A zártörés az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények egyike. A 2012. évi C. törvénybe foglalt hatályos magyar Büntető törvénykönyvben a XXII. fejezet (igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények) alá tartozó bűncselekmények egyike.
Története Ezt a bűncselekményt a korábbi Büntető törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) is büntetni rendelte.Az 1978. évi IV. törvény szerint: Aki a zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, avagy a zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló helyiséget felnyitja, továbbá a lefoglalt dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűncselekményt követ el.
A 2012. évi C. törvényben A hatályos büntető törvénykönyv a zártörés bűncselekményről a következők szerint rendelkezik:
Zártörést követ el, aki a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, c) az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezéssel érintett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, d) a büntetőeljárás során hozzáférhetetlenné tett adatot jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.2012. évi C. törvény 287. § (1) bek. Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.2012. évi C. törvény 287. § (2) bek. Az előző bekezdésben meghatározott zártörés miatt nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.2012. évi C. törvény 287. § (3) bek.
Források 2012. évi C. törvény 1978. évi IV. törvény
Jegyzetek
Kategória:Büntetőjog Kategória:Bűncselekmények