A Besszádok (néha Beszkádok vagy Bieszczady-hegység, ) hegység a Külső-Keleti-Kárpátokban, az Erdős-Kárpátokon belül a Külső-Beszkidek (más néven Keleti-Beszkidek) csoportjában. Lengyelország délkeleti sarkában, valamint kisebb részben Szlovákia és Ukrajna területén emelkedik.
A Bieszczady elnevezést Lengyelországban mind a lengyel részre, mind tágabb értelemben, a teljes hegységre vonatkozóan használják, míg Szlovákiában és Ukrajnában jellemzően csak a lengyelországi részt értik alatta. A szlovákiai rész Ungi-határhegység vagy Bukovec-hegység (Bukovské vrchy) néven is ismert.
Földrajz A Besszádok a Łupkówi-hágótól (640 m) az Uzsoki-hágóig húzódik. Legmagasabb pontja a lengyel területen emelkedő Tarnica (1346 m). (Időnként a Besszádokhoz sorolják a Felső-Dnyeszter-Beszkideket és a Szkolei-Beszkideket is a Toronyai-hágóig bezárólag, ebben az esetben az 1405 m magas ukrajnai Pokolbérc (Pikuj) a legmagasabb csúcs.)
A hegység ukrajnai részén ered a Dnyeszter és a San.
Élővilág A Besszádoki Nemzeti Park területének legnagyobb részét erdők borítják. A legjellemzőbbek a bükkösök, melyeket jávor- és lucfenyő tarkít. Állatvilága olyan fajokat foglal magába, mint a szürke farkas, szarvas, európai bölény, barna medve, hiúz, vadmacska, illetve mintegy 150 madárfaj költ itt, köztük sasfélék.
Történelem A terület az őskor óta lakott. A római időkben különböző törzsek – kelták, gótok, vandálok (Przeworski kultúra, Puhói kultúra) – rohanták le. A Római Birodalom bukása után a nyugati szlávok foglalták el, és Nagymorávia része lett.
120px|bélyegkép|balra|Bojkó férfi a Besszádokban a 20. század első felében bélyegkép|jobbra|250px|Útjelző tábla a Połonina Caryńskán bélyegkép|jobbra|250px|Vitorlázók és kajakosok a Solinai-tavon, Solina
A magyarok honfoglalása után a terület hovatartozása vitatott volt Magyarország, Lengyelország és a Kijevi Rusz között. Első említése az Elmúlt idők krónikájából származik, mely szerint 981-ben I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem meghódította a lengyelekkel vívott háború során. Ezt követően 1018-ban újra lengyel, 1031-ben megint kijevi kézre került. A 12. században Halics a hanyatló Kijevi Rusz egyik önállósodó fejedelemsége lett, melynek rövid ideig II. András magyar király és később fia, Kálmán herceg is ült a trónján, végül 1340-ben III. Kázmér lengyel király hódította vissza a területet.
Lengyelország felosztása során külső oldala a Habsburg Birodalomhoz került. Belső (magyarországi) oldala Zemplén és Ung vármegyékhez tartozott. Az első világháborúban a Keleti-Kárpátok hágói stratégiai fontossággal bírtak, 1914–1915-ben intenzív harcok dúltak a birtoklásukért.
1947-ig a lengyelországi rész lakóinak 84%-a bojkó volt (a tágabb vidéket rajtuk kívül lengyelek és zsidók is lakták), de miután az Ukrán Felkelő Hadsereg Jabłonkiban meggyilkolta Karol Świerczewski lengyel tábornokot, a Visztula hadművelet keretében kitelepítették őket, és a terület jórészt lakatlanná vált. Aleksander Kwaśniewski államfő 2002-ben sajnálatát fejezte ki a kitelepítésért.
1991-ben hozták létre az UNESCO a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátumot, amely a terület nagy részét lefedi mindhárom országban, és magában foglalja a Besszádoki Nemzeti Parkot (Lengyelország), a Polonyinák Nemzeti Parkot (Szlovákia) és az Uzsoki Nemzeti Parkot (Ukrajna).
Természetvédelem balra|100px|Besszádoki Nemzeti Park Az UNESCO a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátum a terület nagy részét lefedi mindhárom érintett országban. A hegység területén a következő nemzeti parkok működnek: Besszádoki Nemzeti Park (Lengyelország) Polonyinák Nemzeti Park (Szlovákia) Uzsanszkij Nemzeti Park (Ukrajna).
Turizmus bélyegkép|jobbra|250px|Hófogó kerítés a Besszádokban A Besszádok Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaság legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjának számít. A turizmus kezdetei a két világháború közötti időszakig nyúlnak vissza, amikor kiépültek az első menedékházak és kijelölték az első turistautakat. A második világháború után Karol Wojtyła (a későbbi II. János Pál pápa) is rendszeresen felkereste.
A hegységet érinti az E8 Hosszútávú Vándorút. A Besszádoki Nemzeti Parkban ezt beleértve mintegy 130 km a kijelölt sí- és gyalogtúraútvonalak hossza, de öt kerékpáros útvonal, néhány lovas ösvény és hat tanösvény is várja a látogatókat. A hegytetőket jellemzően rétek borítják, így széles panoráma tárul a túrázók elé.
Kulturális látványosságai közé tartoznak a hegyi fakunyhók, régi temetők, görögkeleti fatemplomok és kápolnák. Hagyományos, a tájat is meghatározó foglalkozások a pásztorkodás és a szénégetés. Wołosate hucul tenyészállomásnak ad otthont.
bélyegkép|középre|700px|Panoráma a Połonina Wetlińskáról a Połonina Caryńska és a Tarnica, valamint Ustrzyki Górne felé
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Besszádoki Nemzeti Park Bieszczady.pl információs oldal Bieszczady in Summer | 38 Hour Project, timelapse rövidfilm Lengyelország szarva, Mandiner autóteszt
Kategória:Lengyelország hegyei, hegységei Kategória:Erdős-Kárpátok Kategória:Ukrajna hegyei, hegységei Kategória:Szlovákia hegyei, hegységei