A nemespanni Bartha család Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemes család.1599-ben Barsbaracskán említi kárát Bartha András (Matunák Mihály 1905: Az 1599 évi barsvármegyei tatárjárás. Történelmi Tár VI, 598.) Nevük a Bertalan egyik formájából (Bartalom/ Bartalan) származhat.Kázmér Miklós 1993, 99-100.
1570-ben az esztergomi szandzsák defterében Kiscétényben Barta Gergely és fia Máté, illetve Barta Gyenös és fia Barta szerepelt, de Gyarakon, Hetényen, Melleken, Nagyölveden, Ohajon és Ürményben is éltek ilyen családnevűek.Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 158 No. 337.
1611-ben Bartha Mihály tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet Állítólag már 1636-ban Nemespannon éltek, de birtokukat elzálogosították.Szeremlei 1913, 964 állítólag ekkor Lévára (Hellenbachnál ispán), Esztergomba és Szegedre származtak el. Egyetlen fennmaradt nemesség megerősítésük 1686-ból ismert,A Bábon élő Bartha János, Mihály és Pál nemességét 1725-ben igazolták a II. Rudolf által 1580-ban Bartha Albertnek adott armális alapján. amikor I. Lipót címeres nemeslevelet adott Bartha Mihálynak, aki valószínűleg egyházi személy lehetett,FLE, Capsa 68, fasc. 9, No. 3-6; Lib. 28 1701, fol. 21; Liber Cantoralis, 146; Némethy 1894, 139, 196, 484; Kollányi 1900, 304-305. és testvéreinek Jánosnak, Ádámnak és Istvánnak, utóbbi fiainak Ferencnek és Pálnak, illetve Mihály sógórainak Csarada Mihálynak és Nigriny Jánosnak. Nyitra vármegye ezt 1687-ben hirdette ki.A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1811 - No. 8247; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Esztergom megye - Definitio investigationis - C - 8; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Esztergom megye - Investigatio nobilium - C - 13; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Torna megye - Investigatio nobilium - B - 5; C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1825 - F. 30; O 18 - Kúriai Levéltár - Processus tabulares - 4 - 322; Másolatban A 88; Esztergomi főkáptalani levéltár Prot. 32, 56; Turul 1887/4, 202. 1699-ben Hamar alias Bartha János és Bartha Kristóf kaptak adományt az esztergomi érsektől Kiscétényben.PLE, Prot. L Kollonich, pag. 146-148. 1700-ban a kiscétényi ún. Bartha kúriában (telken) Bohat és Bazik családbeliek birtokoltak.Nyitrai káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvei 1700, p. 69.
Előnevük Nemespannról származik, ahol a család leszármazottai a továbbiakban éltek. 1754/1755-ben többeket itt igazoltak, miután felmutatták az armálist és bizonyították származásukat. Nyitra vármegyéből Bars-, Hajdú-, Esztergom- (1717Kihirdetik a Köbölkúton lakó páni (de Pan) Bartha Pál fia Mihály fiainak, Pálnak, Istvánnak és Jánosnak a nemesi származásáról szóló bizonyságlevelét, mely által a kétségtelen nemesek sorába iktatják őket (Esztergom vármegye jegyzőkönyvei 1717. 2. 25., p. 223 No. 428/475; Kántor Klára 2003: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1710-1723. Esztergom, 98).), Csongrád- (1786-tól Hódmezővásárhelyen,1844-ben újabb tanúvallatást tartottak Nyitra vármegyében, ami szerint a református vallású családtagok Nemespannról előbb Ürménybe, majd onnan Hódmezővásárhelyre költöztek (ŠA Nitra, Nyitra vármegye nemesi összeírásai, 4. doboz 1814-1845, Bartha 1844). 1803-ban hirdették ki nemességüket),Szeremlei 1913, 964. Csanád vármegyébe (reformátusok) és Torna vármegyébeC 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Torna megye - Investigatio nobilium - B - 5; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Torna megye - Investigatio nobilium - C - 12. származtak. Nyitra vármegye 1798-ban, 1833-ban és 1834-ben, ezen kívül Bars vármegye 1800-ban adtak a számukra nemesi bizonyságleveleket. Ezek alapján Csanád vármegye 1833-ban és 1834-ben igazolta a család ott élő tagjainak kétségtelen nemességét. A család egyik ága 1783-ban az Abaúj vármegyei Almáson lakott. 1824-ben Nyitra vármegyei igazolása alapján Komárom vármegyében hirdette ki nemességét Bartha alias Panyi Péter fia Péter, aki Ácson lakott.Alapi Gyula 1911: Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 186; ŠA Nitra, KŽ, Nobilitaria, Lib. 61, p. 377.
