A Vadregény (eredeti címe: Into the Woods) James Lapine és Stephen Sondheim második közös musicalje, mely egy gyermektelen házaspár különleges történetét meséli el, és a Grimm-mesék főszereplőivel szőtt kalandokból épül fel. Először 1986 végén került színre, de a több átalakítás utáni „végső”, nagy sikereket hozó formájában 1987. november 5-én mutatták be a Broadway színpadán. Azóta több földrészt is bejárt és feldolgozást is megélt a produkció.
Magyarországon először Galambos Attila fordításában a Pesti Magyar Színház tűzte műsorra 2014 áprilisában, Harangi Mária rendezésében és Szemenyei János zenei vezetésével.
A mű A szerzőpáros, Lapine és Sondheim, első közös produkciójuk – a Pulitzer-díjas „Vasárnap a parkban” („Sunday in the Park”) – sikerén felbuzdulva határozta el, hogy újra együtt dolgoznak. Ennek eredményeképpen készítették el a Grimm fivérek különböző meséit ötvöző, mégis egységes, önálló történetet, mely inspirációjaként Bruno Bettelheim The Uses of Enchantment: The Meaning and Importance of Fairy Tales című,Stefan Kanfer: Sondheim vs. Sondheim , City Journal, September 2004, pp. 95-112 (en) 1976-ban (magyarul: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek 1985-benDr. Fischer Eszter: „hamis próféta“ különös története - Fordulópont, 2004.) megjelent tanulmánykönyve szolgált. Az így megszületett Vadregény című musical egyszerre modern és klasszikus, és több - színházi Oscarnak is nevezett - Tony-díjat is elnyert. Zenéjét és dalszövegeit Stephen Sondheim, a világhírű Oscar- és Tony-díjas komponista szerezte, történetét az amerikai szövegkönyvíró és rendező James Lapine írta.
150px|bélyegkép|balra|A hajdani Martin Beck,ma Al Hirschfeld Színház Első alkalommal James Lapine rendezésében 1986 decemberében került színre, a San Diegoi Old Globe Színház deszkáin, ahol 50 előadást ért meg. Ez azonban nem a végleges változat volt. A „próbajátszások” során számos tekintetben átdolgozott darabot hivatalosan 1987 novemberében mutatták be a Broadway Martin Beck Színházában. Ezt, az „eredeti” darabot 1989 szeptemberéig 764-szer játszották. 1988-ban amerikai országos turnéra vitték, miközben elkészült 1990-ben egy West End-feldolgozás, és 1991-ben az eredeti színházi produkcióból egy professzionális televíziós felvétel. Az előadás 3 Tony-díjat és 5 Drama Desk-díjat is elhozott úgy, hogy „versenytársa” a szintén akkor debütáló Az Operaház Fantomja volt.
A Broadway Junior Collection elkészítette a musical egy egyszerűsített, gyermekek által is előadható változatát is. Ebben az első felvonás bizonyos jelenetei és a teljes második felvonás kimaradtak, hogy 60–80 percben is előadható legyen - szemben a közel 3 órás eredeti produkcióval - és a zenei szólamokat is leegyszerűsítették.
Ezután 2002-ben a Broadway-n, majd pedig 2010-ben Londonban is újraélesztették a darabot, de közben világszerte színpadra került, játszották többek között Los Angelesben, Barcelonában, és 2012-ben a New York-i szabadtéri Shakespeare a parkban fesztiválon is és lefordították számos nyelvre. 2014-ben a Walt Disney Pictures is elkészített egy filmadaptációt Into the Woods címen, mely december 25-én kerül a mozikba. Rendezője, Rob Marshall olyan színészekkel dolgozik együtt, mint Johnny Depp, Meryl Streep, de a mesefilmben látható lesz James Corden, Emily Blunt, Anna Kendrick, Chris Pine, Lilla Crawford, Daniel Huttlestone, Christine Baranski, és Tracey Ullman is.
80px|bélyegkép|Galambos Attila, fordító Magyarországon először - a számos nagy sikerű musical (Producerek, Az operaház fantomja, Romeó és Júlia, Csoportterápia, Polygamy) fordítója és szövegírója, - Galambos Attila tolmácsolásában a Pesti Magyar Színház társulata dolgozta fel 2014-ben. A jelmezeket az angol, nemzetközi díszlet- és jelmeztervező, fénytechnikus Howard Lloyd, a díszletet - Pető Beatrix rajzainak felhasználásával - Romvári Gergely tervezte.
