Rózsay József (1848-ig Rosenfeld) (Lakompak, 1815 – Balatonfüred, 1885. május 19.) zsidó származású magyar orvos, gerontológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
Élete Lakompakon (ma: Ausztria, Burgenland tartomány) született, de szüleivel nemsokára Csáktornyára költözött, ahol apja gróf Festetich László uradalmi orvosa lett. Nagykanizsán, majd Szombathelyen tanult. Ezután a három elméleti évet a Pesti Egyetem orvosi karán, a két utolsó gyakorlati évet a Bécsi Egyetemen töltötte. 1840-ben orvosdoktorrá avatták, utána külföldre utazott tanulmányútra. Németországban orvosi egyetemeket, nagyobb kórházakat és fürdőhelyeket látogatott meg. Egy év múlva visszatért, és egy bécsi kórházban dolgozott, majd 1843-ban visszakerült Pestre.
1848-ban Rosenfeld családi nevét Rózsayra változtatta. A szabadságharc alatt tábori kórházi orvos volt, 1850 elejétől a szegényház főorvosa lett, s ezt az állását élete végéig megtartotta. Lényeges reformokat léptetett életbe, házi gyógyszertárt rendezett be. Kezdeményezte a munkaképtelen, elaggott szegények részére menhely létesítését, ami 1854-ben teljesült. Emellett huszonkét éven át a Szent Rókus Kórház fegyosztályát és a fogházat is ellátta mindaddig, míg az intézet a fővárostól az állam kezelésébe nem került. 1861-ben a pesti izraelita hitközségi kórház igazgatójául választották. 1867-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli főorvosává, 1868-ban az Országos Közegészségi Tanács tagjává nevezték ki. Az 1873-as kolerajárvány idején belügyminiszteri biztosként a lipótmezei tébolydánál működött.
Az MTA 1864. január 20-án levelező tagjává választotta. 1843-ban több társával együtt megalapította az Izraelita Magyarosító Egyletet és 1868-ban az Országos Magyar Izraelita Ösztöndíj Egyletet; ezeknek elnöke is ő volt. Számos cikke jelent meg magyar és német nyelvű szakfolyóiratokban.
Érdemei elismeréseként I. Ferenc József magyar király a tudomány nagy aranyérmével, később a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki; 1880-ban, orvosi működésének negyvenedik évfordulója alkalmával a Vaskorona-rend III. osztályát adományozta neki a lovagi méltósággal és a muraközi nemesi előnévvel. 1881-ben az aggápoló-intézet egyik elmebeteg ápoltja pisztolylövéssel megsebesítette, de néhány hét múlva sebéből felgyógyult. Végrendeletében az MTA-nak és a budapesti egyetem orvosi karának 5000–5000 forintot, más tudományos és jótékony egyesületekre is nagyobb összegeket, összesen hagyományozott.
Munkái Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. Németből ford. Edvi Illés László. Pest, 1840 Dissertatio inaug. medico-practica de morbo Brighti. Windobonae, 1841 Töredék a Vid-táncról. Pest, 1846 A kénégenygőz hatása, különösen seborvosi tekintetből; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. uo., 1847 (Németül. uo., 1847) Sanitätsbericht über das Zwangsarbeitshaus und die Armenversorgungs-anstalt in Pest 1850-59. Pest, 1850-59. Tíz füzet Das Pester städtische Versorgungshaus Elisabethinum. Ein geschichtlicher Rückblick auf das Entstehen dieser Anstalt, sammt einer ausführlichen weisung über die Leistungen derselben im Verwaltungsjahre 1855-56. Mit einer Ansicht des Versorgsungshauses. uo., 1857 A pestvárosi aggyámolda. uo., 1857 A marienbadi iszapról. uo., 1860 Emlékbeszéd, melyet néhai Schlesinger Ignác volt orvosdoktor, szülészmester, sz. kir. Kőszeg városának tisztel. főorvosa, a m. kir. egyetemi orvoskar tagja… felett a budapesti kir. orvosegyesület 1861. márc. 23. tartott rendkívüli gyűlésében tartott. uo., 1861 (melléklet a „Gyógyászat”-hoz) Szab. kir. Pest városi szegény gyámolda (Elisabethinum) és