Varga Bálint (Szentleányfalva, 1856. június 23. – Budapest, 1943. szeptember 16.)Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 1027/1943. folyószáma alatt. író, irodalomtörténész, bölcseleti doktor, középiskolai tanár.

Élete

Varga István és Kecskeméti Julianna fiaként született. A Hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Tanítói gyakorlatát a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumban végezte. 1882 és 1885 között a Budapesti II. Kerületi Állami Reáliskolánál alkalmazták helyettes tanárként. 1884 és 1893 között a Budapest-vidéki Tankerületi Főigazgatóság jegyzője volt. 1885-től az I. Kerületi Községi Leányiskolában, 1885–1887-ben a II. Kerületi Polgári Leányiskolában francia nyelvet tanított. 1893 és 1896 között a Debreceni Református Főgimnázium tanára volt. 1896 szeptemberétől 1922 augusztusáig a Budapesti Református Főgimnáziumban működött. 1901 elején német nyelv- és irodalomból is képesítést szerzett s még ugyanabban az évben meglátogatta a boroszlói, berlini, hallei, jénai és lipcsei egyetemeket. Nyugalomba vonulása után az egyházkerület igazgatói címmel tüntette ki. Halálát szívgyengeség, végelgyengülés okozta.

Tagja volt a Budapesti Philologiai Társaságnak, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek és a Magyar Néprajzi Társaságnak.

Irodalmi működését a Gazette de Hongrie-nál kezdte (1881–1882), melyben Madách Imre Az ember tragédiáját is közölte franciául; írt többek között a Fővárosi Lapokba (1882. Iduna emlékezete); az Országos Tanáregylet Közlönyébe (1882–1885), a Budapesti Szemlébe (1884–1885. Boileau két szatirája, ford.) és az Ország-Világba.

A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra.

Családja Felesége Szirbik Vilma (1865–1929) volt.

Gyermekei:

Varga Bálint (1891–1948) mérnök Varga László (1896–?) tanár Varga Endre Gábor (1901–1973) levéltáros

Munkái

Le Sage, A sánta ördög. Fordította. Budapest, 1883. (Olcsó Könyvtár 161.). A franczia nyelv és nemzet megalakulása. Budapest, 1884. (Különnyomat az Egyetemi Philologiai Közlönyből). Franczia beszédgyakorlatok. Pozsony, 1896. Sillabaire Française. Bevezetés a franczia nyelvbe. Írta Ploetz Károly; átdolgozta. 8. javított és bővített kiadás. Pozsony, 1897. (9. javított és bővített kiadás. Budapest, 1903) Német olvasókönyv középiskolák számára. I. rész. A gymn. III. és reáliskolák I. és II. osztályai használatára. Uo. 1897. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1898.). Szószedet Schiller Wilhelm Tell cz. drámájából. Uo. 1904. (Praeparatiók a német remekírókhoz 1.). Szószedet Goethe Hermann und Dorothea cz. külföldi elbeszéléséből. Uo. 1904. (Praeparatiók 2.). Marot Kelemen első francia protestáns zsoltárénekszerző élete és költészete. Budapest, 1931 Idősb Valois Margit angoûlèmei hercegnő navarrai királynő élete és írói működése (tanulmány) Budapest, 1932 Szenci Molnár Albert, a magyar zsoltárénekszerző élete és írói működése (tanulmány) Budapest, 1932

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek