A Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (spanyolul Universidad Nacional Autónoma de México, rövidítése UNAM) Latin-Amerika legrégibb és a hallgatók létszámát tekintve egyik legnagyobb állami egyeteme. A kontinens legelismertebb egyetemei között tartják nyilván.
Elődjét, a Real y Pontificia Universidad de México egyetemet 1551. szeptember 21-én alapították eredetileg Real Universidad de México néven. VIII. Kelemen pápa 1595. október 7-én kiadott pápai bullájával kapta a Real y Pontificia Universidad de México elnevezést.
Az UNAM célja, hogy hazáját és az egyetemes emberi közösséget szolgálva hasznos szakembereket képezzen a társadalomnak, kutatásokat szervezzen és folytasson elsősorban az országot érintő problémák terén, továbbá hogy a lehető legnagyobb mértékben terjessze a kultúra és a tudomány javait.
Az UNAM mint autonóm egyetem olyan közintézmény, amely az államtól decentralizáltan működik, tevékenységének alapját a tudományos kutatás és a gondolkozás szabadsága képezi. Pártatlan és nem szolgál individuális érdekeket.
Latin-Amerikában és Ibéro-Amerikában az egyik legelismertebb tudományegyetem, világszinten pedig a száz legjobb egyetem között van. Az UNAM központi campusa vagy más néven a Ciudad Universitaria (Egyetemváros) Mexikóváros déli részén terül el. Az épületeket a XX. század legjobb építészei és művészei tervezték, köztük David Alfaro Siqueiros, Francisco Eppens, Juan O'Gorman és Diego Rivera. Az UNESCO a központi campust 2007-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
2011-ben Asztúria Hercege-díjat kapott. Az ideutazó turisták számát tekintve a világon az ötödik leglátogatottabb egyetem.
Számos ismeretterjesztő és tudományos publikációt jelentet meg, amelyek hozzájárulnak a kultúra és a tudományok fejlődéséhez. Mexikó három Nobel-díjas tudósa is itt végezte tanulmányait, bár nem az egyetem professzorai.
Történet thumb|180px|Justo Sierra Méndez A Mexikói Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional de México) 1910. szeptember 22-én, Porfirio Díaz elnökségi ideje alatt nyitotta meg kapuit. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot ugyanazon év május 16-án Justo Sierra Méndez terjesztette elő, ám az általa kért autonómiát a törvény nem adta meg. 1929. május 28-án Emilio Portes Gil elnök jóváhagyta az Egyetemváros (Ciudad Universitaria) felépítését és egyúttal autonómiát adott az egyetemnek, így lett a neve Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem. Első rektora Joaquín Eguía Lis volt. Az egyetem megalapítását Justo Sierra parlamenti képviselő már 1881-ben is indítványozta az oktatási problémák megoldása érdekében. Javaslata 1910-ben valósult meg, amikor az Escuela Nacional Preparatoria amfiteátrumában tartott nyitóünnepségen megalakult a Mexikói Nemzeti Egyetem. Justo Sierra, aki ebben az időszakban közoktatási és képzőművészeti államtitkár volt, egyik értekezésében kifejtette: a Nemzeti Egyetemnek az oktatás és a tudomány terén arra kell összpontosítania, hogy a mexikói népet felkészítse a jövőre.
A hivatalos dokumentumok és az UNAM vezetőségének álláspontja szerint az egyetem elődje a Real y Pontificia Universidad de México, amely don Luis de Velasco y Ruiz de Alarcón alkirály regnálása alatt 1551. január 25-én alakult meg Mexikóváros történelmi városközpontjában, a Moneda utcában. Ettől eltérő véleményen vannak a ma is létező Universidad Pontificia de México katolikus egyetem vezetői, szerintük az UNAM érvelésének nincsenek objektív alapjai.
A közelmúltban az UNAM Egyetemváros sok új épülettel gazdagodott, ezek közé tartozik az Egyetemi Olimpiai Stadion (Estadio Olímpico Universitario), amit 1950. augusztus 7-én kezdtek el építeni és 1952. november 20-án avattak fel, és az 1956. április 5-én átadott Központi Könyvtár (Biblioteca Central).
Az 1970-es években nagy fejlesztési program zajlott, ekkor épült a Természettudományi és Humán Főiskola (Colegio de Ciencias y Humanidades) öt székháza, továbbá öt multidiszciplináris központ az ország különböző tagállamaiban és tartományaiban, ezeket ma egységesen felsőoktatási karoknak nevezik.
