San Marco–3 (angolul: Saint Mark, Velence védőszentje) az első olasz műhold, ionoszféra kutató műhold.

Küldetés Feladata az ionoszféra vizsgálata, a légsűrűség változásainak közvetlen mérése az Egyenlítő fölött.

Jellemzői Az Olasz Űrkutatási Bizottság (olaszul: Commissione per le Ricerche Spaziali – CRS), a Nemzeti Kutatási Tanács által támogatott program. Épített és működtette a Centro di Ricerche Aerospaziali (CRA) Universita di Roma. A hordozórakétát a NASA biztosította.

Megnevezései: San Marco C-1; COSPAR: 1971-036A; Kódszáma: 5176.

1971. április 24-én a San Marco-kilövőállásról (Kenya) egy Scout B (S173C) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 222 kilométer, az apogeuma 707 kilométer volt.

1959-ben az USA felajánlotta több baráti országnak, hogy a tudósaik által készített műholdakat pályára állítja. Olaszország élt a lehetőséggel, megkötötték a szerződéseket.

A San Marco–sorozatot az ionoszféra (felső légkörben) kutatás céljára építették. Műszereivel az ionoszféra tulajdonságait mérték a magasság függvényébe. A nagy hatótávolságú rádiós telemetriai egység biztosította az adatforgalmat. Egy 5 méter hosszú dipól antenna segíti a kommunikációt, egy 48 centiméteres a parancsadást. A műholdak alakja gömb, átmérője 75 centiméter, tömege 164 kilogramm. Az űreszköz felületére 4 darab napelem egységet szereltek (5 W), éjszakai (földárnyék) energia ellátását 4 darab nikkel-kadmium akkumulátor biztosította.

Tudományos célok a magaslégkör sűrűségének folyamatos és pontos mérése az ún. Broglio-mérővel a légkör nyomásának és hőmérsékletének mérése a légkör összetételének mérése tömegspektrométerrel az ionoszféra elektronsűrűségének mérése a magasság függvényében az elektronok hőmérsékletének mérése az ionoszféra szabálytalanságainak kimutatása az ionok és elektronok koncentrációjának mérése az ionizált részecskék sebességének mérése a napsugárzás figyelése a magaslégkör viselkedésének vizsgálata és annak hatása a földi időjárásra

1971. november 29-én 219 nap ( év) után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források

Elődje:San Marco–2San Marco-program1964–1988Utódja:San Marco–4

Kategória:San Marco műholdak Kategória:1971 az űrkutatásban