A szerepek, szereplők Mesélő (narrátor) Titokzatos ember Pék Pékné Banya Hamupipőke Hamupipőke anyja Hamupipőke apja Hamupipőke hercege Hopmester Mostoha Florinda (Hamupipőke mostohanővére) Lucinda (Hamupipőke mostohanővére) Jankó (Az égig érő paszulyból) Jankó anyja Riska, Jankó „tejfehér” tehene /JR./ Piroska Piroska nagymamája Farkas Aranyhaj Aranyhaj hercege Óriás Csipkerózsika Hófehérke Favágó /JR./ Hárfa /JR./ Jancsi /JR./ Juliska /JR./
/JR./ - csak a rövidített, ifjúsági darabban.
Szereposztások Az első próbajáték, az első Broadway előadás és az első magyarországi bemutató szereposztásai:
1986 Old Globe Production Narrátor / Farkas / Hopmester - John Cunningham Hamupipőke - Kim Crosby Jankó - Ben Wright Pék - Chip Zien Pékné - Joanna Gleason Hamupipőke mostohája / Wolf - Joy Franz Florinda / Aranyhaj - Kay McClelland Lucinda - Lauren Mitchell Jankó anyja - Barbara Bryne Piroska - LuAnne Ponce Banya - Ellen Foley Titokzatos Ember / Hamupipőke apja - George Coe Hamupipőke anyja / Nagymama / Farkas / Óriás - Merle Louise Aranyhaj hercege - Chuck Wagner Hamupipőke hercege - Kenneth Marshall Inas - Ric Oquita Hófehérke - Pamela Tomassetti Csipkerózsika - Terri Cannicott Rendező: James Lapine Hangszerelés: Jonathan Tunick
1987 Broadway Production Narrátor / Titokzatos Ember - Tom Aldredge Hamupipőke - Kim Crosby Jankó - Ben Wright Pék - Chip Zien Pékné - Joanna Gleason 10px|Tony-díj a legjobb női főszerepért Hamupipőke mostohája - Joy Franz Florinda - Kay McClelland Lucinda - Lauren Mitchell Jankó anyja - Barbara Bryne Piroska - Danielle Ferland Banya - Bernadette Peters Hamupipőke apja - Edmund Lyndeck Hamupipőke anyja / Nagymama / Óriás - Merle Louise Farkas / Hamupipőke hercege - Robert Westenberg Aranyhaj - Pamela Winslow Aranyhaj hercege - Chuck Wagner Hopmester - Philip Hoffman Hófehérke - Jean Kelly Csipkerózsika - Maureen Davis Rendező: James Lapine Hangszerelés: Jonathan Tunick
2014 Pesti Magyar Színház Mesélő / Titokzatos ember - Fillár István Hamupipőke - Szűcs Kinga, Ruttkay Laura Jankó - Szemenyei János Jankó anyja / Hamupipőke anyja - Szalay Kriszta Pék - Gémes Antos Pékné - Holecskó Orsolya Piroska - Kovács Lotti Piroska nagymamája: Tóth Éva Óriás: Moór Marianna Banya: Auksz Éva Hamupipőke hercege / Farkas: Tóth Sándor, Egyházi Géza Aranyhaj hercege: Ágoston Péter Hamupipőke apja: Simon András Mostoha: Benkő Nóra Hopmester: Tahi József Florinda: Csiszár Katalin Lucinda: Kovács Dézi Aranyhaj: Mentes Júlia Rendező: Harangi Mária Hangszerelés: Köteles Géza, Szemenyei János Bábok: Bérczi Katalin
A történet A történet három szálon indul: középpontjában egy pék házaspár áll, akik gyereket szeretnének; míg Hamupipőke a király báljába vágyakozik; és megismerjük Jankót is, aki azt szeretné, ha a tehene tejet adna. Amikor a pék házaspár megtudja, hogy egy boszorkány átka miatt nem lehet gyermekük, elindulnak az erdőbe egy kalandos útra, hogy megszerezzék mindazt, amivel megtörhetik a rontást. E kaland során találkoznak a Grimm-mesehősökkel, és válnak egymás történeteinek részesévé. A szerzők a megszokottnál összetettebb (mese)hősöket állítottak a musicalszínpadra, élettörténeteik és motivációik sokkal emberibbek és földhözragadtabbak, a cselekményt pedig a következmények és a felelősség felvállalása mozgatja. A Sondheim és Lapine által megálmodott karakterek (az igazmondó Boszorkány, a Pék és a Pékné) így kerülnek a már közismert szereplőkkel (mint Hamupipőke, Piroska, Aranyhaj és Jankó) egyazon mesébe. Bár az első felvonás végére mindenki kívánsága teljesül, tetteik szörnyű következményekkel járnak, amelyek később kísértik őket. Így rákényszerülnek, hogy saját - gyakran kicsinyes és önző - céljaikat félretéve a közösség érdekében, egymással együttműködve győzzék le az Óriást, akit magukra haragítottak. A komolyabb pillanatokat a jelenetekbe szőtt humorral, a mesék és a zenei műfaj adta - látszólagos - könnyedséggel oldotta föl a szerzőpáros.
