A magyar nyelvészetben szóalakvegyülésnek, szóvegyülésnek vagy szókeveredésnek, latinul contaminatio-nak nevezik azt a véletlen vagy tudatos szóalkotási módot, amely során két azonos vagy rokon értelmű szó elemei összekeverednek egymással úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül. Az így létrejött új szó jelentése megegyezik az alapszavakéval.
Lengyel (2000) a szóösszevonás egyik fajtájának tartja, ennek másik típusa, a szóösszerántás mellett, és mindhármat a mozaikszó-alkotás nagyobb kategóriájába sorolja.Lengyel 2000, 346–347. o. Ezzel szemben Cs. Nagy 2007 nem sorolja a mozaikszó-alkotás kategóriájába, a szóösszerántást pedig a szóvegyülés egyik fajtájának tekinti.Cs. Nagy 2007, 318. o.
Mindkét szerző szerint a szóvegyülés abban különbözik a szóösszerántástól, hogy ez utóbbi új szó tudatos alkotása két egymástól eltérő jelentésű szóból szintén úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül (pl. cső + orr → csőr), a szóösszevonástól pedig abban, hogy ez egy szószerkezethez tartozó két vagy több egyszerű szó, illetve összetett szó tagja első részének az összetevéséből áll, pl. Mozgókép-forgalmazási Rt. → Mokép.
A szóvegyülés főleg véletlen nyelvbotlásnak tudható be. Akkor történik, amikor egy szóalak felidézésének pillanatnyi zavara közben két azonos vagy rokon értelmű szó egyszerre jut a beszélő tudatába, és a hangalakok kimondásakor összekeverednek. Ilyenek az alábbi példák: swurse ← swear ’átkozódik, esküszik’ + curse ’átkozódik’;Crystal 2008, 57. o. Mozart’s symphonatas *’Mozart szimfonátái’ ← symphonies ’szimfóniák” + sonatas ’szonáták’.Bussmann 1998, 1111. o.
Máskor a szóvegyülés ugyancsak egyéni, de tudatos, például tréfás szándékkal keletkezik. Egyes ilyen szavak kikerülnek a nyelvbotlás, az egyéni nyelvhasználat köréből, általánossá válnak és egyesek az értelmező szótárakba is bekerülnek, mint például a csokréta (← csokor + bokréta) szó.ÉrtSz., csokréta szócikk.
Egyéb meghonosodott magyar példák az alábbiak: bugyborék ← bugyog + buborék;Zaicz 2008, bugyborék szócikk. csupasz ← csupa + kopasz; ordibál ← ordít + kiabál; rémiszt ← rémít + ijeszt; zargat ← zavar + kerget;
Egyéb nyelvekben is vannak meghonosodott szóvegyülések: (középkori latinul) carminum ← arab qirmiz ’karmazsin’ + latin minium ’hegyi cinóber, természetes mínium’;Zaicz (2008), kármin szócikk. cahute ’kunyhó’ ← cabane ’bódé’ + hutte ’viskó’;Grevisse – Goosse 2007, 207. o. cocostârc ’gólya’ ← cocor ’daru’ + stârc ’gémféle’.Răuțu 2010.
Szóvegyüléssel keletkezett szavak is lehetnek jövevényszavak. A carminum-ból ún. vándorszó lett. Megvan a német nyelvben (Karmin), a hollandban (karmijn), a franciában és az olaszban (carmin), az oroszban (кармин [karmin]). Olasz és német közvetítéssel került a magyarba kármin alakban.
Jegyzetek
Források Bárczi Géza és Országh László (szerk.), A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959–1962; online: A magyar nyelv értelmező szótára (OSZK MEK) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. február 9.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2020. február 9.) Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. In: A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. június 19.) Lengyel, Klára, Ritkább szóalkotási módok. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. . 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 9.) Răuțu, Daniela. Despre cuvintele telescopate din presa actuală. Teorii, procedee și valori (A szóösszerántásról a mai sajtóban. Elméletek, módszerek és értékek). Zafiu, Rodica et al. (szerk.) Limba română. Controverse, delimitări, noi ipoteze (A román nyelv. Viták, elhatárolások, új hipotézisek). 2. kötet: Pragmatică și stilistică (Pragmatika és stilisztika). Bukarest: Editura Universității. 2010. 287–296. o.; az interneten: Despre cuvintele telescopate din presa actuală. Diacronia.ro (Hozzáférés: 2020. február 9.) Zaicz Gábor. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete . Budapest: Tinta. 2006. (Hozzáférés: 2023. június 19.)
Kapcsolódó szócikkek Mozaikszó Szóösszerántás Szóösszetétel Szóösszevonás
Kategória:Szóalkotásmódok