Columbia, más néven Nuna (Norther Eurasia and Northern America) vagy Hudsonland, az egyik ősi szuperkontinens volt a Földön. Először J.J.W Rogers and M. Santosh (2002) vetették fel, hozzávetőleg 1,8-1,5 milliárd évvel ezelőtti, tehát paleoproterozoikumi létezését.A John Rogers és munkatársai hipotéziséről az Origo internetes portál is beszámolt annak idején. Zhao és szerzőtársai (2002) azt javasolták, hogy Columbia (Nuna) szuperkontinens egyesülésének befejezését a 2,1-1,8 milliárd évvel ezelőtti lemez összeütközések idejére tegyük. Columbia (Nuna), korábbi kontinenseket: (Laurentia, Baltica, Ukrán-pajzs, Amazóniai-pajzs és esetleg Szibéria, Észak-Kína és Kalahária) felépítő proto-kratonokból (elő-pajzsterületekből) állt. Columbia létezésének bizonyítása geológiai és paleomagnetikai adatokon alapszik.
Mérete és helye Columbia hosszát észak-déli irányban 12900 km-re becsülik és a legnagyobb szélessége körülbelül 4900 km lehetett. India keleti partja Észak-Amerika nyugati partjához kapcsolódott, Dél-Ausztráliával szemben pedig Nyugat-Kanada volt. Dél-Amerika legnagyobb része úgy fordult, hogy a mai Brazília nyugati széle Észak-Amerika keleti partjával volt egy vonalban, ami egy kontinentális határt alkotott, ami belenyúlt Skandinávia déli peremébe.
Egyesülések Columbia a 2,0-1,8 milliárd évvel ezelőtti globális méretű összeütközéses hegységképződések során állt össze és foglalta magába majdnem az összes kontinentális tömböt a Földön. A dél-amerikai és a nyugat-afrikai pajzsok a 2,1-2,0 milliárd évvel ezelőtti transzamazóniai és eburneani hegységképződések által egyesültek, a dél-afrikai Kaapvaal és Zimbabwe pajzsok mintegy 2 milliárd évvel ezelőtt ütköztek a Limpopo-övnek; Laurentia pajzsterülete az 1,7-1,8 milliárd évvel ezelőtti transz-hudsoni, penokeai, taltson-theloni, Wopmay, Ungava, Torngat és nagssugtoqidiai hegységképződések során alakult ki; a Kola, Karelia, Volga-uráli és Szarmatia pajzsok a Balticában egyesültek az 1,9-1,8 milliárd évvel ezelőtti Kola-Karélia, Svecofennian, volhinai-közép-oroszországi és Pachelma hegységképződések által; a szibériai Anabar és Aldan pajzsok az 1,9-1,8 milliárd évvel ezelőtti akitkai és középső-aldani hegységképződés során kapcsolódtak össze; a Kelet-Antarktisz és egy ismeretlen kontinentális tömb a Transz-antarktiszi-hegység keletkezése által egyesültek; dél- és észak-indiai tömböket a közép-indiai tektonikus zóna mentén egyesültek; az észak-kínai pajzs keleti és nyugati tömbjei pedig a mintegy 1,85 milliárd évvel ezelőtti észak-kínai hegységképződés által egyesültek.
Növekedés Az egyesülések befejeződését követően mintegy 1,8 milliárd évvel ezelőtt kezdődően a szuperkontinens Columbia hosszú tartamú (1,8-1,3 milliárd évvel ezelőtt), alábukásokhoz kapcsolódó növekedésen ment át, a kulcsfontosságú kontinentális peremek növekedésén keresztül, kialakítva 1,8-1,3 milliárd évvel ezelőtt egy nagy magmatikus növekedési övet, a mai Észak-Amerika, Grönland és Baltica déli partja mentén. Ez magába foglalta 1,8-1,7 milliárd évvel ezelőtt Yavapait (Arizóna), az észak-amerikai Közép-Alföld és makkovikiai öveket, 1,7-1,6 milliárd évvel ezelőtt Mazatzal és a labradori öveket, 1,5-1,3 milliárd évvel ezelőtt a Szent Ferenc és Pavinaw öveket és 1,3-1,2 milliárd évvel ezelőtt az észak-amerikai elzeviriai övet; az 1,8-1,7 milliárd évvel ezelőtti grönlandi Ketilidian-övet és az 1,8-1,7 milliárd évvel ezelőtti transz-skandináviai tüzes övet, az 1,7-1,6 milliárd évvel ezelőtti kongsberggi-gót övet és az 1,5-1,3 milliárd évvel ezelőtti baltikai svéd gránitos övet.
Jegyzetek
Fordítás
Források Egy ősi szuperkontinens
Külső hivatkozások Egy ősi szuperkontinens
Kategória:Kontinensek