Ciudad Madero község és kikötőváros Mexikó Tamaulipas államának délkeleti részén, lakossága 2010-ben megközelítette a 200 000 főt. A jelentős olajiparral rendelkező település nevét Francisco Ignacio Madero, a mexikói forradalom kirobbantójának emlékére kapta.
Földrajz Fekvése Ciudad Madero a Pánuco folyó torkolatánál fekszik a Mexikói-öböl partján, Tamaulipas állam déli részén, Veracruz állam határán. Területe közel sík, legmagasabb pontja is csak néhány tíz méterrel van a tenger szintje felett. A Tampicóval egybeépült község szinte teljes területét a város foglalja el, illetve jelentős, körülbelül 5 km²-es területe van a Laguna Las Marismas nevű tónak, ami a település északi részén található.
Éghajlat A város éghajlata forró és főként a nyári-őszi hónapokban igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 33 °C-os hőséget, a rekord meghaladta a 43 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 18,8 és az augusztusi 28,7 fok között váltakoznak, fagy rendkívül ritkán fordul elő. Az évi átlagosan 1134 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 80%-a.
Népesség A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett: ÉvLakosság1990160 3311995171 0912000182 3252005193 0452010197 216
Története A település első lakója egy Cecilia Villarreal nevű nő volt, aki 1807-ben telepedett le itt és haláláig itt élt, lakóhelyét kezdetben Paso de Doña Ceciliának nevezték. Első férjét 1815-ben megölték, ettől kezdve az özvegy a munkának szentelte életét: utasok és áruk átkelését segítette a Pánuco folyón. Lassanként egyre többen gyűltek köré, így alakult ki a település. Casa de la Teja nevű, tágas háza az átutazók és arrierók (áruszállítók) szálláshelyévé alakult, 1829-ben pedig helyszíne volt a már függetlenné vált Mexikót védelmező harcosok és a Spanyolország által Isidro Barradas vezetésével indított visszahódítási hadjáratkísérlet résztvevői között történő összecsapásoknak. A település neve később Villa Cecilia lett, 1924-ben ilyen néven alakult meg a község is. 1930-ban emelték ciudad rangra, ezzel egy időben megkapta mai nevét Francisco Ignacio Madero forradalmár elnök tiszteletére.
Első olajfinomítóját, az Árbol Grandét 1921-ben alapították, az olajipar azóta is meghatározója a város fejlődésének.
Turizmus, látnivalók jobbra|bélyegkép|A Miramar tengerpart Az iparváros turizmusának fő vonzerejét a Miramar tengerpart jelenti. Régi műemlékekben a település szegény, egyedül a 19. századi Jézus Szent Szíve-templom érdemel említést. A városban megtaláljuk Benito Juárez emlékművét csakúgy, mint a községi palotával szemben Francisco I. Maderóét. Múzeumában főként az ősi vaszték kultúra tárgyi emlékeivel ismerkedhet a látogató.
Jegyzetek
Kategória:Tamaulipas települései Kategória:Tamaulipas községei Kategória:Mexikói kikötővárosok