A Bányász-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Magyarország legmélyebb barlangja. A Bükki Nemzeti Parkban, a Bükk-fennsíkon, Lillafüredtől nyugatra, a Menyecske-töbör és a Közép-bérc között félúton, a Lendeczky út északi oldalán található a Bányász-barlang. A barlang turista útikalauzokban is szerepel.
Kialakulás
A járatok befoglaló kőzete középső triász kori Bükkfennsíki Mészkő. Járatai főleg párhuzamos, függőleges aknák, rövid, nagy esésű összekötő szakaszokkal és omladékos labirintusokkal, álfenekekkel. Többnyire, jól felismerhetően a mészkő ÉK–DNy-i csapású és kb. 80°-os dőlésű szerkezeti síkjai mentén alakult ki. Ez a szerkezeti irány a földtani térképen is megjelenik. Pelikán PálPELIKÁN, P. (2005). A Bükk hegység földtana. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet, http://www.mfgi.hu/sites/default/files/files/K%C3%B6nyvtar/Tajegysegi_magyarazok_teljes/Bukk_Magy_egesz.pdf , 2016.08.03. szerint ez a szerkezet a hegység középső krétában bekövetkezett első jelentős metamorfizálódása idején kialakult palássági sík. Az ÉNy–DK-i irányú szerkezetek szerepe alárendelt, néhány aknákat összekötő szakasz és a Róka-ág egy-két járata fejlődött ki bennük.
A barlang kialakítója elsősorban a Szinva-forrás felé egykor itt elnyelődő vizek oldó hatása lehetett. A jelenlegi végponttól a Herman-kürtőig több jellegzetes zsombolyakna követi egymást, a falakon lefolyó víz jellegzetes oldásos formakincsével. Ezeket járhatatlanul szűk meanderező járatok kötik össze. Az aknák szinte tankönyvi példái az Ivo Baron féleBARON, I. (2002). Speleogenesis along sub-vertical joints: A model of plateau karst shaft development: A case study: the Dolny Vrch Plateau. (L. David, & G. John, szerk.) Cave & Karst Science, 29(1), 5-12. old. zsombolyképződési elméletnek.
Nehezen magyarázható viszont a Bejárati-akna alatt induló, és a Feneketlen-aknán át a Róka-ág, Herman-kürtő elágazásáig tartó szakasz kialakulása. A Feneketlen-akna több szempontból sem tipikus zsombolyakna. Nagyrészt igen meredeken lejt, kevés függőleges szakasszal. Keresztszelvényein jól látható, hogy a járatot irányító törésekhez képest a járat a fedőtagba is kiterjedt, sokszor nagyobb mértékben, mint a fekvőtagba (a lefolyó vizek inkább csak a fekvőtagot pusztítják, oldják). Inkább a víz alatti oldódásra jellemző jellegzetes félköríves, legömbölyített formák borítják falait. Az akna közepe táján a Párkány felett valószínűleg egykori vízszintet jelző mély oldási szinlő látható. Ezek az alaktani jegyek arra utalnak, hogy ez az akna a karsztvízszint alatt alakult ki és akár jóval idősebb is lehet a barlang más részeinél.
A barlang alsó része ma is aktívan fejlődik. Az aknákban egész évben találni csepegő, csordogáló vizeket, árvizek idején még nem látták, de a csoport a jelentések szerint egy felhőszakadás során a bontások ácsolatát kimosó árvíz miatt hagyott fel itt a kutatással. Ez a megfigyelés és a barlangfalak tiszta, mosott felülete óvatosságra inti a kutatókat.
Képződmények
A barlang formakincse változatos: hasadék jellegű és oldásos formák is előfordulnak. Cseppkövekben gazdag, de általános jelenség a képződmények visszaoldódása. Különösen gyakoriak a cseppkőkérgek, lefolyások, a cseppkővel cementált omladékok és kőtörmelékek. Már az első aknában, közvetlenül a bejárat alatt találhatók cseppkőlefolyások, ami arra utal, hogy az akna egy része korábban lepusztult. Ezt megerősíti az is, hogy az aljában szűkületet alkotó kőtömbökről felismerhető, hogy azok egykori cseppkövek m³-es darabjai.
bélyegkép|262px|balra|Bányász-barlang, Bejárati-akna
A falakról lehasadt, majd oda újabb cseppkőkiválással visszaragasztott kérgek találhatók a Cseppköves-kürtőben. Ehhez hasonló jelenségeket a Kis-kőháti-zsombolyban hidegebb éghajlatú időszakok (akár glaciálisok) fagyhatásával magyarázták. A Feneketlen-akna falai cseppkőlefolyással díszítettek, az új szakaszokon viszont az overallszaggató, késpenge élességű kőcsipkés szakaszok és a visszaoldott cseppkövek váltogatják egymást. Ez arra utal, hogy valamikor ez a szakasz is inaktívvá vált, később azonban újra elkezdett agresszív, oldóképes víz csordogálni benne. Hasonló, lyukasra, lemezesre korrodálódott cseppkövek a mecseki Spirál-víznyelő 2008-as, új szakaszában lettek megfigyelve.
Neve
1977-ben volt először Bányász-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Bányász Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Bányász Cave of Középbérc (Kordos 1977), Hársas-barlang (Kordos 1977), Hársas Cave (Kordos 1977), hársasi Bányász-barlang (Kordos 1984), Középbérci Bányász-barlang (Kordos 1977), Közép-bérci-barlang (Lénárt 1979), Kurtabérci-barlang (Kordos 1984), Nagy-Hársas-barlang (Lénárt 1979), Nagy-Hársasi-zsomboly (Takácsné 1987) és Nagy-Hársas-zsomboly (Kordos 1977) neveken is.