A címer 1920-ban José Vasconcelos esszéíró és politikus került az egyetem élére. Mint rektor kifejtette, hogy véget kell vetni a korábbi évek elnyomásának és véres összecsapásainak, a harcot pedig a kultúra és az oktatás terén kell folytatni, hogy az országban új korszak kezdődjék. Egy olyan kor, amelyben a mexikóiak felismerik a népek és kultúrák spirituális egybeolvadásának a szükségességét és egységbe kovácsolják az ibéro-amerikaiakat. Az egyetem címerének elemei ezt az eszmét jelenítik meg allegórikus formában: a vulkánokon és az ibéro-amerikai gyökereket jelképező azték fügekaktuszon Mexikó nemzeti madara, a szirti sas és egy andoki kondor védelmezi Latin-Amerika térképét, az ország északi határától egészen a Horn-fokig.
A mottó
Az egyetem humanista küldetésére utaló jelmondat is José Vasconcelostól származik. Ezekben az években zajlott a latin-amerikai egyetemek reformja. Egy olyan korszak, amikor erős volt a mexikói forradalomba vetett hit, a közszellemet pedig a hazaszeret és szabadság iránti vágy töltötte be. „E jelmondatban az a meggyőződés nyilvánul meg, hogy fajtánk új, spirituális alapokon nyugvó kultúrát fog létrehozni”, fejtette ki az egyetemi oktatás reformjára vonatkozó előterjesztésében. Később hozzáfűzte: „A Tanácsnak egy olyan egyetemi címer tervét mutattam be, mely elképzelésem szerint a »Por mi raza hablará el espíritu« felirattal azt a hitet szándékozik kifejezni, hogy felébredtünk az elnyomás hosszú éjszakájából”.
A Puma thumb|right Az UNAM sportolóinak logótípusa kiváló példája egy összetett grafikai feladat egyszerű megvalósításának. Két eltérő jellegű grafikai elemet egyesít: egy stilizált pumafejet benne egy szögletes U betűvel. A színek azonosak az egyetem más szimbólumain is megjelenőekkel: arany és sötétkék. A logó Manuel Andrade Rodríguez műve. A Club Universidad Nacional A. C. labdarúgócsapat játékosainak, a Pumáknak a mezén is ez látható. A mellékelt kép a logónak egy ilyen mezre nyomott változata.
Campus
Az Egyetemváros
thumbnail|250px|David Alfaro Siqueiros falfestménye az UNAM egyik épületén
Az UNAM 1929-ben az Egyetemváros felépítését jóváhagyó Emilio Portes Gil elnöksége alatt hajtotta végre az egyetemi oktatás reformját. Évekkel később, 1954-ben költözött a Mexikóváros déli részén elterülő új campusra, amelynek első terveit Mario Pani Darqui, Enrique del Moral] és Domingo García Ramos építészek készítették. A mai Egyetemváros későbbi épületeit többek között Armando Franco Rovira, Ernesto Gómez Gallardo Argüelles, Augusto Pérez Palacio és Raúl Salinas Moro tervezték. Az Egyetemváros eredeti területe 2 millió négyzetméter volt, ami mára a hozzá csatolt természetvédelmi területtel több mint 3 millió négyzetméterre nőtt. A körülbelül ezer épület között 138 könyvtár van több mint 5 millió kötettel. Itt található az UNAM Filharmonikus Zenekarának (OFUNAM) Nezahualcóyotlról elnevezett koncertterme, egy központi és egy nemzeti könyvtár, egy hatalmas szoborpark, továbbá az 1968. évi nyári olimpiai játékoknak helyt adó Egyetemi Olimpiai Stadion, amely fő befogadására alkalmas. Az egyetem teljes területe nagyjából 7 millió négyzetméter, vagyis 7 km² ill. 3,5 ezer négyszögöl. Tehát nagyobb, mint néhány európai város vagy mint a Vatikán (0,44 km²) illetve Monaco (1,93 km²).
2007. június 28-án az UNESCO Új-Zélandon tartott ülésén az UNAM campusát, mint a „XX. század modern építészetének kiemelkedő együttesét” a Világörökség részévé nyilvánította.
Külső székhelyek Kezdetben az UNAM tevékenysége Mexikóvárosra koncentrálódott, ám az elmúlt évtizedek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott össznemzeti jellege. Élve a törvény adta lehetőségekkel további magas színvonalú kutatóközpontokat hoztak létre a köztársaság különböző tagállamaiban az alábbi településeken (zárójelben a tagállam neve): Ensenada és San Pedro Mártir (Alsó-Kalifornia) Ciudad del Carmen (Campeche) San Cristóbal de las Casas, Tapachula és Tuxtla Gutiérrez (Chiapas) Taxco de Alarcón (Guerrero) Chamela (Jalisco) Chapa de Mota, Chimalhuacán és Jilotepec (México) UNAM Campus Morelia Coeneóban, Jiquilpanban és Moreliában (Michoacán) UNAM Campus León de los Aldama (Guanajuato) Cuernavaca, Huixquilac, Jiutepec és Temixco (Morelos) Juchitán de Zaragoza és Oaxaca de Juárez (Oaxaca) Tonantzintla (Puebla) Juriquilla és Tequisquiapan (Querétaro) Puerto Morelos (Quintana Roo) Culiacán és Mazatlán (Sinaloa) Hermosillo (Sonora) San Miguel Contla és Tlaxcala de Xicohténcatl (Tlaxcala) Los Tuxtlas, Martínez de la Torre és Tuxpan (Veracruz) Mérida és Sisal (Yucatán) Ezen kívül különböző meteorológiai, szeizmológiai, ökológiai és oceanográfiai megfigyelőállomást működtet az ország számos pontján.
