Roman Palester (Śniatyn, 1907. december 28. – Párizs, 1989. augusztus 25.) lengyel zeneszerző. 1947-től haláláig emigrációban élt és alkotott.
Élete Roman Palester 1907. december 28-án született az akkori Galiciához, később Lengyelországhoz, ma Ukrajnához tartozó Śniatynban. Hétéves korában, 1914-ben kezdett el zongorát tanulni. 1921-től Lwówban élt és a Kazimierz Wielki nevét viselő gimnáziumban tanult. Tagja volt a lwówi Tadeusz Kościuszko Cserkész Zászlóaljnak. 1921 és 1925 között a Lengyel Zeneművészeti Társaság helyi konzervatóriumában tanult a zongora tanszakon, Maria Sołtys osztályában, 1928 és 1931 között pedig zeneszerzést Varsóban, Kazimierz Sikorskinál. Közben művészettörténetet is tanult a Varsói Egyetemen.
Már a korai műveivel is díjakat nyert: a Muzyka symfoniczna (Szimfonikus muzsika, 1930) Londonban kapott elismerést a Kortárs Zene Nemzetközi Társaságának fesztiválján, a Wariacje na orkiestrę kameralną (Variációk kamarazenekarra, 1935) I. díjat nyert a Lengyel Zeneműkiadók Egyesületének versenyében, a Pieśń o ziemi (Dal a Földről, 1937) című balett aranyérmes lett a Párizsi Világkiállításon. A zenei élet szervezésébe is bekapcsolódott. 1937-38-ban a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének alelnöke volt, 1937-től a Lengyel Kortárs Zenei Társaság alelnöke is.
Az 1930-as évek elejétől filmzenéket is komponált. A lengyel filmművészet olyan jelentős alkotóival dolgozott együtt, mint Józef Lejtes és Aleksander Ford. Olyan alapvető társadalmi jelentőségű filmekhez írt zenét, mint a Młody las (Fiatal erdő, 1934), a Róża (Rózsa, 1936), a Ludzie Wisły (A Visztula emberei, 1938) vagy a Dziewczęta z Nowolipek (Nowolipki utcai lányok, 1936). Szintén ő a szerzője az egyik legnagyobb lengyel filmslágernek: a „Baby, ach te baby” (A lányok, ó, azok a lányok) a Zabawka (Játék, 1933) című filmben hangzott el, Jerzy Nela szövegére íródott és eredetileg Eugeniusz Bodo énekelte. Palester állandó alkotótársa volt a zsidó származású Marian Neuteich (1906-1943) zeneszerző, karmester, hangszerelő és csellóművész, több filmben a filmzene társszerzője is, akit a nácik a trawniki koncentrációs táborban megöltek.
A II. világháború idején Varsóban élt (közben hathetes vizsgálati fogságban is volt a Pawiak börtönben, 1940-ben). A varsói felkelés idején – hasonlóan Witold Lutosławskihoz – az ő kottáinak többsége is elveszett. 1945-1947 között a Krakkói Zeneakadémia zeneszerzés professzora volt; 1945 májusától rektorhelyettesként. Az akkori idők egyik legnagyobb lengyel zeneszerzőjének tekintették, amit további elismerések is igazolnak, valamint az, hogy műveit számos alkalommal előadták Lengyelországban és külföldön egyaránt.Sylwetka Romana Palestra przygotowana przez Polskie Centrum Informacji Muzycznej
A háború után is komponált filmzenéket, köztük az 1940-es éveket lefestő olyan igen fontos alkotásokhoz, mint az Ostatni etap (Az utolsó szakasz), az Ulica Graniczna (Határ utca) vagy a Zakazane piosenki (Betiltott dalok). A szocialista realizmussal szemben tanúsított, megalkuvást nem ismerő magatartását mutatja, hogy eltávolíttatta a nevét a „Miasto nieujarzmione” (A meg nem tört város, 1950) című film stáblistájáról. Az utolsó film, amelyben az ő zenéjével találkozhatott a közönség, a „Dwie godziny” (Két óra, 1957) volt, Stanisław Wohl és Jerzy Wyszomirski sötét tónusú tablója, háborús számvetés, melyet a cenzúra 1946-tól betiltott.
