A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint üzemanyag, amit ipari forradalomnak nevezünk. bélyegkép|350px|jobbra|Szénbányászat - külszíni fejtés Az ásványi szén eredete
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.
Bányászati módok 250px|bélyegkép|jobbra|Külszíni lignitbánya Visontán
Külszíni fejtés
Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.
Mélyművelés
A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok vannak.
Története
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
Szénbányászat Magyarországon
Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt. 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen.
Szénbányászat Nógrád megyében
A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.
A Dorogi-medence szénbányászata bélyegkép|250px|A bányavállalat volt székháza a dorogi vasútállomás mellett (a „Tröszt” vagy „Nagyiroda”), ma a városi Intézmények Háza
A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1964-ben érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. Az utolsó bányát 2003-ban zárták be.
A Magyar Szénbányászati Tröszt
A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.
A tröszti vállalatok a következők voltak:
a Borsodi Szénbányák, a Dorogi Szénbányák, a Középdunántúli Szénbányák, a Mátraaljai Szénbányák, a Mecseki Szénbányák, a Nógrádi Szénbányák, az Oroszlányi Szénbányák, a Tatabányai Szénbányák, a Várpalotai Szénbányák és a Bányászati Ellátó Vállalat.Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.
Országonként Összesen + Szénbányászat (millió tonna) No. ország (és régió)20182016 2015 2014Statistical Review of World Energy 2015 20131 3523.23411.0 3747.0 3874.03974.32 716.0692.4 677.5 648.1 608.53 702.3660.6 812.8 906.9893.4— Európai Unió 490.1484.7 528.1 491.5 557.94 481.3492.8 484.5 503.2 472.85 461.0434.0 392.0 458.0 474.66 411.2385.4 373.3 357.6 355.27 252.3251.2 252.1 260.5256.38 175.1176.1 183.3 185.8 190.69 127.1131.1 135.5 137.1 142.910 111.1102.4 106.5 108.7 119.611 99.870.6 58.4 65.2 60.412 89.490.5 85.5 88.6 85.513 59.560.3 60.7 68.8 68.414 49.538.1 24.5 25.3 30.115 44.946.0 46.2 46.9 49.016 40.038.4 38.1 29.840.3 - align="left" | 38.8 34.0EIA: International Energy Statistics 33.017 38.139.4 41.5 41.2 41.118 37.833.1 47.7 49.3 53.919 34.531.5 35.9 31.3 28.620 34.241.8 38.5 60.9 84.821 25.723.2 25.5 23.624.722 16.317.0 15.2 18.0 18.123 10.411.4 14.4 13.8 14.6 - align="left" | 9.1 7.9 9.1 24 8.09.3 9.6 9.625 7.08.1 8.0 7.98.6
Lignit Lignit kitermelés 1970 és 2015 közöttː +Lignit kitermelés millió metrikus (ezer) tonnában (rendezhető táblázat) ország vagy terület 1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014 2015 (Kelet-Németország) 261 258.1 280 -- -- -- -- -- -- -- 108 129.9 107.6 167.7 169 176.5 185.4 183 178.2 178.1 – 24.3 45.5 47.7 125.3 136.3 145 147 145 140 145 141 137.3 87.8 76.1 76.4 77.9 73 70 73.2 2.6 7.3 8.4 5.5 6.5 6.6 – 2.5 3.4 3.8 3.8 – – – 5 42.8 79.9 77.6 71.0 73.6 71.6 70.1 72.1 64.7 – 36.9 67.6 59.5 56.5 62.8 64.3 66 63.9 63.1 – 14.5 44.4 60.9 70.0 72.5 68.1 57.5 62.6 50.4 – 32.9 46 67.3 68.8 66.7 69.1 59.9 58.0 63.0 – 23.2 51.9 63.9 56.5 58.7 61.8 54 48 46 – 5 14.1 24.2 37.7 42.3 43.5 45 47.2 43.9 – – – – 40.0 51.3 60.0 65.0 60.0 60.0 82 87 71 -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- 50.1 43.8 46.6 43.5 40 38.3 38.3 -- -- -- 3.7 2.4 2.4 2.3 – – – – 33.7 64.1 -- -- -- -- -- -- -- 35.5 37.8 40.6 38 40.1 29.7 37.3 8.7 9 8.7 8.2 7.2 8.2 7.5 6.7 8.2 7.5 – – – 3.4 11 7.1 7 6.2 6.2 6.5 3.7 4 4.1 4 – – – 1.9 2 2 – – – – 26.5 33.7 29 31.1 35.5 34.1 24.7 23.6 25.2 – 30 31.5 26.3 29.4 37.1 32.5 26.5 31.3 35.9 – 1.4 2.1 30 14 9 20 – – – – 1.5 12.4 17.8 18.3 21.3 18.3 18.1 18 15.2 – 4.4 6.6 5.1 8.5 8.3 9.9 – – – – 6 9.4 11.2 10.3 9.7 9.5 9.0 8.5 10.5 – 22.6 17.3 14 9.1 9.6 9.3 9.6 9.6 9.3 – 10 10.6 7.2 6.7 6.8 6.8 7 7 7Forrás: World Coal AssociationU.S. Energy Information AdministrationBGR bund.de Energiestudie 20161970 data from World Coal (1987)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Bányászat Bányászat