jobbra|bélyegkép|265px|Csoportkép, New York. A Chábád ma a legnagyobb és legismertebb haszid mozgalom
A Chábád (ismert még Habad helyesírással is) az ortodox zsidóság egy haszid mozgalma, melyet 1775-ben alapítottak.Agudas Chasidei Chabad of United States v. Gourary NO. CV-85-2909. A Chábád ma a legnagyobb és legismertebb haszid mozgalom, egyben a világ legnagyobb zsidó szervezete. Székhelye a New Yorkbeli Brooklyn Crown Heights negyedében található (770 Eastern Parkway).
A „Chábád” név héberül חב״ד egy mozaikszó, amely a Chochmá, Biná, Dá'át (חכמה, בינה, דעת): azaz 'Bölcsesség, Értelem, Tudás' szavakból jött létre. A „Lubavics” vagy másképp „Lubavitcs” név egy orosz stetl (jiddis: nagymértékben zsidók lakta kisváros) nevéből ered (ld. Ljubavicsi, Rudnyai járás, Szmolenszki terület), jelentése ’a szeretet városa’. Itt több mint 100 évig élt a mozgalom rabbidinasztiájának öt nemzedéke.
A Chábád Lubavics mozgalom a zsidóság népszerűsítését tekinti legfőbb feladatának, és azt hirdeti, hogy az ortodox hagyományok és az autentikus vallási elvek megtartása mellett a modern világ minden eszközét meg kell ragadni a haszid filozófia és a zsidó vallás évszázados és évezredes tanításainak megismertetésére. Napjainkban fő céljuk a vallástól és a zsidó közösségektől eltávolodott zsidók bevonása a közösségi életbe. Mindemellett a Chábád azt hirdeti, hogy a zsidóknak ideje szakítani a befelé forduló mentalitással, az úgynevezett „gettószellemmel”.
Kialakulása A mozgalmat, mint más haszid dinasztiák esetében is rebbék vezették és vezetik. A lubavicsi mozgalmat egy Liozna (ma Fehéroroszország) városában élő rabbi, - a későbbiekben „Álter Rebbe” (jiddis: 'öreg rabbi') néven is emlegetett - Liadi Snéor Zálmán alapította 1775-ben. A mozgalom Reb Zálmán fia, Dovber Schneuri, - a „Miteler Rebbe” (jiddis: 'középső rabbi') - idejében települt át Lubavicsba, mely ezt követően öt nemzedéken keresztül volt az irányzat központja. Később átmeneti ideig a mozgalom a doni Rosztovban, majd Varsóban székelt.
A Chábád székhelye 1940-től, napjainkig a Brooklynban található Crown Heights lett.<ref>[http://www.chabad.org/272209 Chabad.org. "Sholom Dovber Schneersohn". Chabad.org.]</ref>Altein, R, Zaklikofsky, E, Jacobson, I: "Out of the Inferno: The Efforts That Led to the Rescue of Rabbi Yosef Yitzchak Schneersohn of Lubavitch from War Torn Europe in 1939–40", page 270. Merkos L'Inyonei Chinuch, 2002
Hálózata mintegy 80 ország több mint 1000 városában körülbelül 3600 intézményt tart fenn."Jewish Literacy", Telushkin, William Morrow 2001, p.470Gelbwasser, Michael, Sun Chronicle, March 31, 2007Religion today, by Emily Fredrix, December 6, 2007 Associated PressAbout Chabad-Lubavitch on the official Chabad website, Chabad.org. Ezek az intézmények a vallástól és a közösségi élettől eltávolodott zsidókat próbálják elérni vallási, kulturális és oktatási tevékenységekkel, miközben közösségi központokat, zsinagógákat, iskolákat és gyermektáborokat is működtetnek. A Chábád haszidizmus követőinek számát és közöttire becsülikAssociated Press. "The perfect matzo a matter of timing". MSNBC. April. 12, 2006Occhiogrosso, Peter. The Joy of Sects: A Spirited Guide to the World's Religious Traditions. New York: Doubleday (1996), Chapter: Judaism; pg. 250.Andryszewski, Tricia. Communities of the Faithful: American Religious Movements Outside the Mainstream. Bookfield, Connecticut: Millbrook Press. (1997): pg. 95. viszont évente több mint egymillió zsidó veszi igénybe a Chábád intézményrendszerének valamely szolgáltatását.Slater, Elinor and Robert, Great Jewish Men, Jonathan David Publishers 1996 (). Page 279.Heilman, Sam. "The Chabad Lubavitch Movement: Filling the Jewish Vacuum Worldwide". JCPA.org. 2005. http://jcpa.org/article/the-chabad-lubavitch-movement-filling-the-jewish-vacuum-worldwide/ A mozgalom követőit Chábád haszidoknak (héberül: חסיד חב"ד), vagy lubavicsi haszidoknak (jiddisül: ליובאוויטשער), esetleg Chábádnyiknak (héberül: חבדניק).