az aggkorban gyakran előforduló sajátságos kórok. uo., 1861 Gyógyászat a hébereknél és a zsidó orvosok a középkorban. uo., 1862 1861–62. évi orvosi jelentés a pesti városi agggyámoldáról (Elisabethinum) és értekezlet az aggok emésztési bajairól. uo., 1863 A pekleniczai hegyi kátrány (Muraközben) A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863. Pesten tartott IX. nagygyűlésén előadta. uo., 1864 (különny. a m. orvosok és természetvizsgálók Munkálatiból) A véredényrendszer és légzőszervek aggkori változásai, kórbonctani és élettani tekintetben. uo., 1864 (különny. a m. orvosok és term. vizsgálók munkálataiból) Népszerű értekezés az ivóvízről egészségi szempontból s nehány szó a pesti vízvezetésről. uo., 1864 Észleletek az aggkor élettani és kórtani váltakozati köréből, s a császár és királyné ő felsége védelme alatt álló pestvárosi gyámoldának Elisabethinum 34 évről, 1830-tól 1863-ig szóló statisztikája. Székfoglaló értekezés. uo., 1865 Szab. kir. Pest városi Elisabethinum szegény gyámoldának történeti vázlata. uo., 1866 Adatok a hagymáz oktanához. uo., 1868 (Értekezések a természettud. köréből I. 9.) Az 1864-65. és 1867. hagymáz és 1867-ki himlőjárvány a pestvárosi közkórház és első fiókkórházában. uo., 1868 Az 1866-ki cholerajárvány a sz. Rókus fiókkórházban Pesten Adatok a járványok oki viszonyaihoz. (Értekezések a természettud. köréből. I. k. 18. sz.) Pest, 1870 Az orvos- és természettudományok legújabbkori haladása. A m. orvosok- és természetvizsgálók XVI. nagygyűlésén előadta. uo., 1873 (különny. a m. orvosok és természetvizsgálók munkálataiból) Budapest főváros Erzsébet-hez címzett aggápoldája- és kényszerdologházában 1873. 74. és 75. évben ápolt betegekről szóló orvosi jelentés. uo., 1873-75. Három füzet A gróf Széchenyi István-keserűforrás Budán. Helyviszonyai, vegyi, élettani és gyógytulajdonságai és alkalmazásának módja. Bpest, 1874 (Németül. uo., 1874) A hullák elégetéséről. uo., 1874 Tanulmány a régi zsidók orvostanához. uo., 1875 (Értekezések a természettudom. köréből V. 9.) Emlékbeszéd, melyet néhai dr. Grósz Fülöp és dr. Hermann Adolf volt kórházi főorvosok fölött arcképeik 1875. jún. 13. a pesti izr. kórházban történt leleplezése alkalmával tartott. uo., 1875 Börtönügy. uo., 1879 Budapest főváros jótékonysági intézetei és egyletei. uo., 1879 Emlékbeszéd Kovács Sebestyén Endre felett. Uo. 1879 (Értekezések a természettud. köréből. IX. 14.)
Források
További információk Csillag Istvánː Rózsay József // Orvosi Hetilap. 117. 1976. 50. 3053-3054. Nagy Máriaː Rózsay József és a múlt századi hazai gerontológia helyzete // Orvostörténeti közlemények. 102—104. 1983. 199—209. Vértes Lászlóː Megemlékezés Dr. Rózsay József, első gerontológusunk, a pesti agg-gyámolda alapítójára // Szociális gondoskodás. 1983. 4. 111—122. Vértes Lászlóː Dr. Rózsay József akadémikus, Pest városának kiemelkedő orvosegyénisége // Magyar nemzet. 46. 1983. 193. 9. Vértes Lászlóː Rózsay József, az első magyar gerontológus // Egészségügyi munka. 30. 1983. 6. 178—180. Vértes Lászlóː Első gerontológusunk, Rózsay József akadémikus // Orvosi hetilap. 124. 1983. 42. 2564—2568. Vértes Lászlóː Dr. Rózsay József az első magyar gerontológus a régi Terézváros orvosa // Honismeret. 13. 1985. 3. 8-9. Emed Alexanderː Emlékezés Rózsay Józsefre (1815—1885), az első magyar gerontológusra // Magyar belorvosi archívum. 58. 2005. 2. 78-79.
Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar orvosok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Lakompakiak Kategória:Csáktornyaiak Kategória:1815-ben született személyek Kategória:1885-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek