A Bogyó család több Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemesi család. A különböző ágak rokonságban állhattak egymással. A családnév már a középkor folyamán felbukkant,Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 155. a 13. században Ürményen és Nyitraivánkán. Peter Keresteš szerint azonban ezen család a 15. századra kihalt és csupán helynévként maradt fenn: Bogyófwlde.Keresteš, P. 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Bratislava, 220; 2008: Najstaršie dejiny Mojmíroviec. Nitra, 23, 77-78.
Az 1570-es török adóösszeírásban Verebélyen két családjuk szerepel.Fekete 1943, 83-84 No. 137. Ezt követő időben (1587-1592 körül) szintén Verebélyen Bodo alakban Sebestyén, Ambrus és Balázs, ill. Bodio alakban Gáspár és András szerepelnek.UC 45:29, pag. 91-92; Keresteš 2015, 47, 34. jegyzet; Lásd még: Motesíky Árpád 1993: A verebélyi templom. Új Szó 46/86, 7. (április 14.) 1591-ben Kemefölde másképp Gyárfásfölde birtokosainak beiktatásánál verebélyi Bogyó Gergely is jelen volt.SAP 72. doboz 1597-ben Bodo, Bodio és Budio alakban Verebélyen. 1598-ban István 55 aranyért zálogba bocsátotta kistildi szántóföldjét Verebélyen Bokros Miklósnak és az ő vejének Vajky Lukácsnak.SNA, Garamszentbenedeki konvent hiteleshelyi levéltára, Hiteles másolatok jegyzőkönyvei, Prot. G (1598), pag. 661; Peter Keresteš - Šarlota Drahošová a kol. 2014: Dejiny obce Telince. Telince, 177. Az 1599-es tizedjegyzék szerint Verebélyen Bodo és Bogyó alakban szerepeltek.Történelmi Tár 1905, 593; Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 712. 1599-ben a tatárok pusztításaikor a Bogyó család is sok kárt szenvedett Verebélyen.Matunák, M. 1905: Az 1599 évi barsvármegyei tatárjárás. Történelmi Tár VI, 593. 1608-ban Bogyó Pál Érsekújvárban magtárosként szolgált.PLE, Acta Radicalia - Classis X 196, 2. csomó X.8, No. 21. A tardoskeddi Bogyó család 1622. május 1-én kapott címeres nemeslevelet II. Ferdinándtól. 1646-ban Nagyszombatban lakó Kecskeméthy János bocsátotta zálogba 10 évre tardoskeddi jószágait Bogyó Mihálynak.ŠA Nitra, Nobilitaria, I/33 Bogyó. 1669-ben Nagykéren Bogyó Pált írták össze igazolt nemesként.ŠA Nitra, NŽ I, súpis šľachty 1. doboz 1669-ben Szelepcsényi György érsek Névery Miklósnak és Hamar Andrásnak adományozta az örökös nélkül elhunyt Jánosdeák Pál nemespanni örökös és zálogos jószágát. Nemespannon lakó Bogyó István és Bíró István a garamszentbenedeki konvent embere és a királyi ember általi beiktatáskor ellentmondtak, majd visszakoztak és újból az érsekhez folyamodtak.ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey (181. doboz)
A család Ahán, Apáti-1699. július 30-án Bogyó Pál kapott megerősítő levelet (PLE, Protocollum L Kollonich, 54-55) vagy Kis-Új adományt Kiskérre 1699. június 30-án Bogyó Pál kapott, ennek megerősítését ugyanaz nap Istvánnal együtt kapta (PLE, Protocollum L Kollonich, 86-88, 90-91) és Nagykéren, Dicskén,PLE, Protocollum L Kollonich, 252-254; Számos családtag birtokolt még az első bécsi döntést követően is a faluban (1939 A visszatért Felvidék és Ruténföld címtára. 266); Reško, A. 2007: Dyčka - história a súčasnosť. 17, 81, 88. Kiscétényben,1699. július 30-án Bogyó István kapott adományt (PLE, Protocollum L Kollonich, 140-142) NemespannonPLE, Protocollum L Kollonich, 114-116, 118-120, 169-172, 176-179; SAP, 41. doboz/ 172. irat; Veszekedéseiket lásd például: SAP, 30. doboz, No. 31 acta 1214; Nyitrai Káptalan, Prothocollum 77, 98/90 1731. illetve TardoskeddenPLE, Protocollum L Kollonich, 311-314. is elterjedt. Ahán, Kalászon, Nagykéren, Nemespannon és Verebélyen már az 1664-es török adóösszeírásban szerepelnek Bögi/Bögő alakban. 