A mű inspirációjaként - elsősorban, de nem csakA mű Bruno Bettelheim mellett Carl Jung, Sigmund Freud (Ben Brantley: THEATER REVIEW; Sondheim Reprise Puts Music Ahead of the Journey, NYTimes.com - Published: May 1, 2002), Marie-Louise von Franz, Erich Fromm, Robert Darnton és Mark Shenton (Stephen Banfield: Sondheim's Broadway Musicals) gyermekpszichológiai gondolatait is felhasználja. - Bruno Bettelheim pszichoanalitikus A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című műve szolgált. Ez meg is jelenik a történetben úgy, hogy a narrátor figurája valójában a szülőkhöz szóló könyv olvasatát közvetíti, mely arra a mozgalomra ad (határozottan nemleges) választ, ami szerint a mesék hagyományos megfogalmazása túl realisztikus, ijesztő és kegyetlen a gyerekeknek.Stephen Banfield: Sondheim's Broadway Musicals (Into the Woods fejezet, 381-. oldal); University of Michigan Press - 1993 (en) - Google Könyvek előnézetRobert Gordon: The Oxford Handbook of Sondheim Studies; Oxford University Press, 2014. május 1. (en) - (Google Könyvek előnézet) Leghangsúlyosabb motívuma a keresés-kutatás-küldetés, aminek szimbolikus helye az erdő, ugyanis itt teljesülnek az álmok, de a (nagyon is realisztikus) következmények is ott éri őket utol. A szerzők a cselekmény középpontjául közismert mesék, a Hamupipőke, Az égig érő paszuly, a Piroska és a farkas karaktereit, illetve az elbűvölő hercegeket, és a boszorkányt választották melyek mellé két saját figura (a pék és felesége) került.Don Whittaker, Missy Wigley: No One is Alone, sondheim.com - (hozzáférés: 2014. június 3.)
Első felvonás Rögtön a darab elején három helyszínnel is megismerkedhetünk. Láthatjuk Hamupipőkét, aki padlót súrol; Jankót a jámbor, de szánalmas kinézetű Riska tehénnel, és a péket feleségével munka közben.
A történetet a mesélő vezeti fel a „Prológus”-ban, amiben megismerhetjük a szereplők vágyait. Hamupipőke szeretne eljutni a királyi bálba, de a mostohája és a mostohanővérei kinevetik a lányt és nélküle indulnak el. Jankó csupán azt kívánja, hogy a tehene adjon tejet, míg idős édesanyja sok pénzre és egy kevésbé bolond gyermekre áhítozik. Megkéri fiát, hogy a hasznavehetetlen állatot vigye ki a piacra és adja el. A fiú, bár barátjaként szereti a jószágot, teljesíti anyja kérését. A Pék - aki azt hiszi, szülei egy pék-üzemi balesetben meghaltak - arról álmodik, hogy feleségével végre gyermekük szülessen, mikor is Piroska tér be a pékségbe, és megtudjuk, hogy nagymamájához igyekszik az erdőbe, neki visz friss kenyeret, kalácsot. Majd a házaspárhoz betoppan a szomszédban lakó banya.
Megtudják, hogy a púpos Banya átokkal sújtotta őket, ezért nem lehet gyermekük, amit azzal magyaráz, hogy még a Pék apja sok-sok évvel ezelőtt lopott az ő kertjéből, mert akkor várandós édesanyja kívánós volt... többek között pár szem varázsbabot. Az átkon túl a Pék így arról is tudomást szerez, hogy van egy húga aki egy toronyban raboskodik. Kiderül, megtörheti a varázslatot, ami őt gyermektelenné tette, ha hoz a Banyának: egy tehenet, ami fehér, mint a tej, egy köpenyt, ami piros, mint a vér, egy tincs hajat, ami sárga, mint a kukorica és egy topánkát, olyan fényeset, mint az arany. Mindezeket az erdő rejti, el is indul hát a Pék és a Pékné. Útjuk során egyre többet tudunk meg a szereplőkről, akik szépen sorban összetalálkoznak, és történeteik egybeforrnak, miközben további mesefigurák bukkannak fel: Aranyhaj, Hamupipőke anyja, apja, a Farkas, Piroska nagymamája, a Hopmester és két herceg, no meg egy Titokzatos ember.