A Chábád mozgalom ma, amellett, hogy egy aktív haszid közösség, komoly szociális és jótékonysági tevékenységet folytat világszerte zsidók és nem-zsidók között egyaránt. A néhai hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson különösen nagy hangsúllyal agitálta híveit, hogy a világ jobbá tételének érdekében hirdessék az egész emberiséghez szóló „Noé hét törvényét”. Ugyanakkor a Chábád közösség-építésében elsősorban a „háláchikus zsidókat” igyekszik megszólítani. Azaz más vallásos irányzatokhoz hasonlóan a lubavicsiak is szigorúan a Tórában foglaltaknak megfelelően értelmezik a hovatartozás kérdését: alapfeltétel, hogy a jelentkező édesanyja zsidó származású legyen, vagy a vallási törvények értelmében betérjen a zsidóságba, azaz a hagyományoknak megfelelően befogadja a közösség.
Chábád Magyarország Magyarországon a lubavicsi közösség a rendszerváltozáskor honosodott meg. 1989-ben érkezett Budapestre az akkor huszonhárom éves magyar származású Oberlander Báruch rabbi, a hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson „sliách”-ja (héber: 'küldött') feleségével Batshevával. Oberlander rabbi felnőtt és gyermekoktatási programokat indított, melyekkel sok ezer, gyökereitől eltávolodott zsidót szólított meg. 1990 szeptemberében megalapította az Egység című folyóiratot, amelyet közel 20 000 családnak postáz ki a mozgalom évente 3-4 alkalommal; a folyóirat 2016 áprilisában havilappá alakult.Megújult az Egység újság Oberlandert 1991 áprilisában nevezték ki a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijává. A zsinagóga előtt álló épület homlokzatán ma is kivehető a sok évtizedes felirat: Budapesti Talmud Egylet; az új rabbi erőfeszítéseinek köszönhetően feléledt a hajdani tevékenység, az úgynevezett jesiva oktatási rendszer: 1998-ban a zsinagóga a zsidó tudományok hagyományos elveken alapuló, felsőszintű tanításának háza lett.
1996-ban nagyszabású könyvkiadási akciót indított, melynek keretében összesen több tízezer példányban adtak ki zsidó imakönyveket (hétköznapi, szombati, újévi, engesztelőnapi), a Peszachi Hágádát, Zsidó Bibliát és a zsidósággal kapcsolatos ismeretterjesztő könyveket. 1993-ban, felesége, Oberlander Batsheva vezetésével megalapították a Bét Menáchem Óvodát, majd 1995-ben iskolát, melyek ma az egyetlen héber-magyar két tannyelvű nevelési és oktatási intézményként működik Budapesten, illetve a térségben. Oberlander rabbi tanítványával, Köves Slomó rabbival 2004-ben megalapította az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH), amely a hagyományos status quo ante irányzatot megújítva ma Magyarország harmadik zsidó történelmi egyháza lett. 2017 szeptemberében nyílik meg az EMIH Maimonidész Angol–Magyar Kéttannyelvű Zsidó Gimnáziuma.Maimonidész Zsidó Gimnáziumról bővebben
Története
Snéor Zálmán, Liadi rabbija, („Álter Rebbe”) alapította Oroszországban a Chábád irányzatot, 1775-ben. Az Álter Rebbe mestere a „Mezritcsi Mággid” Dovberben Ávráhám volt, aki pedig a haszidizmus alapítójának, Bál Sém Tov rabbinak a tanítványa és utódja volt. A Chábád mozgalom egy spirituális iskolaként jött létre a haszid mozgalmon belül, és mint ilyen a hangsúlyt a filozófiai és vallástudományi fogalmak mély megértésére és elemzésére tette. A Chábád név, mint mozaikszó (bölcsesség, értelem, tudás) önmagában is azt fejezi ki, hogy Isten és a vallásgyakorlás iránti valódi emocionális motivációt csak akkor lehet nyerni, ha kellően elmélyedünk a filozófiai tanokban.
