bélyegkép|jobbra|200px|A Közép-Atlanti-hátság bélyegkép|jobbra|200px|A hátság központi szerepet játszott a Pangea őskontinens felbomlásában bélyegkép|jobbra|200px|A Közép-Atlanti-hátság áthaladása Izland területén A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, óceáni hátság, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel. Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. Grönlandtól keletre, Izlandtól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve Reykjanesi hátság. A Közép-Atlanti-hátság a legismertebb, az elsőként felfedezett óceáni hátság.

Szerkezete Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel rift), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc része továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó egy-egy hegylánc. Ezek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.

Felfedezése A tenger alatti hegylánc gondolatát először Matthew Fontaine Maury oceánográfus vetette fel 1850-ben. A hátságot a Challenger-expedíció fedezte fel 1872-ben, amikor a transzatlanti kábel fektetésének lehetőségeit kutatták.Hsü, Kenneth J. (1992) Challenger at Sea, Princeton, Princeton University Press, page 57Redfern, R.; 2001: Origins, the Evolution of Continents, Oceans and Life, University of Oklahoma Press, , p. 26 1925-ben a hátságot szonárral is feltérképezte a német Meteor expedíció.Alexander Hellemans and Brian Bunch, 1989, Timeline of Science, Sidgwick and Jackson, London

Az 1950-es években került sor a központi völgy felismerésére és a szeizmológiai aktivitás felfedezésére.Ewing, W.M.; Dorman, H.J.; Ericson, J.N. & Heezen, B.C.; 1953: Exploration of the northwest Atlantic mid-ocean canyon, Bulletin of the Geological Society of America 64, p. 865-868Heezen, B. C. & Tharp, M.; 1954: Physiographic diagram of the western North Atlantic, Bulletin of the Geological Society of America 65, p. 1261Hill, M.N. & Laughton, A.S.; 1954: Seismic Observations in the Eastern Atlantic, 1952, Proceedings of the Royal Society of London, series A, mathematical & physical sciences 222(1150), p. 348-356

A többi óceáni hátság felfedezése nagyban járult hozzá a lemeztektonika elméletének általános elfogadásához.Edgar W. Spencer, 1977, Introduction to the Structure of the Earth, 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo

Szigetek a hátságon vagy annak közelében Az északi féltekén: Jan Mayen-sziget Izland Azori-szigetek Szent Péter és Szent Pál-szigetcsoport

A déli féltekén: Ascension-sziget Tristan da Cunha Gough-sziget Bouvet-sziget

Jegyzetek

Források Óceáni hátságok – Világlexikon

További információk

Völgyesi Lajos: Geofizika Válas György: Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel Az Atlanti-hátság vulkánjai Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa A Sulinet az óceáni hátságokról

Kategória:Atlanti-óceán Atlanti Kategória:Portugália javasolt világörökségi helyszínei