151, 153, 282, 333. 1713-ban és 1716-ban Cétényben birtokolt nemespanni Bogyó István.PLE, Gazdasági levéltár, V. A verebélyi uradalom számadásai 1698-1826, 1. doboz, F/1. csomó, Partiale Regestrum 1713; 1716. Az 1720-as években bélai Bogyó János és György loptak lovakat Kiscétényben és másutt.Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Esztergom szabad királyi városi közgyűlési jegyzőkönyvei, IV.1.a.III.425-428. 1738-ban Kiskéren Bogyó András és Biczó István vesztek össze Bogyó András lovainak elszabadulásán.SAP 40, 138 1738 1752-ben Csáky Miklós esztergomi érsek beiktatására felállott bandériumban Bogyó Jakab szolgabíró kapitányként, József zászlótartóként, István pedig őrmesterként vett részt.Ethey 1941, 132. 1752-ben Bogyó András Kiskéren elzálogosította egy házhelyét 45 forintért Péter Mihálynak.SAP 1a, acta 7 1763 1753-ban Egyed András bevallást tett Bogyó Jakabnak a nemespanni örökléssel kapcsolatban.PLE, Acta Radicalia, Classis T, 57. doboz, No. 582 1770-ban Nemespannon lakó Bogyó András (Istvánnak fia, nagyjából 70 éves) tanúvallomásában igazolta, hogy Balogh István végrendelete szerint lányának Ilonának kiadták a leánynegyedet, amit Bogyó András bírt akkoron, de nem tudták megállapítani, hogy annyit kapott-e mint ami járt volna.SAP, acta 623.
Nyitra vármegyében nemességüket 1756-ban,Prot. Op. Investigationalis 1756, 88. 1774-ben, 1785-ben, 1793-ban, 1830-ban, 1834-ben igazolták, illetve kaptak bizonyítványt róla.ŠA Nitra, Nobilitaria, I/33.
1676-ban Győr vármegyében kihirdették II. Mátyás király verebélyi Bogyó másként Dobos Pál és testvére, Bogyó Mátyás nemességéről szóló oklevelét.Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán 2015: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1676-1690. Győr, 7. Nyitra vármegyéből Kiskérről átszármaztak Csanád vármegyébe is. Ott 1770-ben Bogyó Mihály hirdette ki nemességét. Ezen ág Békés és Arad vármegyébe is átszármazott. 1795-ben utóbbi helyen igazolták nemességüket.Márki Sándor 1895: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története II. Arad, 665. Csongrád vármegyében Szelevényen telepedtek meg,Tóth 2004, 4-6. illetve Szatmár vármegyébe is elszármaztak.Balotafalvára lásd Nemespann házassági anyakönyv 1853. július 20. Ferenc officinans quaestor Bezdánban mint tanárok tűnnek fel.Vö. Balla Ferenc 1993: Bezdán története a kezdetektől 1914-ig. Bezdán, 90.
bélyegkép|jobbra|Bogyó Rudolf Nyitra vármegye szolgabírójának pecsétje 1844-ből Címerüket Magyarország Címereskönyve és Szluha Márton közölte. Kék alapon zöld pázsiton lépdelő oroszlán, jobbjában szablyával. Sisakdísz: az oroszlán vörös szíven átdöfött szablyával. Takarók vörös-ezüst, kék-arany. Ettől kissé eltérő Bogyó Mihály 1843-as pecsétje.SAP, 15b. doboz/ 15. fas. 1843. Bogyó Rudolf 1837-es pecsétjében zászlót tartó oroszlán található. Bogyó Nepomuk János követ 1839-es pecsétjében ugyanez kiegészítve egy B monogrammal.ŠA Nitra, fond Szánthó, 5. doboz. 1698-ban Bogyó Ferenc az egyházi nemességre utaló pecsétet használt: mind a pajzsban, mind a sisakdíszben jobbjában 3 nyilat, baljában két lobogós zászlórudat tartó oroszlán, F B monogrammal.PLE, Gazdasági levéltár, V. A verebélyi uradalom számadásai 1698-1826, 1. doboz, fasc. 1698.
