Románia űrkutatása. A többi szocialista országhoz hasonlóan a Szovjetunió által a műholdakon elhelyezhető hazai fejlesztésű műszerek, illetve az ingyenesen biztosított hordozórakéták és földi követőhálózat tette lehetővé a világűr kutatását.

Története A román űrkutatást a Román Tudományos Akadémia a Tudományos és Műszaki Nemzeti Tanács Űrkutatási Bizottságával együttműködve koordinálja.

A Interkozmosz (IK) alapító tagja kutatásait űreszközökkel illetve földi Intézetekkel végzi. Kutatási területek a kozmikus geodézia, ionoszférakutatás, meteorológia, napfizika-, és űrbiológia.

Meteorológiai együttműködés keretében megvalósították az ATP (Automatic Picture Transmission) felvételek vételét, elemzését. A Landsat földmegfigyelő és erőforrás-kutató műholdcsalád adatainak feldolgozásával vizsgálták a Duna deltavidékét. Önállóan végeztek meteorológiai rakétakísérleteket. 1990-ben létrehozták az Űrtudományi Intézetet, melyből 1991-ben felállították a Román Űrügynökséget (ROSA). Felügyeletét az Oktatási és Kutatási Minisztérium végezte. 1992-ben együttműködést írtak alá az Európai Űrügynökségel (ESA), így bekapcsolódhattak az európai programokba. 1995-ben átszervezték a ROSA-t, nagyobb önállóságot kapott, feladata a nemzeti űrkutatási fejlesztések koordinálása és a román állam nemzetközi (COSPAR [Committee on Space Research], ESA, ENSZ Világűrbizottsága) képviseletének ellátása. 1998-ban kétoldalú megállapodást kötött a Magyar Űrkutatási Irodával''. A ROSA űrkutató központokat állított fel, melyek a Román Űrprogram (Nemzeti Űrkutatási és -Fejlesztési Program) megvalósításán dolgoznak. 1999-ben öt évre szóló Együttműködési Keretmegállapodást kötött az ESA-val. 2007. január 1-jén Románia vált Magyarország (2003) és Csehország (2003) után az Európai Űrügynökség 3. Együttműködő Államává.

2011. január 20-tól az ESA teljes jogú, 19. tagja.

ROSA elnökei 1998–2004 – Dumitru Dorin Prunariu űrhajós, 2004 – Marius Ioan-Piso professzor,

Műholdak Interkozmosz–6 (IK–6) – a kozmikus sugárzás mérésére szolgáló egységet készített, Interkozmosz–12 (IK–12) – a felső légkör izotóp összetételét vizsgáló műszert készítettek, Koszmosz–690 – űrbiológiai vizsgálatokat végeztek, Egy AUOSZ műholdra magnetométert készítettek, Goliat az első román nanoműhold (CubeSat szabvány)

Emberes űrrepülés Dumitru Dorin Prunariu a Szojuz–40 kutató pilótája, a Szaljut–6-űrállomás utolsó Interkozmosz űrhajósa, Dumitru Dediu a Szojuz–40 kiképzett, tartalék kutató pilótája.

Források

Külső hivatkozások

Kategória:Űrkutatás országok szerint Kategória:Románia tudományos élete