Patartics Zorán (Pécs, 1968. február 4. –) Ybl-díjas magyar építész, egyetemi oktató, publicista,„Két éve, amikor az EL|AWAY projektbe belevágtam, szembesültem azzal a kérdéssel, hogy építészként definiáljam-e magam csupán. És akkor félve, tekintettel arra, hogy mégiscsak legalább tizenhárom éve gyártok szövegeket különböző médiumokba, odaírtam, hogy publicista.” az Echo Kritikai Szemle szerkesztője, Pécs és a Dél-Dunántúl építészetének és kulturális életének meghatározó alakja. Életpályája
1986-ban érettiségizett a Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Építészdiplomáját 1992-ben szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1994-1996 között a Mesteriskolát is elvégezte. 1992- 1994 között a Déldunántúli Tervező Vállalat (Pécsiterv) munkatársa, 1996-ban Horváth Andrással saját irodát alapított Horváth és Patartics Építész Iroda Kft. néven. Az építészi pálya mellett 1992-2000 között a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara Tervezés tanszékének oktatójaként dolgozott. Egyetemi évei meghatározó mesterének Balázs Mihályt tekinti; a későbbi években Janáky István, Cságoly Ferenc, Karácsony Tamás, Turányi Gábor tartozik a gondolkodását meghatározó egyéniségek közé. Legfontosabb, közeli munkatársa Horváth András. 1994-től tagja a Magyar Építészkamarának és a Magyar Építőművészek Szövetségének. 2001-2007 között a Magyar Építészkamara Felügyelő Bizottságának tagja, 2003-2005 között a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnökségi tagja.
Azon pécsi építészek közé tartozik, akik más magyar városokban is jelentős épületeket tervezhettek: legfontosabb munkái közé sorolható a pécsi Gandhi Gimnázium kollégiumi épületének átalakítása mellett Gyula 1. számú postája, a paksi Városi Művészeti Iskola, valamint a Győri Ítélőtábla.
„Építészi pályafutása kezdetétől tehetségével, a legkülönbözőbb feladatok iránti fogékonyságával, és alaposságával keltett figyelmet. A pécsi Gandhi Középiskola tervezéséért először, a gyulai Főposta tervezéséért másodszor kapott Pro Architectura Díjat. Megvalósult nagyobb munkáit minden esetben országos tervpályázaton nyerte el, emellett pécsi lakóházai is kimagasló színvonalúak. Sokoldalú építészi munkásságának szerves része oktatói és publicisztikai tevékenysége.” (A 2008-ban elnyert Ybl-díj indoklása)
Pécsi polgárként a város társadalmi életének meghatározó tagja. 1998-2010 között a pécsi ECHO Kritikai Szemle kulturális folyóirat építész szerkesztőjeként is tevékenykedett, rendszeresen publikált nyomtatott és internetes szakmai sajtótermékekben. E tevékenysége elismeréseként 2011-ben megkapta az Ezüst Ácsceruza-díjat.
2005-ben az Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 győztes pályázatát készítő civil csoport egyik tagja volt. A megvalósulás folyamatából – ahogyan a győztes pályázat legtöbb munkatársa – kimaradt, de folyamatosan nyomon követte az eseményeket.„Egy konferencián Takáts József a pályázatíró team titkos tagjának nevezett. A hivatalos dokumentum szerint a pályázatíró kabinet két közvetlen munkatársának egyike voltam csak, nem tagja. Ennek oka, hogy Kunszt Mártával, a kulturális bizottság akkori vezetőjével nagyon korán konfrontálódtam, és a helyi politika nem tűrt volna meg a pályázatírók között. Az EKF pályázat megnyerése után magamtól álltam félre, hogy a személyemhez köthető konfliktusok a politikával ne gátolják a felálló Építészeti és Városarculati tanács elfogadtatását. Ezért csak a háttérből támogattam kezdetben a munkájukat tanácsokkal, a tapasztalatok átadásával. Amikor Takáts Jóska és Tarrósy is elhagyta a projektet, már tudtam, hogy az új emberekkel nem fogok együtt dolgozni.” Egyike volt 2010-ben az „Építészet és kontextus” című programsorozat kitalálóinak, ezen belül valósította meg a tehetségek elvándorlásának problémakörét tematizáló kulturális, közösségi diskurzusépítő projektet, EL|AWAY címmel. Az Európa Kulturális Fővárosa program nyilvánosságának elősegítésére létrehozta az EKF-FAL honlapot, valamint a város középtávú jövőképének megalkotásához virtuális helyszínként szolgáló PÉCS2030-FAL weboldalt. Ezekhez tartozóan Kis Esti Viták címmel beszélgetés-sorozatot bonyolított le, 2011-ben pedig Építő vélemény címmel kritikai pályázatot hirdetett az Európa Kulturális Fővárosa Pécs2010 projekt megvalósult beruházásairól.