A 19. század végén éltek Bogyó családtagok Gímeskosztolányban és Komjáton is.Sziklay János: Nyitravármegye lakossága. In: Nyitra vármegye
Neves családtagjaik
Bogyó János 1652-ben Győr város gyalogos vajdája.Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán 2009: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675. Győr, 14. Bogyó István 1663-ban Galgócon a Forgách család udvarbírója.Follajtár József 1928: Galgóc eleste 1663-ban. Hadtörténelmi Közlemények 29, 143. Bogyó István 1689-ben a Verebélyi szék kéri szolgabírája.Ethey 1941, 180. Bogyó Ferenc Érsekújvár többszörösen megválasztott bírája a 17. és 18. század fordulóján (1687-1689, 1691-1694, 1698-1701, 1703-1707).Nagy 1864, 129; Sziklay/Borovszky 1899, 453. Bogyó Pál 1703-ban a Verebélyi szék esküdtje. Bogyó Ádám 1731-ben a Verebélyi szék szolgabírája.SAP 4a, acta 148, No. 1 Bogyó Jakab 1739-1752 között a Verebélyi szék szolgabírája. Bogyó Ferenc 1763-ban,SAP 11a 1765-ben és 1773-ban a Verebélyi szék esküdtje, majd 1784-ben és 1791-ben szolgabírója. Bogyó János (1770-es évek) a verebélyi szék fiskálisa, kéri birtokos.SAP 93a, fasc. 1, No. 6. Bogyó József (1770-es évek) a verebélyi szék táblabírója, kéri birtokos. verebélyi Bogyó József 1799-ben Békés vármegye esküdtje. Bogyó Mihály Csanád vármegye főjegyzője, majd táblabírája. Bogyó Károly Csanád vármegye 1801-es insurgens seregének parancsnoka. Bogyó János 1827-ben a Verebélyi szék szolgabírája. Bogyó Márk 1825-ben,SAP, processus civiles No. 330 1827-ben és 1831-benEthey 1941, 181. a Verebélyi szék esküdtje, 1832-ben és 1834-ben szolgabírója, 1838-ban 28 évi szolgálat után kérte a kéri járásba való tiszteletbeli főbírói kinevezését.ŠA Nitra, SAP, 9 (új rend.), 1838. évi közgyűlési jegyzőkönyv, p. 36-37. Bogyó Elek József István a kalocsai érsek udvarmestere, szentistváni érseki uradalom tiszttartója 1830-ban. Bogyó József 1828-ban Csanád vármegye esküdtje, 1831-ben és 1834-ben Csongrád vármegye táblabírója.SAP 41; SAP 1b, fas. 4, No. 15 Bogyó Alajos (1834-1906) operaénekes, színigazgató. Bogyó János 1837-ben Csanád vármegye főszámvevője, majd 1843-ban főügyésze. Bogyó Ferenc 1834-ben a Verebélyi szék esküdtje,SAP új rendezés 41. doboz hasonlóan 1838-ban és 1840-ben is.ŠA Nitra, SAP, 9 (új rend.), 1838. évi közgyűlési jegyzőkönyv, p. 33; SAP 10b, fasc. 17, No. 2 Bogyó Mihály 1843-ban és 1845-ben a Verebélyi szék esküdtje.Családban marad 2009/1, 19. Bogyó Sándor 1844-ben Csongrád vármegye főszolgabírája.MV SR - ŠA Nitra, NŽ, Nobilitaria, I. 29 Bartha. Bogyó János békési főügyész, a szabadságharcban toborzóbiztos Bogyó Pál 1883-ban kecskeméti plébános, később szerencsi apát. Bogyó Sámuel 1908-ban pesti kereskedelmi iskolai tanár, professzor, majd királyi tanácsos. Bogyó János (1890-?) ahai községi törvénybíró.Madarász, E. (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Budapest, 353. Bogyó Vilmos (1921-2001) pilóta.
Jegyzetek
Források Kempelen Béla II, 303; Pótlék, 261. Romhányi János 1913: Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754-55-ben. Levéltárosok Lapja 1913, 56. Magyarország Címereskönyve 1913, 84-85. Barna János – Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Makó, 29. Hunka, J. - Mácsay, O. 1999: Paňa 750 rokov. Nitra, 14. Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai. Budapest, 147-149. Szluha Márton 2005: Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai. Tóth, Zs. 2004: Szelevény és templomai. Budapest, 5. Keresteš, P. – Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. 27-28. 2010 Családban marad II/1. Peter Keresteš 2015: K problematike vývoja Vrábeľ v stredoveku. In: Vráble - príspevky k histórii mesta.
További információk
Héjja Julianna Erika 2009: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11. Gyula, 238-240. Peter Keresteš 2018: Najstaršia kniha mesta Nitry (1671) 1681-1693. Nitra, 175, 177 ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, kr. 1, p. 88–90
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Kiscétényi családok Kategória:Nagykéri családok Kategória:Nemesdicskei családok Kategória:Nemespanni családok Kategória:Verebélyi családok