A paksi atomerőmű bővítése Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás Oroszország és Magyarország között az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Paks városától délre.
Az új atomerőművi kiépítés az 1982-1987 között üzembe helyezett négy darab, egyenként 500 MW teljesítményű atomerőművi reaktorblokktól északra épül fel, első 1200 MW-os blokkjának eredetileg tervezett üzembe helyezési időpontja 2023. A későbbi információk szerint a két új, VVER-1200 teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokk építése 2018-ban kezdődött volna meg és 2025-re, illetve 2026-ra tervezték az üzembe helyezésüket, ha a projekt nem csúszik még tovább. 2026 januárjában végül az új alaperőmű vasbeton alaplemezének kivitelezési munkálatai indultak el.Kabát Krisztián - Új fejezet Paks II. nukleáris tündérmeséjében – most dől el, álom vagy rémálom lesz belőle (Portfolio.hu, 2026.02.05.)Brückner Gergely - Betonöntés, repedező alkatrészek, rekordtermelés és új ígéretek / így áll most a magyar atomenergia (Telex.hu, 2026.02.05.)
Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség által felkért geológusok 2020 tavaszán megállapították, hogy a Paks II. telephelye földrengésbiztonsági okok miatt nem alkalmas az építkezésre.Így vívták meg a legújabb csatát a kormányban az egyre problémásabb Paks II. körülUVP Kernkraftwerk Paks II A kutatásban résztvevő Kurt Decker geológus kiemelte, hogy egy körülbelül 1 kilométer széles tektonikus törésvonal húzódik a meglévő erőmű alatt, és belenyúlik abba a területbe is, ahol Paks II-t építenék fel, emiatt reális a földrengés veszélye Paksnál.„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról
Az új paksi atomerőműről A beruházás részleteiről közölték, hogy 2 darab AES-2006 típusú orosz gyártmányú reaktor kerül beépítésre, egyenként 1200 MW teljesítménnyel, melyek a jelenleg üzemelő 4 darab paksi blokk teljesítményének az 1,2-szeresét teszik ki. A blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.
A beruházás becsült költsége 12 milliárd euró (vagyis 2014. február közepi valuta árfolyamon megközelítőleg 3700-3800 milliárd forint, az elengedhetetlen csatlakozó beruházások – és a hulladékkezelésnek az építéssel összemérhető költségei – nélkül)http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/17/ezert-is-fizetunk-ra-a-paksi-bovitesre
A beruházás finanszírozását tekintve, a projekt 80%-a, 10 milliárd euró, Oroszország által biztosított 30 éves futamidejű államközi hitel, melynek kamatlába 4-5% lesz.https://index.hu/gazdasag/2014/02/05/megallapodtunk_paks_penzugyi_reszleteirol/ A projekt 20%-a, vagyis 2 milliárd euró magyar önerőből történik. Az új blokkok magyar állami tulajdonban lesznek. Az Országgyűlés honlapján elérhető 2014. január 31-i törvényjavaslatból kiderül, hogy a kormány maximum 40%-os magyar beszállítói aránnyal, és 0,5%-os GDP növekedéssel számol az új atomerőművi bővítés kapcsán.https://index.hu/gazdasag/2014/01/31/itt_van_amit_orban_alairt_putyinnal/
2014. február 18-án az MTA-n rendezett „Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században” című konferencián Sólyom László volt köztársasági elnök komoly kritikával illette a kormányt az új paksi atomerőművi blokkok titkos körülmények között, sebtiben, szakmai és civil egyeztetések nélkül megkötött szerződésével kapcsolatban, és azt a hatalomgyakorlás hitelességi válságával címkézte.http://hvg.hu/gazdasag/20140218_Solyom_kemenyen_kikelt_a_hatalom_ellen
Törvénybe iktatás 2014. február 6-án az Országgyűlés, név szerinti szavazáson jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt, melyet később Áder János köztársasági elnök február 10-én ratifikált is.
