NanoSat–1 az első spanyol, miniatürizált, ionoszféra-kutató műhold.
Küldetés Miniatürizált, költség- és energiafelhasználás csökkentése, szabványosított alkatrészek (napelemek, akkumulátorok, műszerek) tesztelése mikrogravitációs környezetben. Az adó- és vevő állomások tesztelése, mérési eredmények fogadása, feldolgozása.
Jellemzői Az űrprogramokat Instituto Nacional de Técnica Aeroespacial (INTA – Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Űrügynökség) koordinálta. Társműholdjai a Hélios–2A; Essaim–1; Essaim–2; Essaim–3; Essaim–4; PARASOL.
Megnevezései: Nanosat–1; COSPAR: 2004-049B; Kódszáma: 28493.
2004. december 18-án a Guyana Űrközpontból egy Ariane–5 hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 658 kilométer, az apogeuma 666 kilométer volt.
Forgás stabilizált űreszköz. Formája kettős hatszögű csonka kúp. Tömege 20 kilogramm. Telemetria rendszere 12 óra adatrögzítésre kialakított, látható állapotban adatközlést hajtott végre. Az űreszköz felületét napelemek borították (20 W), éjszakai (földárnyék) energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították.
Műszerei miniatűr mágneses érzékelők; miniatűr fényérzékelő; infravörös adatok eloszlásának, összetevőinek mérése, a távközlési berendezés rögzített adatainak vétele az Antarktiszon és Madridban.
Források
Kategória:Spanyol műholdak Kategória:Atmoszférakutató műholdak Kategória:2004 az űrkutatásban