn), hanem azért, mert nem kell félni ennek a barlangnak a megbolygatásától. Az íráshoz két fekete-fehér fénykép lett mellékelve. Az egyiken a barlang bejárata, a másikon pedig a barlang belseje figyelhető meg. Mindkét fényképet Bekey Imre Gábor készítette.
Az 1920-ban napvilágot látott, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban szó van arról, hogy a Köves-árokban (kis völgy), a völgy betorkollásától 15 percre, egy 352 m magas kúp É-i oldalában helyezkedik el az érdekes Klotildbarlang (Ördöglyuk). A barlang 2×1,4 m-es bejáratán átbújva kicsi és lejtős előcsarnokba, majd a szemközti kis nyíláson átjutva, derékszögben jobbra, majd balra kanyarodva egy Z alakú csarnokba lehet jutni. A nagyon nedves barlangban sok guanó van. A barlangot törmelék fedi helyenként. Jelentéktelen cseppkőképződmények vannak az üregben, amelyben valószínűleg lakott az ősember a történelem előtti időkben. Az 1920. évi Barlangkutatásban kiadott könyvismertetésben, amely a Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvről szól, meg van említve, hogy a könyvben le van írva a Klotild barlang. Az 1924-ben megjelent, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban meg van ismételve az 1920-ban publikált könyv Klotildbarlangot (Ördöglyuk) bemutató része.
A Bekey Imre Gábor által írt, 1931-ben publikált tanulmányban szó van arról, hogy Bekey Imre Gábor ajánlotta a Klotildliget és Pilisszántó közötti posta-réti erdőbe torkolló Köves-árok É-ra néző lejtőjén nyíló nagy csarnokbarlang ásatását. Ezt a barlangot a környéken élők Ördöglyuknak nevezik, de Bekey Imre Gábor Klotildbarlangnak nevezte el, mert a Szopláki-ördöglyuknak és a Solymári-ördöglyuknak is ez a neve, ezért félreértések adódhatnak. Az erdőirtások miatt a csapadékvíz által lesodort humusz a barlang bejáratát és a barlang előrészét csaknem egészen betemette, ezért a megmaradó kis rést ki kellett előbb ásni és tágítani, hogy be lehessen menni a barlangba. A barlang eltemetett bejárata nagyon jelentős nagyságú lenne a föld elhordása után. Egyúttal a barlang előcsarnokába besodort és lejtve elhelyezkedő földet az előcsarnokból is ki kellene vinni és csak azután lehetne minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a derékszögben kétszer megtörő hatalmas csarnok alján érdemes-e ásatást végezni.
bélyegkép|262px|Részlet a Klotild-barlang belsejéből
Bekey Imre Gábor szerint érdemes, mert a völgy felett magasan fekszik a barlang és kiválóan alkalmas lehetett emberi lakhelynek. Hillebrand Jenő az első megtekintés után, mert a csarnok fenekén sok volt a mennyezetről leszakadt sziklatömb, nem nyilvánított kedvező véleményt, de ez jóhiszemű tévedés is lehet. Mindenesetre nem szabadna, különösen Magyarország jelenlegi állapotában figyelmen kívül hagyni a kínálkozó kevés alkalmat és csekély költséggel szabaddá kellene tenni a barlang bejáratát. Ki kellene hordani a sziklatömböket és egy próbagödör ásásával meg kellene állapítani, hogy vannak-e benne a diluviumból származó rétegek.
Az 1931-ben napvilágot látott, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyv szerint a gróf Karácsonyi birtokán lévő piliscsabai Klotild-barlang még nincs átkutatva tudományosan és ezért jelenleg csak turisztikai szempontból érdekes. Az 1932-ben kiadott, Dudich Endre által írt könyvben meg van említve a Klotild-barlang a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjai között. A barlang a Klotildliget és Pilisszántó közötti út mellett található. A barlangból guanót termeltek ki. Nincs átkutatva tudományosan. Az ismertetés két irodalmi mű alapján lett írva.
Az 1932-ben napvilágot látott, Természetvédelem és a természeti emlékek című könyvben meg van ismételve a könyv 1931. évi kiadásának Klotild-barlangot tárgyaló része. Az 1935. évi Erdészeti Lapokban lévő tanulmányban szó van arról, hogy a piliscsabai Klotild-barlangot néhányan Ördöglyuknak hívják. Bekey Imre Gábor azt írta, hogy ez a barlang a Piliscsaba közelében elhelyezkedő Klotild nyaralótelep vasúti megállóhelye és a Pilisszántó közötti erdei út mentén, az út felénél, Karátsonyi gróf birtokán van. A barlang bejárata szűk, csarnoka 12 m hosszú. Csekély cseppkőképződés figyelhető meg benne. Nincs még feltárva.
bélyegkép|262px|balra|A Klotild-barlang bejárati része belülről fényképezve