A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció többsége is igennel szavazott, kivéve Gaudi-Nagy Tamást, aki nemmel voksolt. A Fideszből kilépett Ángyán József nemet mondott, csakúgy, mint az exjobbikos Endrésik Zsolt, a 2010 óta független Szili Katalin, valamint az a néhány LMP-s, akit nem zárt ki Kövér László házelnök, továbbá az a pár MSZP-s képviselő is nemmel voksolt, aki nem hagyta el a termet.https://index.hu/belfold/2014/02/06/ok_hianyoztak_a_paksi_vegszavazasrol/
Nem volt jelen többek között a szavazáson: a megállapodást Moszkvában megkötő Orbán Viktor kormányfő a két miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi ügyekért felelős államtitkára – ő egy, a szavazás utáni nyilatkozatában valószínűnek tartotta, hogy az atomerőmű bővítése megvalósul, de a létesítmény üzemeltetésére már nem lesz szükséghttp://www.noltv.hu/video/5307.html a Demokratikus Koalíció képviselői, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje
Előzmények A Parlament 2009-ben 95%-os támogatottsággal fogadta el azt az előzetes elvi hozzájárulást, mely az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénnyel,1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról és a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. határozattal40/2008. (IV. 17.) országgyűlési határozat a 2008–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról (hatályon kívül helyezte a a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) országgyűlési határozat összhangban, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdését hagyja jóvá.25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról
Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek volt országgyűlési biztosa szerint, több jogi ellentmondástól is szenvedett a bővítés előkészítése. Mindjárt az 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról, tartalmaz egy ellentmondást, mely szerint a bővítés elvi megkezdéséhez járultak hozzá, melynek többértelműsége akár a beruházás elkezdését is megakadályozhatta volna.
2011 októberében 2030-ig szóló, 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal. A dokumentum az atomenergia korábbi kapacitásainak megőrzését támogatja, ennek ellenére a kormány lépései szerint a két új blokk együttes teljesítménye a régi blokkok kifutásától számítva is 20%-kal nagyobb lesz. A tervek szerint körülbelül fél évtizedig, amíg egyszerre működnek majd a régi és az új reaktorok, amelyek - a karbantartási ciklusok miatt ideiglenes leállások kivételével - együttesen 4400 MWe villamosenergiát fognak folyamatosan szolgáltatni a hazai villamos energia rendszer számára, ami a Nemzeti Energiastratégiában deklarált célok 220 százalékát teszi ki.http://hvg.hu/itthon/20111003_orszaggyules_nemzeti_energiastrategia
Az új paksi atomerőmű energetikai szükségességéről Stróbl Alajos, az Erőterv-Pöyry társaság főmérnöke úgy számolta, hogy a durván tízezer megawattnyi beépített villamos kapacitásból 2020-ra (forgatókönyvtől függően) 6-7 ezer megawattnyi marad meg. A kieső háromezer megawattból legalább másfélezer megawattnyit pótolni szükséges. Az ország áramimport-szaldója 2008 óta nő, 2013-ban az éves átlag elérheti a 27-28 százalékot is.A magyar erőműpark jelentős mértékben kihasználatlan, ugyanis a megújuló – főként napenergia és a szélenergia – alapú áramtermelés bővülésével - a 2014-es előrejelzések szerint - jelentősen csökkennek a nagykereskedelmi árak Európában, ezért mind kevésbé éri meg gáz- vagy szénerőművet üzemeltetni, illetve új erőműveket építeni hazánkban.
1990 óta az összes (nettó) villamosenergia-felhasználás 2008-at leszámítva stabilan nőtt. A villamosenergia-igényesség (a pénzegység értékű termék előállításához szükséges energia mennyisége), 1996 és 2006 között jelentősen csökkent, ezután stabilizálódott .