1947-ben Párizsba utazott, de nem az emigrálás szándékával. A lengyel hatóságok váltig sürgették, hogy térjen haza, ő azonban megtagadta a részvételt az 1948-as Értelmiség a Békéért Világkongresszuson, Wrocławban. Visszatért azonban a Zeneszerzők és Zenekritikusok Kongresszusára, amelyet 1949-ben Łagów Lubuskiban rendeztek, melyen a lengyel zeneszerzők hitet tettek a szocialista realizmus mellett.
Palester, akit formalistának bélyegeztek, a végleges kivándorlás mellett döntött. 1952 és 1972 között Münchenben élt, és a Szabad Európa Rádió lengyel szerkesztőségében a kulturális osztály vezetőjeként dolgozott.
Lengyelországból való távozása („disszidálása”) után nevét és műveit eltiltották a nyilvánosságtól egészen 1977-ig, amikor a Lengyel Zeneszerzők Szövetsége hatályon kívül helyezte a cenzúra tiltó jegyzékét. A komponista csak egyszer látogatott vissza a hazájába, 1983-ban, amikor Krakkóban bemutatták Hymnus pro gratiarum Actione című művét. Második látogatása, amelyre 1987-ben, 80. születésnapja alkalmából került volna sor, gyenge egészségi állapota miatt elmaradt, két év múlva pedig meghalt. Hamvait a franciaországi Montmorencyben helyezték örök nyugalomra, a Les Champeaux temetőben.
Művészete Palester számos műfajban komponált. Írt zenekari műveket (szimfóniákat, versenyműveket), kamaraműveket (vonósnégyeseket és vonóstriókat), balettet, vokális-hangszeres darabokat, énekszólókat, kantátákat, zongoradarabokat, és kísérőzenét színházi előadásokhoz, filmekhez és rádiós darabokhoz.
Művészetére eleinte hatással volt Igor Sztravinszkij, Karol Szymanowski és Paul Hindemith, de hamarosan megtalálta egyéni hangját és stílusát. Műveit a sajátos harmónia és dallamvilág jellemzi. Pályájának egy szakaszában szeriális technikával is alkotott, de később visszatért a tiszta tonalitáshoz.
Néhány kiemelten fontos alkotása:Teresa Chylińska, hasło Roman Palester w Przewodniku koncertowym wyd. Polskie Wydawnictwo Muzyczne, 1991, s. 1043 Koncert skrzypcowy (Hegedűverseny, 1941) II Symfonia (II. szimfónia, 1942) Requiem (Requiem, 1947) IV Symfonia (IV. szimfónia, 1952/1972) Śmierć Don Juana (Don Juan halála, 1963) Metamorfozy (Metamorfózisok, 1970) Koncert na altówkę i orkiestrę (Brácsaverseny, 1975) Hymnus pro gratiarum Actione (1979) V Symfonia (V. szimfónia, 1981)
Néhány műve speciális ajánlást tartalmaz. Így a Requiem -et „a varsói harcokban meghalt barátok emlékének”, a Hymnus pro gratiarum Actione című művét pedig II. jános Pál pápának ajánlotta.
