A nyitrai piarista gimnázium (Szent László Király Gimnázium) 1698-tól 1919-ig működött. Fenntartója a piarista rend volt, de a fenntartáshoz a nyitrai püspökség, a Tanulmányi Alap és Nyitra városa is hozzájárult. 1992-től a piarista rend szlovákiai rendtartományának fenntartásában ismét egyházi gimnáziumként működik.
Története Nyitrán a 17. század végén már a káptalani iskola valószínűleg nem működött, csak a városi vagy plébániai.Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye. Káptalani iskola.
A piaristák Nyitrán 1698-ban kezdték meg a tanítást az esztergomi káptalan ottani házában. Eleinte csak alamizsnából éltek, majd 1699-ben Lehoczy Márton kapitánytól telket, Bottyán János ezredestől pedig misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt, így ettől az évtől sorban megnyílhattak a felsőbb osztályok is, 1701-től a grammatica és syntaxis, 1702-től az arithmetica, 1706-tól a poetica és 1707-től a rhetorica. 1721-ben iskolai színházterem épült. A változó állami tanrendi előírásoknak megfelelően 1777-től öt, 1806-tól hat osztályos, 1850-től nyolc osztályos gimnázium lett. 1844-ben a tanítási nyelv továbbra is a latin maradt, a magyar és a szlovák segédnyelv lett. 1853-ban volt az első érettségi vizsga. 1861-től az oktatás nyelve a magyar és a szlovák, 1868-tól magyar a tannyelv, a szlovák segédnyelv lett.
1864-ig csak piarista tanárai voltak, akkortól hét piarista tanár mellett hat nyitrai egyházmegyés pap is tanított, de az iskola piarista vezetése egészen 1919-ig megmaradt.
A tanulók létszáma 1741-ben 753, 1774-ben 1000 körül, 1862-ben 383, 1880-ban 395 (19), 1900-ban 492 (25), 1910-ben 460 (38). A mélypont a tanulók számát illetően az 1704-es év, az 1780-as évek vége, illetve 1851-1853 voltak amikor csak 200 körüli tanulószám volt.Csősz 1879, 906-907. 1899-ben a gimnázium új épületbe költözött, majd fölvette a Szent László Király Gimnázium nevet.A Szent László királyról czimzett Nyitrai r. k. Főgymnasium Értesítője 1899 Az 1918/1919-es tanévben az intézményben 484 tanulót oktattak, és 21 személyes konviktusa volt.
Nyitrát 1918. december 6-án szállták meg a csehszlovák csapatok, és a tanítást szénhiány miatt szüneteltették. 1919 elejétől a gimnáziumban rendes tárgyként tanították a szlovák nyelvet, de a tanévet április 30-án vizsgák nélkül kellett befejezni. Májusban volt az utolsó magyar nyelvű szóbeli érettségi. 1919. szeptember 12-én az intézményt csehszlovák reálgimnáziumnak nyilvánították, és a piarista rendházat is kisajátították. A felvidéki születésű atyákat Podolinba küldték, a többieket kiutasították. A kollégiumot szeptember 15-én lefoglalták.
A gimnáziumnak több más mellett gazdag könyvtára, érem-, régiségtaniCsősz 1879, 915-919, 921-923. és természettudományos gyűjteménye is volt. Nyitra vármegye 1896-ban hozatta létre a Nyitra Vármegyei Múzeumot, amely párhuzamosan a gimnázium gyűjteményeivel a gimnázium épületében kapott helyet. Schenk Jakab a Magyarország madárvilága és madárvonulása írásához Roch Gyulától kapott információkat a még nagyrészt náluk lévő Chrenóczy-Nagy József féle gyűjteményből.Schenk Jakab: Magyarország madárvilága és madárvonulása I. Aquila 1913/1-4, 241
1992-ben a szlovák piaristák visszakapták az államtól a rendház és az iskola épületét, és utóbbiban szlovák nyelvű gimnáziumot indítottak.
