A menopauza a nő életének természetes élettani eseménye, amely a petefészek hormontermelésének fokozatos csökkenését követően az utolsó spontán menstruációt jelenti. A menopauza diagnózisa utólag, 12 egymást követő hónap menstruációmentessége után állítható fel. A köznyelvben a menopauzához kapcsolódó átmeneti életszakaszt gyakran változókornak vagy klimaxnak is nevezik. A klimax a görög klimax (κλῖμαξ) szóból származik, amelynek jelentése „létra” vagy „fordulópont”, és átvitt értelemben az élet egyik fontos átmeneti, kritikus szakaszára utal.

A Nemzetközi Szülészeti Nőgyógyászati Társaság (Fédération Internationale de Gynécologie et Obstétrique, rövidítve: FIGO) definíciója szerint a változókor - más szóval: a klimaktérium - időszaka 45 éves kortól 60 éves korig tart. Ezek azok a rövidebb-hosszabb, egyénenként változó időtartamú, de általában évekig tartó átmeneti időszakok, amit a petefészek tüszőhormon termelődésének csökkenése jellemez.

A természetes menopauza leggyakrabban 45 és 55 éves kor között következik be, átlagos életkora Magyarországon körülbelül 51 év. A menopauzát megelőző menopauzális átmenet (perimenopauza) általában több éven át tart, időtartama és a jelentkező tünetek azonban egyénenként jelentősen eltérhetnek.

A menopauzális átmenet során a petefészek működése fokozatosan csökken, ennek következtében mérséklődik az ösztrogéntermelés, majd bekövetkezik a menopauza, vagyis az utolsó spontán menstruáció. A petefészkek öregedése és a petesejtkészlet fokozatos kimerülése természetes biológiai folyamat. A petefészek öregedése már a harmincas életévek közepén megkezdődik, a hormonális változások és a menopauzával összefüggő tünetek azonban rendszerint csak évekkel később jelentkeznek.

A menopauzális átmenet során bekövetkező hormonális változások számos testi és lelki tünetet okozhatnak. A nők mintegy 70–80%-a tapasztal legalább egy menopauzával összefüggő tünetet, míg 20–30%-uknál a tünetek enyhék vagy egyáltalán nem jelentkeznek. A vazomotoros tünetek – elsősorban a hőhullámok és az éjszakai izzadás – a nők akár 80%-át is érinthetik. A tünetek típusa, súlyossága és időtartama egyénenként jelentősen eltérhet: egyes nőknél alig okoznak panaszt, másoknál viszont jelentősen ronthatják az életminőséget. A tünetek nem feltétlenül jelentkeznek egyszerre, gyakran hullámzó lefolyásúak, néhány hónapig fennállhatnak, majd átmenetileg megszűnhetnek, később pedig ismét jelentkezhetnek.

A biopszichoszociális modell szerint kialakulásukat és intenzitásukat biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt befolyásolják. Ezek közé tartoznak többek között a genetikai adottságok, az általános egészségi állapot, az életmód, a korábbi betegségek, a stressz, a pszichés állapot, valamint a családi és társas támogatás mértéke.

A menopauzális átmenet tünetei

A menopauzával összefüggő testi és lelki tünetek egyes nőknél jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, a párkapcsolatot, a családi életet, a társas kapcsolatokat és a munkateljesítményt. A tünetek – különösen az alvászavarok, a hőhullámok, a hangulati változások, a fáradtság és a koncentrációs nehézségek – átmenetileg ronthatják a mindennapi működést és a pszichés jóllétet.

A menopauza körüli időszakban a nők egy része szembesülhet a társadalmi előítéletekkel, így például az életkori megkülönböztetéssel vagy vagy a nemmel kapcsolatos sztereotípiákkal (ageizmus, szexizmus), amelyek tovább növelhetik a pszichés terheket. A megfelelő családi, munkahelyi és egészségügyi támogatás bizonyítottan hozzájárulhat a tünetekkel való sikeres megküzdéshez és az életminőség javításához.

