A Márványhajó (), más néven a Tisztaság és könnyedség hajója (Qing Yan Fǎng) egy tóparti pavilon a pekingi, világörökségi Nyári Palota parkjában. A Kunming-tó északnyugati partján áll, a 728 méter hosszú, fedett „Hosszú folyosó” végénél.
Először 1755-ben építették fel uralkodása idején.M. A. Aldrich, "The Search for a Vanishing Beijing", Hong Kong University Press, 2006, page 296 Az eredeti épület egy nagy kőtömbökre emelt hagyományos faszerkezet volt.
1860-ban, második ópiumháború idején, a pavilont az angol és francia támadók lerombolták. állíttatta helyre azt 1893-ban. Tulajdonképpen átépítésről volt szó, hiszen új kétszintes épületet terveztek, európai építészeti elemek felhasználásával. A pavilon elődjéhez hasonlóan fából készült, de festéssel márvány-imitációt hoztak létre. Az építmény minden fedélzetén egy nagy tükör közvetítette a környező víz látványát, szinte a vízbe merülés illúzióját hozva létre. Az épület oldalain a kor gőzhajói kerekeinek az utánzatát helyezték el.
A pavilon 36 méter hosszú. Tetőszerkezetébe bonyolult vízelvezető rendszert építettek, ami az üreges pilléreken keresztül négy sárkányfej vízköpőjébe vezeti az esővizet.
A márványhajó építését a kínai hagyomány összefüggésbe hozza , a Tang-dinasztia híres kancellárja egy mondásával, miszerint „a víz hordja a hajót, de el is nyelheti azt” amivel a nép szerepének fontosságára utalt a társadalomban. (Vesd össze Petőfi versével: Habár fölül a gálya, és alul a víznek árja, azért a víz az úr.) Állítólag ezért építtette kőalapokra a hajót, hogy elsüllyedésről szó se lehessen.
Az utókor a márványhajó rekonstrukciójával kapcsolatban gyakran kiemeli, mint a császári Kína hanyatlásának, dekadenciájának jelképét, hogy azt a haditengerészet fejlesztésére fordítandó összegekből építették. David A. Graff, Robin Higham "A Military History of China" Westview Press, 2002, page 153
Jegyzetek
Források
További információk
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Kínai kert Tiltott Város
Kategória:Peking turizmusa Kategória:Peking építményei