Kutatástörténet
A barlang emberemlékezet óta nyitott volt. Feltárását a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport kezdte meg 1963-ban. A Bejárati-akna kitöltését a teljes 7 m²-es szelvényből kitermelték a felszínig. A feltárás során nyilvánvalóvá vált, hogy az akna leginkább a történelmi időkben töltődött fel, ugyanis abban nagy mennyiségű recens csontmaradványt találtak, többek közt egy teljes emberi csontvázat az 1910-es évekből. A csontváz 11,5 m mélységből, 7 m vastag törmelék alól került elő.VÁRSZEGI, S. (1964a). Beszámoló a Bányász Barlangkutató Csoport 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 43. old.
24 m mélységben értek el egy, a felboltozódott nagy kőtömbök mellett kitöltetlenül maradt rést, amelybe lecsúszva, akadálytalanul ereszkedhettek le két aknán át egészen 120 m mélységig, a mai felmérések szerint 80 m mélységig, az Omladékos-terem-ig, innen a jelentésük szerint még további 10 m körüli szakaszt bontottak lefelé, 130 m mélységig az omladékba (87 m), de egy vízbetörés miatt feladták a kutatást.Várszegi Sándor (1964b). Beszámoló a Bányász Barlangkutató Csoport 1963. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 107. old.KOSICZKI, J., & VÁRSZEGI, S. (1966). Beszámoló jelentés a Miskolci Bányász SK. Természetjáró és Karsztkutató Szakosztály 1965. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 23–24. old.
bélyegkép|262px|Bányász-barlang, Csipkés-kürtő
1975-ben a Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport feltérképezte a zsombolyt. Az Első-akna alján található eltömődött szűkületen két óra ásás után átjutva sikeresen leértek 87 m mélységig, ahol az Omladékos-termet nem találták. Viszont sikerült nem messze, az akkori végpont előtt egy felfelé törő, huzatos repedést kitágítaniuk, amelyből a lejárati aknasorral párhuzamosan futó, jóval tágasabb kürtőrendszerbe jutottak, amelyet később Herman-kürtőnek neveztek el tiszteletükre.MÉSZÁROS, K. (1975). A "Herman Ottó" Karszt- Barlangkutató Csoport 1975. évi jelentése. Miskolc.
Az 1977. évi MKBT Beszámolóban napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1976 márciusában Schindler László kutya (Canis sp.) csontot gyűjtött a Nagy-Hársas-zsomboly első aknája utáni részből, kb. 45 m mélyről. A csont valószínűleg pleisztocén kori. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Bükk hegységben fekvő, 130 m mély Bányász Cave of Középbérc 1975. december 31-én Magyarország 9. legmélyebb barlangja. A 8. legmélyebb barlang (Pénz-pataki-víznyelőbarlang) szintén 130 m mély. A listába bekerült a Bükk hegységben lévő, 87 m mély Hársas Cave is, amely 1975. december 31-én Magyarország 21. legmélyebb barlangja.
Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Bükk hegységben lévő és 130 m mély Középbérci Bányász-barlang az ország 8. legmélyebb barlangja. A Bükk hegységben lévő és 86,9 m mély Hársas-barlang az ország 25. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 8. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben 130 m mély Bányász-barlang. A 9. legmélyebb barlang (Szabó-pallagi-zsomboly) szintén 130 m mély. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 27. legmélyebb barlangja a Bükk hegységben lévő, 1977. december 31-én és 1976-ban 86,9 m mély, 1975-ben pedig 87 m mély Hársas-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.
Az 1979-ben kiadott, Barlangok a Bükkben című könyvben szó van arról, hogy a kurtai műúttól északra helyezkedik el a hársasi Bányász-barlang bejárata. Nagy-Hársas-barlangként, sőt Közép-bérci-barlangként is ismerik. A 100 m mély barlang több nagy aknából áll. Csak komoly barlangkutató felszereléssel és tapasztalt vezető irányításával látogatható. A könyvhöz mellékelt, a Bükk hegység barlangokban leggazdagabb területét bemutató térképen látható a 144-es számmal jelölt barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Bányász-barlang néven hársasi Bányász-barlang, Kurtabérci-barlang, Nagy-Hársas-barlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
bélyegkép|262px|balra|Bányász-barlang, Hasadék-táró
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 10. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5372/31 barlangkataszteri számú, 130 m függőleges kiterjedésű Bányász-barlang. A 11. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlang (Szabó-pallagi-zsomboly) szintén 130 m függőleges kiterjedésű. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a Bányász-barlang 130 m mély. Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő mélységi listában szereplő Hársas-barlang 86,9 m-es mélységadata téves névazonosításon alapul, mert az adat a Nagy-Hársasi-zsombolyra vonatkozik, amely a Bányász-barlang névváltozata. A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Bükk hegységben fekvő, 130 m mély Bányász-barlang (Bányász Cave) 1988-ban Magyarország 10. legmélyebb barlangja. (A barlang 1977-ben is 130 m mély volt.)
1992-ben a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub barlangászai térképezték fel a barlangot. A barlangtérképükön nincs rajta az Omladékos-terem és a párhuzamos aknasor. 1993. április 8-tól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Bányász-barlang fokozottan védett barlang. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Bányász-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-31 barlangkataszteri számú Bányász-barlang Magyarország 37. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 89 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 130 m mély volt.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Bányász-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bükk hegységben elhelyezkedő Bányász-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.
bélyegkép|262px|Nyusztkoponya a Bányász-barlangban