Vezetői hét rebbe volt:A liadi Snéor Zálmán rabbi (1745–1812), az „Álter Rebbe”, aki Liozna városában megalapította a mozgalmat, majd központját később Liadi városba költöztette. Fő műve a Tánjá (Széfer Sel Bénonim, 'A közepesek könyve'). Más egyéb művei a haszid gondolatok gyűjteményei voltak, illetve a Sulchán Áruch HáRáv, a zsidó jog kódexének (Sulchán Áruch) egy változata. Snéor Zálmán utódai nevükben mindig felvették a "Snéuri" vagy "Schneersohn" (vagy "Schneerson") utónevet, jelezve hogy ők az alapító, az Álter Rebbe követői és utódai.The Encyclopedia of Hasidism, entry: Habad, Jonathan Sacks, pp. 161–164Hasidism: The movement and its masters, Harry M. Rabinowicz, 1988, pp.83–92, Jason Aronson, London Dovber Schneuri rabbi (1773–1827), a „Miteler Rebbe”, Snéor Zálmán rabbi fia volt, aki Lyubavichi (Lubavics) városba tette át a mozgalom székhelyét. Vezetői felhatalmazását az „Álter Rebbe” egy másik utódja, Áron Hálevi Stroselje kezdetben vitatta, később azonban Dovber rabbi mindenki által jogosan elismert utódja lett apjának a mozgalom vezetésében. Dovber rabbi számos gondolatot publikált a haszidzmusról és a Kabbaláról is például a Biuréj HáZohár című könyvét. Munkásságával nagyszerűen kiegészítette apja életművét. Néhányat apja műveiből is megjelentetett.Leadership in the Chabad movement, Avrum Erlich, Jason Aronson, 2000 Hayom Yom, p. A10 Menachem Mendel Schneerson rabbi (1789–1866), a Cemách Cedek-ként is referálni, az ismert jogi responzumának címe után. Az „Álter Rebbe” unokája és Rabbi Dovber unokaöccse és veje volt. Számos műve jelent meg a haszid filozófiáról és zsidó jogi témákról. Kiadta nagyapjának Snéor Zálmán rabbinak néhány művét is. Leghíresebb filozófiai műve a Derech Micvotechá, amely a Tóra parancsolatainak haszid filozófiai értelmezését mutatja be.Chanoch Glitzenshtein, Sefer Hatoldos Tzemach TzedekSmuél Schneersohn rabbi (1834–1882), más néven Rebbe Máhárás, a Cemách Cedek hetedik, egyben legfiatalabb fia volt. Ő vette fel először a Lyubavichi (Lubavitchi) rebbe címet, követve ezzel bátyjai szokását, akik máshol voltak rebbék, és nevükben közölték a városnevet is. Évekkel halála után jelentek meg tanításai a Chábád mozgalom kiadásában Likutéj Torát Smuél címen 12 kötetben.Hayom Yom, p. A14Sálom Dovber Schneersohn rabbi (1860–1920), más néven Rebbe Rásáb, a Máhárás második fia volt. Legközismertebb tette a lubavicsi jesiva (hagyományos Talmud felsőfokú iskola) a Tomché Temimim megalapítása volt. Az első világháború alatt Rosztov városába költözött. Halálakor, két elődjéhez hasonlóan, Roszovban helyezték örök nyugalomra. Több írását csak halála után adták ki. Művei különösen jelentősek a haszid filozófia terén. Írásai a Chábád jesivák tananyagának szerves részét alkotják, mint a 29 kötetes Széfer HáMáámárim, vagy a Chábád imádságokat magyarázó Kuntrész HáTfilá.Hayom Yom, pp.15–16Joszef Jic’chák Schneersohn rabbi (1880–1950), másképpen a Rebbe Hárájác (vagy: Frideriker Rebbe), Sholom Dovber egyetlen fia volt. 1927-ben száműzték Oroszországból azután, hogy a bolsevik rezsim ki akarta végeztetni a zsidó vallás tanításáért és a zsidó közösségek erősítéséért való küzdelméért, a „földalatti” iskolahálózat fenntartásáért. A háború kitöréséig a mozgalmat a lengyelországi Rigában, majd 1934-től Varsóban vezette, onnan a nácik elől 1940-ben Brooklynba menekült és ott élt haláláig. A Chábádon belül számos szervezeti változtatást hajtott végre és új intézményeket is alapított.Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994), a Lubavicsi Rebbe, Joszef Jichák Schneersohn rabbi veje és a harmadik Lubavicsi Rebbe egyenesági leszármazottja volt. A mozgalom vezetését egy évvel azután vállalta el, hogy apósa meghalt. Rabbi Menachem Mendel kiszélesítette a Chábád hálózatát, új Chábád központokat hozott létre világszerte. Elődeihez hasonlóan saját műveiből és korábbi rebbék írásaiból sokat publikált. Menachem Mendel rabbi tanításait a Chábád követői folyamatosan tanulmányozzák. Úgy emlegetik, a „Rebbe”. Tanításai révén halála után is a Chábád mozgalom spirituális vezetője maradt és nem választottak a mozgalom élére újabb rabbit.
Filozófia
A Chábád haszid filozófiája a vallás részleteire összpontosít, mint Isten, az Isteni lélek, és a zsidó parancsolatok jelentése. Chábád művekben gyakran idéznek klasszikus zsidó írásokból, a zsidó miszticizmusból, különösképpen a Zohár-ból és Jichák Luria Kabbalisztikus tanításaiból. Ezek a szövegek a Chábád tanítások forrásaként szolgálnak. Snéor Zálmán rabbi tanításait az utód generációk kibővítették.