Jeles tanárai és diákjai
Bulla Ede Cetto Benedek Holló Imre Iványi István Orlits Dániel Papánek János Zimányi Lajos (1748-1805) 1706-1714 Tagányi Béla 1733 Cörver Elek 1735 Horváth Mihály 1735 Orosz Zsigmond (1717-1782) a kegyesrend tartományi főnöke. 1738 Deményi László 1741 Nemcsényi Adolf 1742 Ledai Lénárt kegyes tanítórendi áldozópap és tanár. 1749 Conradi Norbert 1750, 1754-1759 Lihán Paulin áldozópap és tanár. 1757 Pállya István 1775 Hannulik János Krizosztom 1776 Keszthelyi László áldozópap és gimnáziumi igazgató. 1776-1782 Bielek László 1797-1798 Horváth József áldozópap és tanár. 1800-1817 Kelle Lipót 1810 Diénes Antal 1851 Valentini Ker. János 1852-1853 Csaplár Benedek 1852-1863 Kapronczay Ede házfőnök és gimnáziumi igazgató-tanár. 1853 Erdősi Imre 1860 Chorényi József 1862-1864 Stech Alajos magyar festő, házfőnök, pedagógus, gimnáziumi igazgató. 1862-1863 és 1865–1867 Varsányi Pongrác 1865–1886 között itt oktatott Csősz Mihály Imre 1861-ben és 1879-ben itt oktatott Vágner JózsefCsősz 1879, 809, 812 névrokona korábban is tanított a gimnáziumban. 1864-1873 között itt oktatott Biringer Ádám 1869 Gisser Gyula testnevelő tanár, uszodatulajdonos, "a nyitrai sport atyja" 1869-1870, 1886-? Horvát Sándor kegyes tanítórendi áldozópap és tanár 1873 Gond Ignác 1879-től Zongor József 1883-1887 Cserhalmy József 1884-1895 Alleker Lajos tanár, író, botanikus. 1886-1887 Takáts Sándor 1887 Ferenczi József 1898-tól Cserhelyi Sándor piarista tanár, igazgató, tartományi főnök. 1899-1903 Szűcs István 1900-1910 Sarmaságh Géza 1905-1906 Karsay János 1909-1915 Frank István Cserép Sándor Filkorn Jenő szlovák pap, pápai prelátus, országgyűlési képviselő Roch Gyula Stark Samu
Itt tanultak többek között:Csősz 1879, 908-911. Adamis Kálmán nyitrai ügyvéd, író. Agárdy Gyula piarista, karikatúra-rajzoló Andrássy Antal Rozsnyó püspöke Apponyi Gyula politikus Apponyi Lajos udvarnagy Bajtay Antal, piarista, erdélyi püspök Bangha Béla jezsuita Bartakovics Béla egri érsek Bartal György kereskedelmi miniszter Padányi Biró Márton veszprémi püspök, veszprémi örökös főispán, királyi tanácsos Bossányi Imre orvos Chorényi József illavai plébános, címzetes kanonok, helytörténész Cörver Elek piarista, természettudós Cörver János piarista Crausz István (1848-1933) Nyitra vármegye főispánja, kormánybiztos, országgyűlési képviselő Czeizel János (1895–1983) szombathelyi fül-orr-gégész főorvos, országgyűlési képviselő Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő Csarada János jogász, egyetemi tanár, udvari tanácsos Császka György szepesi püspök Cserenyey István Antal (1878-1947) esperes, plébános, egyháztörténész Csergeő Flóris pap, nyelvész, költő Csernyánszky Aladár (1866-?) ügyvéd, kúriai bíró Csiffáry Jenő (1895-1967) kántortanító, iskolaigazgató, embermentő Dallos István (1901-1972) író, újságíró, szerkesztő Dambrovszky Imre (1869–1945) pap, egyetemi tanár Dedek Crescens Lajos prépost-kanonok, történetíró, egyháztörténész Deseő Dezső (1893-1967) orvos Dezericzky Ince piarista, történész, teológus Dombay Ede (1855-1897) író, költő, hivatalnok Dombay Hugó (1846-1931) ügyvéd, költő, író, festő, zenész Drexler Béla (1889-1962) hivatalnok, amatőr entomológus Dudek János hitvédő, egyetemi tanár Durguth József (1790-1872) esztergomi kanonok. Ehrenfeld Nándor (1887-?) mérnök, író. Erdősi Imre piarista, honvéd tábori lelkész Ernyey József gyógyszerész, múzeumi igazgató Ethey Gyula (1878-1957) helytörténész Faith Fülöp (1882-1944) író, lapszerkesztő. Feketeházy János hídépítő mérnök Forbáth Imre (Fuchs; 1898-1967) költő, író, újságíró, orvos Forgách Károly (1825-1911) vadgazda és vadászati szakíró, főrendiházi tag.; Molnár László: Vadászéletek 9. Gróf Forgách Károly (1825–1911). Hunor Magazin, 2020. június 2. Franciscy Lajos (1862-1933) pap, nyitrai kanonok, csehszlovákiai magyar politikus Frideczky Timót Nyitra vármegye főispánja Gaál Ferenc zeneszerző Gaál Miklós (1815-1891) piarista rendi tanár Štefan Gallo (1882-1970) pápai prelátus, embermentő, fogoly. Gragger Róbert filológus, berlini egyetemi tanár Grassalkovich Antal királyi személynök, kamaraelnök Gyürky Ákos ügyvéd, politikus, publicista Halmi Jenő (1877-1938) színész Házmán Ferenc (1810–1894) reformkori politikus, belügyi államtitkár, a Szent Korona