Jean-Jacques Barthélemy (Cassis (Provence), 1716. január 20. – Párizs, 1795. április 30.) francia régiségbúvár, író.
Élete
Marseille-ben végezte a teológiát, de szívesebben foglalkozott régészeti és numizmatikai tanulmányokkal. 1745-ben a párizsi Királyi Éremgyűjtemények hivatalnoka, 1753-ban pedig igazgatója lett. 1754-től 1757-ig királyi megbízás folytán tudományos célból beutazta Olaszországot, ahol annyira megnyerte Stainville gróf, a későbbi Choiseul miniszter kegyét, hogy ez tetemes évi járadékkal támogatta tanulmányaiban.
A Királyi Éremgyűjtemény nemsokára Európa leggazdagabb gyűjteménye lett; de a francia forradalom meghiúsította a gyűjtemény tudományos katalógusának kiadását. A forradalom magát az agg tudóst is bajba keverte; valamelyik irigy ellenfele azzal vádolta, hogy hazafiatlan arisztokrata; e vád alapján 1793. szeptember 2-án börtönbe vetették. Néhány óra múlva kiszabadult ugyan börtönéből, de utána teljes visszavonultságban élt és a nemzeti könyvtár könyvtárosi állását sem fogadta el. Az Académie des inscriptions et belles-lettres már 1747-ben tagjának választotta.
Írói munkássága
Írói hírnevét a Voyage du jeune Anacharsis en Grèce (Párizs, 1788, 4 kötet) című művével alapozta meg, amelyben alapos kutatások alapján élénken és híven rajzolja Görögország virágzása korának társadalmi viszonyait.
Magyar fordításban: A délosi Filoklesnek a boldogságról való beszélgetése. Egy kis darab a Barthélemy Anacharsisából, fordítva német nyelvből Solymosi Dániel által (Pozsony, 1826. Landerer). Az ifjú Anacharsis utazása Görögországban. A bevett időszámlálás előtt a negyedik század közepén, Barthélemy apátúr után franciából fordította Deáky Filep Sámuel. 8 kötet (Kolosváron 1820-ban. A ref. collegium betűivel. Stein János). Egyéb művei közül megemlítendők: Réflexion sur quelques monuments phéniciens (Párizs, 1750); Réflexion sur l'alphabet et la langue de Palmyre (1754). Mint regényíró az Amours de Carite et de Polydore (Párizs, 1760) könyvével tett kísérletet; állítólag görögből fordította.
Halála után megjelentek Œuvres diverses cím alatt hátrahagyott iratai (sajtó alá rendezte Sainte-Croix, Párizs, 1798. négy kötet). Műveinek első teljes kiadását Villenave rendezte sajtó alá. (Párizs, 1821. négy kötet, életrajzzal.)V. ö. Grande Encyclopédie V. 525.
Magyarul
A' délusi Filoklesnek a' boldogságról való beszélgetése. Eggy kis darab a' Barthélemy Anacharsisából; ford. Solymosi Dániel; Landerer Ny., Pozsony, 1816 Az ifjú Anacharszis' utazása Görög-Országban ' bévett időszámlálás előtt a' negyedik század' közepén, 1-7.; ford. Deáky Filep Sámuel; Ref. Kolégyom' Ny., Kolozsvár, 1820 Ifjú Anacharsis utazása Görögországban a negyedik század közepén; ford. Deáki Fülöp Sámuel, Barthelémy után az érettebb magyar ifjúság számára szerk., átdolg. Hanthó Lajos; Emich, Pest, 1866
Jegyzetek
Források
Kategória:Francia régészek Kategória:Francia írók Kategória:1716-ban született személyek Kategória:1795-ben elhunyt személyek Kategória:Numizmatikusok Kategória:Francia katolikus szerzetesek Kategória:A Francia Akadémia tagjai Kategória:A Royal Society tagjai