Főbb megvalósult épületei 1996-1998. Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium, Pécs 1998-2000. 1. Posta, Gyula 2000-2002. Családi ház, Pécs, Égervölgy (Orlovits Balázzsal) 2001-2002. DÉMÁSZ Értékesítési Pont, Békéscsaba 1994-2006. Paks Városi Művészeti Iskola, Paks 2004-2006. Győri Ítélőtábla, Győr 2004-2006. Győri Fellebbviteli Főügyészség, Győr 2008-2010. RED BARON – YAMAHA motoros üzlet, Pécs Fontosabb tervei 1995. Gandhi Alapítványi Gimnázium és Tornacsarnok, Pécs – Kern Andreával és Klenk Csabával 1997. Ravatalozó, Dombóvár 2000. 2. Posta, Pécs – tervpályázat 2003.Városháza bővítés, Budaörs – tervpályázat 2005. PTE Művészeti Campus, Pécs – tervpályázat 2006. Rendelőintézet, Enying – tervpályázat 2006-2007. Kerti pihenőház, Pécs – Kádár Györggyel 2007. Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, Pécs – tervpályázat 2007-2008. Nádor Szálló és Palatinus Hotel átalakítása és bővítése, Pécs 2008. Széchenyi tér, Pécs – tervpályázat 2009. Don Pepe Üzletház, Budapest IV. Megyeri út - Homoktövis utca, 2009. Családi ház, Pécs-Makár 2009. Energiapark, Paks 2010. 320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ, Siófok – tervpályázat 2012-2013. Garay ÉlményPince, Szekszárd Díjai 1993. Diplomadíj I. 1998. Pro Architectura díj (Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium) 2002. TERCA Téglaburkolatok pályázat, Középületek kategória I. díj (Gyula 1. posta) 2003. Év Szép Háza Díj II. (Családi ház - Pécs, Égervölgy – Orlovits Balázzsal) 2003. Pro Architectura díj (Gyula 1. posta) 2006. Homlokzat nagydíj (Győri Ítélőtábla) 2008. Ybl Miklós-díj 2011. Ezüst Ácsceruza-díj 2012. Saint-Gobain Trófea I. (Red Baron - Yamaha motoros üzlet)
Kiállítások 1993. A PMMF fiatal építész oktatóinak kiállítása. Pécs 1997. Die Zukunft der Baukultur, Fiatal építészek Magyarországról. Kiállítás a Haus Ungarn-ban, Berlin 1993. Díjnyertes diplomatervek, nemzetközi kiállítás. Pozsony 1998-1999. Új Magyar Építészet. Budapest, Dorottya Galéria; Tallinn; Pozsony, Magyar Kultúra Intézete; Kassa, Kopa Design Galéria; Bukarest, MINCU Műszaki Egyetem 1998. Kortárs Pécsi Építészet 1980-1998. Pécs 1999. Horváth és Patartics Építész Iroda kiállítása. Pécsi Kisgaléria 2004. KÖZBEN – A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig – 1989-2004. Budapest, Műcsarnok 2006-2007. f_f_f „fiatalok feketén-fehéren”, Budapest, Debrecen, Pécs, Győr, Sopron, Nagyszeben 2008. TÉRJEL – Kortárs győri építészet – 1989-2008 – Győr-Budapest-Pécs-Kolozsvár- Brassó-Sepsiszentgyörgy 2010. 12 ÉV – Dél-Dunántúl építészete a 21. század elején. Pécs, Budapest 2014. I. Építészeti Nemzeti Szalon. Budapest, Műcsarnok
Idézetek „Az építészet mégis különös és talányos dolog. Különös pedig azért, mert az eredmény indirekt módon jön létre. Az építés eszköze az anyag, a szerkezet, de az eredmény csupa megfoghatatlan és magyarázhatatlan érzet, mint amilyen mindenekelőtt a tér, vagy például a hangulat, az aura. Ha alaposan belegondolunk, olyan problémák ezek, amelyek leírására – különösen a megteremtésükhöz vezető út leírására – nyelvünk sem alkalmas. Nem is lehet, hiszen példának okáért a térnek még az érzékelése sem tisztázott. Magabiztosan állíthatnánk, hogy a teret a szemünk érzékeli, de ez nagyon felületes megközelítés volna. A román bazilika, vagy a gótikus katedrális egészen másként hat ránk, és ennek nem a látvány az oka, hanem a tér különböző megélése. Benne van a tér struktúrája, hangsúlyai, fényei, diffuzitása, zengése, az intimitás érzete, a határoló felületek határozottsága, vagy éppen határozatlansága, anyaga, a járás keménysége, simasága és számtalan más is, de legfőképpen pedig a lépték és az arány. Az építésznek mindezt úgy kell befolyásolnia, hogy közben a készletében nincsenek olyan anyagok, mint amilyen a hangulat, vagy az intimitás. Tervében csak az anyag jellemzőit tudja megjeleníteni.” Patartics Zorán, 2006 „A kulturális ipart nem szabad azonosítani ilyen felkapott példákkal, vagy a „kultúra városa” szlogennel, mert valóban működő kulturális ipar csak ott van, ahol az integrálódni tud a város gazdaságába, és tegyük hozzá, a társadalmába, meg a kormányzási szemléletbe is. Egy szlogen nem elég.” Patartics Zorán, 2012
Jegyzetek
Források
Kő kövön – Építészeti, örökségvédelmi és urbanisztikai magazin. IV/2., 2007. december 14. Url: (letöltés ideje: 2014. június 1.)
Mozgó_Modern_/Movi(e)ng Modern (mo_mo_). Csontos János 2x25 perces dokumentumfilmje a Bauhaus-gyökerű pécsi modern építészetről, 2010. Url: (letöltés ideje: 2014. június 1.)
További információk A Horváth és Patartics Építész Iroda honlapja: Patartics Zoránnal kapcsolatos cikkek az Építészfórum.hu-n:
Kategória:Magyar építészek Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:1968-ban született személyek Kategória:Magyar építészeti szakírók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Pécsi építészek Kategória:Élő személyek