A Világbank adatai alapján a magyar gazdaság egységnyi hozzáadott gazdasági értékhez, Nagy-Britanniához képest 28%-kal, Svájccal szemben pedig 42%-kal használt fel több energiát 2012-ben, így az ország potenciáljai e téren jelentősek.http://data.worldbank.org/indicator/EG.GDP.PUSE.KO.PP.KD?order=wbapi_data_value_2011+wbapi_data_value&sort=desc
Számolni kell továbbá a nemzetközi és kormányzati energiahatékonyságban, a társadalom nagyobb fokú tudatosságában, és a magyarországi lakosság folyamatos fogyásában keresendő tényezőkkel is.
A munkálatok előkészítése A bővítésért felelős államtitkári megbízást Aszódi Attila kapta meg.Később a beruházás jelentőségét kihangsúlyozva, a kormány a bővítési feladatok irányítása céljából egy külön miniszteri posztot hozott létre. A feladattal Süli Jánost, Paks polgármesterét és a Paksi FC elnökét bízta meg, akit a kormányfő ajánlására, Áder János államfő az atomerőmű beruházásáért felelős miniszterré nevezett ki. Süli János korábban egy ideig az erőmű vezérigazgatója volt. A kinevezés érdekessége, hogy arra 2017. április 26-án, éppen a csernobili atomerőmű-katasztrófa 31. évfordulóján került sor.http://greenfo.hu/hirek/2017/04/26/ader-ujabb-kinos-lepese-csernobil-evfordulojan 2017 júniusában a beruházás lebonyolításában Aszódi Attila mellett még egy államtitkár, Becskeházi Attila kapott megbízást, akinek feladata elsősorban a beruházásban részt vevő vállalatokkal való kapcsolattartás lesz. Aszódi Attila ezentúl elsősorban szakmai, technikai jellegű problémákkal foglalkozik.http://greenfo.hu/hirek/2017/06/01/ujabb-allamtitkart-kap-a-paksi-bovites
Az Euroshow kft. a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság. megbízásából (nettó) háromszáz millió forintos költséggel, 2017 nyarán országjáró kampányt indított, amelyben az ország különböző településein, valamint egyes – elsősorban fiatalok által látogatott – fesztiválokon népszerűsíti a beruházást.http://greenfo.hu/hirek/2017/06/22/paks2-300-milliobol-kabitja-a-fiatalokat
Visszásságok Titkosított adatok A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adta ki az Energiaklub részére, illetve 10 évre titkosította azokat a beruházásról szóló közérdekű dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták, így annak szükségszerűsége 2024-ig nem derülhet ki.http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/titkos_hogy_miert_epittetunk_uj_reaktorokat_oroszorszaggal.194831.html 2014. február 7-én Szél Bernadett, az LMP társelnöke, bírósághoz fordulva beperelte a kormányt, hogy szolgáltassa ki Magyarország története legnagyobb beruházásának 10 évre titkosított szerződéseit.A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 5. § In: Magyar Közlöny, 2015/29, 2015. március 11., szerda
A Paks II. áramára 2014-ben a Pakson megtermelt villamosenergia ára ún. „aranyvég” (golden end) ár, amely azt jelenti, hogy az erőmű a tőkeköltségének visszafizetése után csak üzemi és karbantartási költségével vesz részt az árversenyben. 2013-ban így az atomenergia ára hazánkban 12 forint kilowattóránként (42 EUR/MWh), ami a hagyományos magyar áramtermelő egységek közül a legolcsóbb. Ugyanakkor egy új atomerőmű esetében, amelynek tőkeköltsége nem lett visszafizetve, ez az ár biztosan nem lesz tartható.http://hvg.hu/gazdasag/20140204_Paks_igy_jo_lesz
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint akkor nem termelne veszteséget a Paks II. Atomerőmű Zrt., ha hosszú távon az áram 32-33 forintba kerülne kilowattóránként, ami a 2013-as ár közel háromszorosa.http://www.origo.hu/idojaras/20131213-dragabb-aram-paks-atomeromu-fejlesztes-energiapolitika-csak-a-villanyszamlat-novelne-a-paksi.html