Az UNAM külföldi intézetei Az egyetemnek kihelyezett iskolái vannak az Egyesült Államokban, Kanadában és Spanyolországban: UNAM Chicago (Illinois) UNAM Los Angeles (Kalifornia) UNAM Quebec (Kanada) UNAM San Antonio (Texas) Centro de Estudios Mexicanos Madrid (Spanyolország)
Múzeumok, kulturális és történelmi emlékhelyek thumb|250px|Az UNAM Központi Könyvtára thumb|250px|UNAM Egyetemi Kulturális Központ thumb|250px|Az UNAM Filharmonikus Zenekara (OFUNAM) Academia de San Carlos Antigua Escuela de Economía Antigua Escuela de Jurisprudencia (korábban Santa Catalina de Siena konvent) Antiguo Colegio de San Ildefonso Antiguo Templo de San Agustín Antiguo Templo de San Pedro y San Pablo Casa de las Humanidades Casa del Lago Casa de los Mascarones Casa Universitaria del Libro UNAM Egyetemi Kulturális Központ (Centro Cultural Universitario) az Ökológiai Rezervátum által körbevett Pedregal de San Ángel területén: Nemzeti Könyvtár és Sajtógyűjtemény (Biblioteca y Hemeroteca Nacional) Espacio Escultórico Sor Juana Inés de la Cruz Színpad Julio Torri Könyvkereskedés Paseo de las Esculturas Carlos Chávez Terem (kamarazene) José Revueltas Terem (film) Julio BrachoTerem (film) Miguel Covarrubias Terem (tánc) Nezahualcóyotl Terem (koncertek) Juan Ruiz de Alarcón Színház Tlatelolco Egyetemi Kulturális Központ Memorial del 68 A Real y Pontificia Universidad de México épülete Geológiai Múzeum Museo de la Luz (Fénymúzeum) Museo de la Mujer Museo de las Ciencias (Universum) Paleontológai Múzeum Zoológiai Múzeum El Eco Kísérleti Múzeum Egyetemi Kortárs Művészeti Múzeum (MUAC) Egyetemi Természettudományi és Művészeti Múzeum (MUCA) Museo Universitario del Chopo Museo Virtual de la Cosmogonía Antigua Mexicana Palacio de la Autonomía (ex convento de Santa Teresa la Antigua, ex Palacio de Odontología) Palacio de Medicina Palacio de Minería Salón Cinematográfico Fósforo Santa Catarina Színház Említésre méltók még: Ballet Folklórico de la UNAM (folklóregyüttes) UNAM Filmtár Orquesta Filarmónica de la UNAM (OFUNAM) (Az UNAM Filharmonikus Zenekara) Orquesta Sinfónica de Minería Orquesta Juvenil Universitaria Eduardo Mata Orquesta Sinfónica de la Escuela Nacional de Música Taller Coreográfico de la UNAM (koreográfiai műhely) Az egyetem kihelyezett tagozatain is élénk kulturális élet zajlik.
Kutatás-fejlesztési infrastruktúra thumb|320px|right|Az El Puma kutatóhajó Mexikó összes állami és magánkézben lévő intézetét figyelembe véve az UNAM rendelkezik a legjobb kutatás-fejlesztési infrastruktúrával. A fontosabb létesítmények felsorolása: 143 könyvtár, Mexikói Nemzeti Könyvtár; Nemzeti Katasztrófavédelmi Központ; Nemzeti Szeizmológiai Szolgálat; Popocatépetl Vulkánfigyelő Állomás; Nemzeti Mareográfiai Hálózat; két oceanográfiai hajó, az egyik az El Puma, kutatási területe a Csendes-óceán és a Kaliforniai-öböl, a másik pedig a Justo Sierra, ami a Mexikói-öböl és a Karib-tenger vizeit kutatja; Nemzeti Csillagászati Obszervatórium San Pedro Mártirban, Alsó-Kalifornia; Bolygóközi Szcintillációs Obszervatórium; Kanári-szigeteki Nagy Távcső; atomreaktorok; szubatomi részecskegyorsítók; orbitális pályára helyezett műholdak; nagyfelbontású elektronmikroszkópok;