Kiss János (Szentkirályszabadja, 1821. április 14. – Pápa, 1906. augusztus 17.) református lelkész, teológus, egyháztörténész, egyházjogász, főiskolai tanár.
Élete
Szerény vagyonú földműves szülők gyermeke. 1834-ben lépett a pápai református főiskola növendékei közé mint első éves szintaxista és itt folytatta tanulását 1845-ig, amikor a teológiát bevégezte. Ezután két évig az alsóbb osztályok köztanítójaként dolgozott, majd 1846 őszén akadémiai rektorságra ment Ószőnybe (Komárom megye), ahol négy évet töltött. 1850-ben Pázmándy Dénes házánál vállalt nevelőséget Kömlődön, 1854-ben a berlini egyetemre ment, ahol az 1854-1855. iskolai évet töltve, teológiai tanulmányokkal foglalkozott. 1856-ban a dunántúli evangélikus református kerület az egyháztörténelem és erkölcstan tanárául választotta a pápai főiskolához a dogmatikai tanszékre; 1858-tól a hittant, egyházjogot és hittörténetet adta elő. 1899-ben vonult nyugalomba.
Cikkeket írt az Evangyeliomi Protestáns Lapba 1874-től, a protestáns Egyházi és Iskolai Lapba (1883-1884 sat.) és a Debreczeni Protestáns Lapba (1885.)
Álnevei: Tihanyi és Arátor az Evangyeliomi Protestáns Lapban 1876-77 körül.
Művei
Keresztyén hittan, tekintettel a helv. hitv. egyház vallásos életére. Iskolai használatra. Pápa, 1862-65. Két kötet. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1866. 1., 2., 4. sz.) Kalvin élete. Uo. 1864. Keresztyén hittan vizsgára készülő helv. hitv. lelkészjelölteknek. Uo. 1874. Pantheismus és Theismus. Uo. 1876. (Különnyomat a pápai ref. főiskola Értesítőjéből. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
Források
További információk
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1821-ben született személyek Kategória:1906-ban elhunyt személyek Kategória:Pápaiak Kategória:Magyar tanítók