Címerük kék mezőben, zöld halmon páncélos kar török fejet átszúró szablyát tart, alulról balharánt nyíllal átlőve. Balról csökkenő félhold, jobbról hatágú arany csillag. Sisakdíszben növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Bartha Mihály verebélyi széki esküdt pecsétlenyomatában a pajzsban csak a csillag, illetve a szablyát tartó kar vehető ki, melynek szablyája valószínűleg török fejet szúr át. A koronás sisakdíszen ismét török fejet átszúró szablyát tartó kar, csillag és félhold között, M B monogrammal. Hogy a kar 3 nyílvesszővel át lenne lőve, vagy csak a vért kidolgozásáról van szó, nem eldönthető kérdés.ŠA Nitra, SAP, 76. doboz, fasc. 2, No. 44 Pallya (régi jelzet)
Leszármazásukat és címerüket Szluha Márton és Siebmacher közölte.
Neves családtagok
Bartha Mihály (1637 körül-1703) esztergomi kanonok, barsi főesperes, zebegényi apát, nagytapolcsányi, majd nyitrakorosi plébános. Bartha Mihály, 1726-ban, 1729-ben, 1732-ben, 1737-ben,SAP 22, acta 865 (pecsétlenyomattal) 1740-ben és 1742-benSAP 13a, acta 466 a Verebélyi szék esküdtje. Bartha Mihály, 1806-ban Hódmezővásárhely városának esküdtje. Bartha Sándor (1815-1900) 1847-1848-ban ügyvéd, 1848-ban vármegyei alpénztárnok, 1853-1856 között hódmezővásárhelyi polgármester., egyházi és iskolai alapítványt tett. nemespani Barta András (Endre) (Tapsony, 1819. szeptember 21. - Esztergom, 1888. április 12.) honvédtiszt, levéltáros. András uradalmi tiszttartó és Srajner Jozefa fia. Az esztergomi bencés gimnáziumban tanult 1829-1831 között. 1834-től közvitéz, 1847-től alhadnagy, 1848. július 16-tól hadnagy a 19. Schwarzenberg gyalogezredben. Felesége 1849-től szentkirályszabadjai Rosos Laura (meghalt 1882). 1848 nyarán ezrede 3. zászlóaljával részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember 24-től (okt. 1.) főhadnagy a 19. (Lőcsén alakult) honvédzászlóaljban. December 3-tól (dec. 1) százados. Alakulatával csatlakozott a császári Schlik-hadtest ellen küzdő felső-tiszai hadtesthez. A téli és a tavaszi hadjárat idején az említett (I.) hadtest kötelékében szolgált. Zászlóaljának 4 századával májusban és júniusban Budapest helyőrségét képezte, majd július elején bevonult a Duna-Tisza közén alakult Közép-Tiszai hadsereghez. Július 1-től őrnagy, alakulatának parancsnoka a dévai fegyverletételig (augusztus 18.). 1850. január 30-án Aradon golyó általi halálra ítélték, melyet február 15-én tizenkét év várfogságra változtattak. 1852. június közepén kegyelmet kapott (Josefstadtból szabadult). 1861-től Esztergom megye főlevéltárnoka, 1867-től haláláig a megye főszámvevője. Az Esztergom megyei Honvédegylet tagja volt.Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara - Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban; Esztergom és Vidéke (1888. április 15.) Lánya Anna, kinek férje Andrássy János alispán. Fiuk egyházpakai Andrássy József (1878-?) csendőrszázados.Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene. 677; B. Szabó Mihály 1928: Az egyházpakai Andrássy-család. Esztergom Évlapjai 1928, 47-48; Hídlap 7/31, 30 (2009. augusztus 8.); Esztergom és Vidéke (1898. szeptember 22.); Esztergom és Vidéke (1907. május 5.) nemespáni dr. Barta Béla (Tapsony, 1819-1891gyászjelentése; A Jog 1891/52, 398.) budapesti királyi táblai tanácselnök. Tanulmányai befejezésével ügyvéd lett, majd számos éven át gróf Eszterházy József uradalmainak igazgatója és jogtanácsosa volt. 1859-ben a Pozsonyi Királyi Jogakadémia tanárának nevezték ki, ahol később igazgatótanár is lett. Innen 1869-ben a budapesti királyi tábla bírájává nevezték ki, ahol 1881-ig működött. Ekkor ismét a királyi táblára került, mint tanácselnök. Jogtudor, bölcsészettudor és a kánonjogi doktor volt. Jog- és bölcsészettudorrá való avatásának 50 éves jubileuma alkalmából díszoklevéllel tüntették ki.1891 Nemzet X/350, 2. (december 21.); 1892 Szent István Társulat naptára 1893-ik évre. Budapest, 94. Lánya Ilona Kramolin Viktor felesége volt, de 1884-ben fiatalon elhunyt.Budapesti Hírlap (1884. augusztus 31.; szeptember 1.) id. nemes-pani Barta Adolf (1823-1894) esztergomi ügyvéd.Esztergom és Vidéke 1894/92, 3 (1894. november 18.) 1848-ban vármegyei esküdtként Komáromban volt az esztergomi nemzetőrökkel.Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye, Általános fegyverkezés. Veje: Völgyi Elemér csúzi körorvos. Bartha Tivadar (?-1933) gyógyszerész, Erzsébetfalva községi főbírója a 20. század elején,Bagdy István 1936: Pestszenterzsébet város története. In: Ladányi Miksa (szerk.): Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Magyar városok monográfiája 18. Budapest, 62. képviselő-testületének tagja, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Felesége Haudinger Katinka. Vejei Csorna Kálmán, Frey Vilmos, Ernyey Imre, Petrik Ottó. Bartha Ármin ügyvéd, Esztergom vármegyei főjegyző, zenészPifkó Péter 2015: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. 195-196. Felesége Lieb Etel (1858-1933) volt. Bartha Aurél a Láng gépgyár főmérnöke, gyémántdiplomás Bartha Elemér (Borsodivánka-Tilajpuszta, 1901-?) jegyzőLadányi István 1936 (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 20. Hevesvármegyei ismertető és adattár. Budapest, 427-428. Bartha László (1908-1998) magyar festőművész, könyvillusztrátor és díszlettervező Andrássy János (1846–1907) esztergom vármegyei alispán, felesége Barta Anna volt.
Jegyzetek
Irodalom Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai. Budapest, 93. Kempelen Béla: Magyar nemes családok I, 449-450. Romhányi János 1913: Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754-55-ben. Levéltárosok Lapja 1913, 43. Szeremlei Samu 1913: Hód-Mező-Vásárhely története 5. A közmivelődés története 1526-1848 II. Hódmezővásárhely. Rexa Dezső 1909: A törvényhatósági levéltárak címeres levelei. Budapest, 8. Csoma József 1897: Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 84.
Kapcsolódó szócikkek Csarada család Nigriny család
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Kiscétényi családok Kategória:Nemespanni családok