Barak az Arany Horda kánja.
Élete Barak Dzsingisz kán leszármazottja volt, nagyapja pedig az az Urusz kán volt, aki egyesítette az Arany Horda két szárnyát, a Fehér Hordát és Kék Hordát. Apját Kojricsaknak hívták.
1419-ig nem történt róla említés, akkor Edögej emír halála után elmenekült a Hordából és Szamarkandban, a timurida Ulugbek udvarában tűnt fel. Ulugbek támogatta abban, hogy próbálja meghódítani a Horda trónját, de annak keleti részén, az üzbégek területén vereséget szenvedett.
Baraknak ezután sikerült megnyernie Edögej legidősebb fiának, Manszurnak a támogatását és legyőzte a káni hatalomra igényét bejelentő másik trónkövetelőt, Olugh Mohammedet. Barak ezután megszilárdította hatalmát, elfoglalta Szarajt, a fővárost és az Üzbég Horda jelentős részét, Manszurt pedig beglerbéggé nevezte ki. Mohammed Litvániába menekült.
Mohammed 1424-ben Vytautas litván nagyfejedelem segítségével visszatért a Krímre, elfoglalta a Volga torkolatánál fekvő Hadzsi-tarhan (a mai Asztrahany közelében) városát, 1426-ban pedig kiűzte Barakot Szarajból. Barak keletre húzódott vissza, megpróbált korábbi pártfogója, Ulugbek rovására terjeszkedni, akit először legyőzött, de aztán segítségére sietett apja, Sahruh és közösen megfutamították a tatárokat. A vereség felfordulást keltett Barak támogatói között, aki összeesküvéssel vádolta és kivégeztette beglerbégjét, Manszurt. Miután rendezte sorait, ezúttal Olugh Mohammedre támadt, akinek erőit megosztotta, hogy a Krímen újabb trónkövetelő, Devlet Berdi jelent meg. Barak elfoglalta Szarajt, de Mohammed továbbra is megszállva tartotta a Volgai Bulgáriát és Hadzsi-tarhant. Devlet Berdi ekkor Barakra támadt és kiűzte őt a fővárosból, de csak három napra: ekkor Barak visszafoglalta a várost és megölte a krími trónkövetelőt. A csaták miatt megcsappant seregeinek létszáma és amikor Olugh Mohammed újból rátámadt, kénytelen volt keletre, a Volga mögé húzódni.
A következő évben, 1428/29-ben Barakot Mogulisztánban megölték Manszur fivérei, Gázi és Naurusz, bosszúból bátyjuk kivégzése miatt.
Barak leszármazottai - unokája, Kerej kán és dédunokája, Dzsanibek kán - alapították meg a Kazah Kánságot. Források Греков Б. Д., Якубовский А. Ю. Золотая Орда и её падение. — М.—Л., 1950. Парунин А. В. Политическая биография Барак-хана Парунин А. В. Смерть Барак-хана: опыт реконструкции Почекаев Р. Ю. Цари ордынские. — СПб.: «Евразия», 2010. — Ахмедов Б. А. Государство кочевых узбеков. — М.: «Наука», 1965.
Fordítás
További információk Az Arany Horda kánjainak listája Arany Horda kánok családfája
Kategória:Mongol kánok