thumb|350px|A -dinasztia idejéből származó háromlábú bronzüst ( 鼎) oldalán látható motívum. A (kínaiul: 饕餮; hangsúlyjelekkel: tāotiè) mitikus szörnymaszkmotívum a kínai művészetben. Az i. e. 2–1. évezredben, a - és a -dinasztia idején készített szertartási bronztárgyak leggyakoribb díszítőeleme. A legújabb kutatások szerint a minta sokféle változatának azonos jelentése volt, ennek ellenére a motívum eredete és jelentése máig ismeretlen. A „mohó”, „falánk” jelentésű elnevezése csak az i. e. 4–3. századból származik.

Motívumként thumb|right|600px|A maszk egy jellegzetes változatának részei Jól lehet, az általánosan motívumnak (kínaiul: 饕餮紋) vagy maszknak nevezett, reliefszerű díszítő elem a bronzkorban és a korai ókorban készült kínai szertartási bronzedények és egyéb eszközök (pl. fegyverek) leggyakoribb dekorációja, a kutatókat mégis régóta zavarba ejti a magyarázata, és máig nincs egységes, általánosan elfogadott elmélet a kialakulásával és a jelentésével, szimbolikájával kapcsolatban. A minta zoomorf vagy teriomorf ábrázolása egyértelmű, de mégsem lehet egyetlen, valós állat képi megjelenítésének tekinteni. Robert Bagley véleménye szerint nem annyira ikonográfiai jelentősége van, hanem sokkal inkább bronzöntés egyfajta technológiai know-howja. Olyan elképzelés is létezik, hogy az ötletadó motívum csakugyan egy maszk lehetett, amelyet az emberi világgal és az elhunyt ősök szellembirodalmával kapcsolatot tartó sámánok vagy sámán-királyok viseltek a szertartások során.

Azt az egykor népszerű elképzelést, miszerint a szörnyarcát a szertartások során felhasznált állatok jellegzetes testrészeiből állíthatták össze, mára többé-kevésbé elvetették. A motívum jelentésének magyarázatát megnehezíti az a tény, hogy a -kori jóslócsont-feliratokon nincs nyoma a motívum megnevezésének vagy funkciójának, legalábbis egyelőre ilyesmit nem sikerült azonosítani.

Vasziljev szovjet-orosz sinológus és vallástörténész merész és elgondolkoztató hipotézissel áll elő a magyarul is olvasható művében. Az elméletének kiindulási pontja, hogy a -dinasztia legfőbb istenének nak nincs, vagy legalábbis nem ismert semmilyen képi ábrázolása.

Etimológia thumb|380px|A Nyugati -dinasztia idejéből származó háromlábú bronzüst ( 鼎) oldalán látható motívum. A kifejezés először csak a -kor végén (kb. i. e. 4-3. sz.) bukkan fel a kínai irodalomban, amikor is ezen a néven hivatkoznak a szertartási bronzedények megnevezésére. Azonban ekkor a valóságos jelentése már a kínaiak számára sem volt világos. A kínai szerzők, amikor névvel (jelentése: „mohó”, „falánk”, „mindent felfaló szörny”) nevezték a maszkot, emberevő hajlamokat tulajdonítottak neki. Erről árulkodik az i. e. 3. században íródott 《呂氏春秋》) című mű alábbi részlete is:

Egy másik mű, a egy részlete szerint a a világ négy gonosz teremtményének ( 四凶) egyike, aki nem más, mint a legendás Sárga Császár idején élt 縉雲 nemzetség mohó, falánk fiúgyermeke.Az eredeti kínai szöveget lásd:

Későbbi értelmezések A Ming-dinasztia idején, amikor több tudós összeállította a régi kínai díszítőmotívumok gyűjteményét, a a "sárkány szülte kilenc fiú" ( 龍生九子) egyikének tartották. Például 杨慎 (1488–1559), művében, a nem hivatalos gyűjteményében ( 《升庵外集》) azt írja:

Mások úgy gondolták, hogy nem más, mint a legendás Sárga Császár, szörnyszerű ellenségének, nak 蚩尤 az ábrázolása. Erről tanúskodik a -dinasztia idején élt festő, 羅聘 (1733-1799) leírása is:

Hagyományosan tehát a kínaiak egészen a modern korig tartották, hogy az ókori mesterek azért ábrázolták ezt a szörnyet jól látható helyen a képi alkotásokban, hogy elijesszék az embert, emlékeztessék a mértékletességre, az önmegtartóztatásra, és undort ébresszenek benne a falánkság, a mohóság iránt.

A populáris kultúrában

A nagy fal című 2016-os kínai-amerikai fantasy filmben a történet fő negatív szereplői.

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Magyarul Keleti Művészeti Lexikon. Szerkesztette: Fajcsák Györgyi. Budapest: Corvina Kiadó, 2007. "Kínai mitológia". In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. II. kötet Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977.

Angolul Robert Bagley: Shang Ritual Bronzes. The Arthur M. Sackler Foundation. David N. Keightley: Sources of Oracle Bone of Shang History – Inscriptions of Bronze Age China. California Press. Berkley, Los Angeles, London. Jordan Paper, "The Meaning of the 'T'ao-T'ieh'". In History of Religions, Vol. 18, No. 1 (August, 1978), pp. 18–41.

További információk

Kategória:Kínai mitológia Kategória:Kínai kultúra Kategória:Mitikus lények Kategória:Ókori rejtélyek