Műveinek jegyzéke Sonatina na skrzypce i wiolonczele (Szonatina hegedűe és csellóra), 1929 Kwartet smyczkowy nr 1 (1. vonósnégyes), 1929-30 Trzy piesni do slów Kazimiery Iłłakowiczówny (Három dal Kazimiera Iłłakowiczówna szövegére) szoprán hangra és zongorára, 1930 Psalm V (V. zsoltár) baritonra, vegyes karra és zenekarra, 1930-31 Taniec z Osmolody (OsmolodaiFavágók által alapított falu nyugat-ukrajnai Kárpátokban, a Moloda hegy lábánál. Forrás: www.karpaty.info. Hozzáférés: 2014-04-28. tánc) szimfonikus zenekarra, 1932 Symfonia dziecieca (Gyermek szimfóni) hét hangszerre, 1932 Symfonia nr 1 (1. szimfónia) nagy zenekarra, 1934-35 Wariacje (Variációk) kamarazenekarra, 1935 Mala uwertura (Kis nyitány) szimfonikus zenekarra, 1935 Piosenka lowicka (ŁowicziVáros Közép-Lengyelországban, a Łódźi vajdaságban dal) zongorára, 1935 Pociag towarowy (Tehervonat) zongorára, 1935 Kanon (Kánon) zongorára, 1935 Koncert na fortepian i orkiestre, (Zongoraverseny), 1935-36 Kwartet smyczkowy nr 2 (2. vonósnégyes), 1936 Sonatina na trzy klarnety (Szonatina három klarinétra), 1936 Piesn o ziemi (Dal a Földről), balett, 1937 Tance Polskie (Lengyel tánc) a Dal a Földről című balettból, zenekarra, 1937 Suita symfoniczna (Szimfonikus szvit), 1937-38 Concertino (Concertino Altszaxofonra, 1938 Sonata na dwoje skrzypiec i fortepian (Szonáta két hegedűre és zongorára), 1939 Divertimento (Divertimento hat hangszerre, 1939-40 Koncert na skrzypce i orkiestre (Hegedűverseny), 1939-41 Sonatina na fortepian na 4 rece (Szonatina zongorára, négy kézre), 1940 Symfonia nr 2 (2. szimfónia), 1941-42 Concertino (Concertino) zongorára és zenekarra, 1942 Kolacze, (Kalács) ünnepi vers női kórusra és kamarazenekarra, 1942 Kwartet smyczkowy nr 3 (3. vonósnégyes), 1942-44 Polonezy M.K. Oginskiego (Michał Kleofas Ogiński polonéze) kis zenekarra, 1943 Dwie etiudy na fortepian (Két etűd zongorára), 1943 Requiem (Requiem) négy szóló énekhangra, vegyes karra és zenekarra, 1945-49 Serenada (Szerenád) két fuvolára és vonószenekarra , 1946 Trio smyczkowe nr 1 (1. vonóstrió), 1946 Nokturn, (Noktürn), 1. változat, vonószenekarra, 1947 Mala serenada (Kis szerenád) fuvolára, hegedűre és brácsára, 1947 Sinfonietta kamarazenekarra, 1948 Divertimento kilenc hangszerre, 1948 Suita weselna (Esküvői szvit) kis hangszeres együttesre, 1948 Symfonia nr 3 (3. szimfónia) két vonószenekarra, 1948-49 Wisla (Visztula) kantáta beszélőre, vegyes karra és hangszeres együttesre, 1948-49 Symfonia nr 4 (4. szimfónia, 1. változat), 1948-52 Missa brevis a cappella vegyes karra, 1951 Passacaglia (Passacaglia) zenekarra, 1953 Nokturn (Noktürn) 2. változat vonószenekarra, 1954 Adagio (Adagio) vonószenekarra, 1954 Preludia (Prelúdiumok) zongorára, 1954 Variazioni per orchestra, (Variációk zenekarra, 1. változat), 1955 Taniec polski (Lengyel tánc) a Dal a Földről című balettból, 1955 Concertino per clavicembalo e dieci strumenti su temi di vecchie danze polacche, (Concertino csembalóra és tíz hangszerre egy régi lengyel tánc