elrejtőinek egyike, Buda utolsó polgármestere Juraj Hodál (1888–1963) egyháztörténész Horárik János író, újságíró, pap, evangélikus lelkész, az utópikus szocializmus eszméinek egyik első magyarországi terjesztője Horváth János ügyvéd, lapszerkesztő, OKH-igazgató, politikus, író, szövetkezeti vezető Höllrigl József régész, művészettörténész Huszár István (1844-1926) nyomdász Janits Dezső urológus, aranydiplomás sebész-főorvos Jegenyei József kegyes tanítórendi áldozópap Jeszenszky Alajos kanonok, címzetes apát, vikárius, numizmatikus Juhari Sándor (1900-1950) nyitrai, majd pozsonyi festő Karsay Imre plébános Karsay János Lázár (1856-1917) piarista tanár, rendházfőnök Kálix Jenő zongoraművész, a Prágai Német Zeneakadémia oktatója Kámánházy László váci püspök Károly János kanonok és címzetes apát, székesfehérvári nagyprépost Kelecsényi József régész Kelecsényi Károly entomológus Kereskényi Gyula római katolikus esperes, régész, történész Kiss István jogi doktor, joglíceumi tanár Klezsó József (1825–1860) a központi papnevelő tanulmányi felügyelője. Klimó György pécsi püspök Karol Kmeťko Nyitra püspöke, 1944-től érsek ad personam Kmoskó Béla ügyvéd Kniezsa István (1898-1965) nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a MTA rendes tagja Komárik István jezsuita, történetíró Komlóssy Ferenc pozsonyi prépost, pápai prelátus, író Kossovich Károly Kubicza Pál Trencsén vármegye főispánja Laczkó Dezső geológus, paleontológus, piarista tanár, házfőnök, gimnáziumigazgató Latkóczy Imre államtitkár Latkóczy Mihály (1857-1906) középiskolai tanár Láng Adolf Ferenc természettudós Lányi József püspök Látecska Ede Endre tanár, plébános Lelley Jenő (1870-1949) ügyvéd, politikus Liptovszky Nándor főellenőr, minisztériumi vasúti felügyelő, újpesti városi képviselő Lombardini Sándor ügyvéd, levéltáros, történész Lyka Károly magyar művészettörténész, kritikus, festő Machovich Gyula teológiai doktor és plébános Marczibányi Lőrinc főispán Markhot Gyula politikus, Nyitra vármegye alispánja, majd később főispánja Massányi Ödön (1907–1966) festő, könyvillusztrátor Mennyey József (1823-1889) pedagógus, királyi tanácsos, megyei tanfelügyelő Mészáros Ferenc református főgimnáziumi tanár (?) Mihalovics Ede teológiai tanár Miklós Jenő hírlapíró Miskolczy Márton püspök, esztergomi nagyprépost Chrenóczy-Nagy József orvos Nécsey Ede címzetes érsek Nécsey István festőművész Nécsey Jeromos (1788-1849) piarista pap, természetbúvár, tanár Nécsey József verebélyi postamester, régiséggyűjtő, István apja. Német Károly áldozópap és tanár. Jozef Nejedlý nyitrai nagyprépost Ocskay Gusztáv magyar királyi államvasuti főellenőr. Ocskay László katonatiszt Ocskay Rudolf főispán Orczy Lőrinc főispán, tábornok, költő Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Pechány Adolf főreáliskolai tanár, publicista, politikus. Alexander Imrich Pockody (1906–1972) szlovák költő, író, mezőgazdasági szakember. Podhradczky József udvari kamarai számvevőtiszt, az MTA rendes tagja. Podhragyay Pál prépost-plébános. Polák Ede József pap és tanár, igazgató és a rend kormánysegéde Pongrácz Károly festőművész Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Rappensberger Vilmos főgimnáziumi igazgató. Reményfy Rezső magyar királyi postatiszt, bencés szerzetes. Risnyovszky Endre (1904-1977) újságíró, író, nyomdász Riszner Gyula nyitrazsámbokréti plébános Romhányi Árpád (1894-1987) tanár, vegyészmérnök, igazgató Rubinek Gyula politikus, gazdasági író, miniszter Rudnay Sándor bíboros, esztergomi érsek Samassa József egri érsek Santho Miklós magyar festő Sándor István író, bibliográfus Schiller Henrik (1851-1924) jogi doktor, ügyvéd, újságíró Schuszter Konstantin kassai püspök Simonyi Ernő országgyűlési képviselő Somogyi István áldozópap és tanár Spányik Glicér piarista, a Helytartótanács Tanulmányi bizottságának elnöke Stech Alajos festő, házfőnök, gimnáziumi igazgató Szathmáry István költő, főjegyző Szemző Pál (1896–?) pozsonyi ügyvéd, jogi szakíró Szerdahelyi Gábor besztercei püspök Szinnyei József bibliográfus Szlamka Lajos (1906–1969) illusztrátor, akadémiai festőművész. Szmida Kálmán (1864-1939) esperes, prépost, tanfelügyelő, a nyitrai magyarság vezéralakja Szmida Lajos (1853-1935) számvizsgáló Szmida Viktor (1851-1938) katolikus lelkész