A menopauza természetes élettani folyamat. A kezelés célja a tünetek enyhítése, az életminőség javítása, valamint – megfelelő indikáció esetén – a hosszú távú egészségügyi következmények, például a csontritkulás megelőzése.

Testi tünetek

hőhullámok éjszakai izzadás fokozott verejtékezés arcpirulás alvászavar szívdobogásérzés (palpitáció) fejfájás szédülés koncentrációs nehézségek és memóriazavarok rendszertelenné váló menstruáció hüvelyszárazság fájdalmas közösülés húgyúti panaszok (gyakoribb vizelési inger, sürgősségi vizelés, vizeletinkontinencia) csökkent libidó (egyes nőknél) bőr- és nyálkahártya-szárazság szemszárazság hajritkulás vagy hajhullás fülzúgás testösszetétel-változás, különösen a hasi zsírszövet felszaporodása kedvezőtlen vérzsírprofil-változás (LDL-koleszterin emelkedése, HDL csökkenése) csontvesztés és a csontritkulás fokozott kockázata

Lelki és kognitív tünetek agyi köd hangulatingadozás ingerlékenység szorongás depresszív tünetek fáradtság alvászavar koncentrációs nehézségek memóriazavarok

A menopauza kezelése A menopauza ellátásának fontos részét képezik az életmódbeli beavatkozások. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás, a dohányzás kerülése, az alkoholfogyasztás mérséklése, valamint a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel hozzájárulhat a tünetek enyhítéséhez, a csont- és szív- és érrendszeri egészség megőrzéséhez, valamint az életminőség javításához. Pszichés panaszok esetén a pszichológiai támogatás és a kognitív viselkedésterápia is hatékony segítséget nyújthat.

Amennyiben az életmódbeli változtatások önmagukban nem biztosítanak megfelelő tüneti enyhülést, gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. A menopauzális hormonterápia (MHT) a leghatékonyabb kezelés a vazomotoros tünetek (hőhullámok, éjszakai izzadás) enyhítésére, valamint a genitourináris menopauza szindróma (GSM) kezelésére. Emellett javíthatja az alvásminőséget, mérsékelheti az ízületi fájdalmakat, kedvezően befolyásolhatja az életminőséget és a szexuális működést, valamint csökkenti a menopauzával összefüggő csontvesztést és a csontritkulásból eredő törések kockázatát. A kezelés megválasztása a tünetek jellege, az életkor, az egyéni egészségi állapot, valamint a várható előnyök és kockázatok mérlegelése alapján történik.

Vitaminok és ásványi anyagok menopauza idején A kiegyensúlyozott táplálkozás általában biztosítja a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bevitelét, azonban a menopauza után egyes tápanyagok megfelelő mennyiségére fokozott figyelmet kell fordítani. Kiemelt jelentőségű a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel, amelyek hozzájárulnak a csontok egészségének megőrzéséhez és a csontritkulás megelőzéséhez. Az elegendő fehérjebevitel segíti az izomtömeg fenntartását, míg a megfelelő magnézium-, kálium- és rostbevitel hozzájárulhat az általános egészségi állapot megőrzéséhez. Vitamin- vagy ásványianyag-készítmények alkalmazása elsősorban igazolt hiányállapot vagy fokozott szükséglet esetén javasolt, az aktuális szakmai ajánlásoknak és orvosi javaslatnak megfelelően.

Kapcsolódó szócikkek Menstruációs ciklus Korai klimax Vitaminok

Jegyzetek

További információk Magyar Menopausa Társaság Agyi köd, kimerültség, elfelejtett nevek: a menopauza kognitív ára A változókor nemcsak a petefészkekről szól, hanem az agy egészségéről is Az életmódgyógyászat szerepe a menopauza egészségében Fizikai aktivitás és menopauza Mentális jóllét: stressz és menopauza Pihentető alvás a menopauza idején Egészséges kapcsolatok a menopauza idején A kockázatos szerek elkerülése és a menopauza Konszenzusjavaslat a táplálkozás szerepéről a perimenopauza és menopauza időszakában

Kategória:Nőgyógyászat