témájára9, 1955 Muzyka na dwa fortepiany i orkiestre (Zene két zongorára és zenekarra), 1955-59 Koncert na skrzypce i orkiestre (Hegedűverseny, 2. változat), 1957-59 Study 58 (Tanulmány ’58) kamarazenekarra, 1958 thumb|300px|Kochanowski és Urszulka, Jan Matejko festménye Piccolo concerto (Kis concerto) kamarazenekarra, 1958 Trio smyczkowe nr 2 (2. vonóstrió), 1959 Smierc Don Juana (Don Juan halála), zenés jelenet egy részben, 1959-61 Treny, (Sirámok) három részlet Jan Kochanowski ciklusából,Jan Kochanowski (1530 - 1584) lengyel reneszánsz költő 1580-ban, Krakkóban kiadott versciklusa, melyet gyermekként meghalt kislánya, Ursula emlékének szentelt. énekhangra és hangszeres együttesre, 1962 Smierc Don Juana (Don JUan halála), három szimfonikus epizód zenekarra, 1963 Varianti (Variációk) két zongorára, 1963-64 Duety (Duettek) két hegedűre, 1965 Metamorfozy (Metamorfózisok) zenekarra, 1966-68 Trio stroikowe (Fúvóstrió), 1967 Variazioni per orchestra (Variációk zenekarra, 2. változat), 1968 Sonata na skrzypce i wiolonczele (Szonáta hegedűre és csellóra), 1968 Suita we czworke (Szvit négy hangszerre) oboára, hegedűre, brácsára és csellóra, 1969 Sonata na fortepian nr 1 (1. zongoraszonáta), 1970-71 Symfonia nr 4 (4. szimfónia, 2. változat), 1972 Wariacje na fortepian (Variációk zongorára), 1972 Passacaglia (Passacaglia) zongorára, 1973 Ekspresje (Expressions) zongorára, 1974-75 Kwartet smyczkowy nr 3 (3. vonósnégyes) 2. változat, 1974 Trzy wiersze Czesława Miłosza (Czesław Miłosz három verse) szopránra és 12 hangszerre, 1975-77 Koncert na altowke i orkiestre (Brácsaverseny), 1975-78 Concertino (Concertino) altszaxofonra és vonószenekarra, 2. változat), 1977-78 Symfonia nr 5 (5. szimfónia), 1977-81 Monogramy (Monogramok), kamarakoncert szoprán hangra és zongorára, 1978 Wisla, (Visztula, 2. változat), kantáta beszélőre, vegyes karra és hangszere együttesre, 1979 Hymnus pro gratiarum actione gyermekkarra két vegyes kórusra, és hangszeres együttesre, 1979 Etiudy na fortepian' (Etűdök zongorára), 1979-81 Sonata na fortepian nr 2 (2. zongoraszonáta), 1980 Koncert na skrzypce i orkiestre (Hegedűverseny), 3. változat, 1984-85 Listy do matki (Levelek az anyákhoz), kantáta baritonra és kis zenekarra, 1984-87 Trio na flet, altowke i harfe (Trió fuvolára, brácsára és hárfára), 1985 Wisla (Visztula, 3. változat), kantáta beszélőre, vegyes karra és két zongorára, 1985 Suita Symfoniczna (Szimfonikus szvit), 1986 Koledy (Karácsonyi énekek) vegyes karra, 1988 Koledy (Karácsonyi énekek) szoprán hangra és hangszerekre, 1988 Psalm V (V. zsoltár, 2. változat) baritonra, vegyes karra és zenekarra, 1988
Filmzenék
1932: Dzikie PolaA mai Zaporozsje lengyel történelmi neve (rendező: Józef Lejtes, társzeneszerző: Marian Neuteich) 1933: Zabawka (Játék, rendező: Michał Waszyński) 1934: Młody las (Fiatal erdő, rendező: Józef Lejtes, társzeneszerző: Marian Neuteich) 1935: Dzień wielkiej przygody (A nagy kaland napja, rendező: Józef Lejtes, társzeneszerző: Marian Neuteich)