Lațcu, régebbi magyar nyelvű forrásokban Lackó a Moldvai Fejedelemség uralkodója volt 1365–1373 között. Uralkodásából csak annyi ismeretes, hogy akkor Szeretvásáron katolikus püspökséget alapítottak.
Élete A katolikus hittérítés Moldvában nyomban a tatárok távozása után megkezdődött. VI. Kelemen pápa az egykori kun püspökséget, amely a mongol betörés után megszűnt, 1347-ben mint milkói püspökséget helyreállíttatta, és megbízta a kalocsai érseket, hogy a magyar király káplánját, Nempti Tamást, milkói püspöknek szentelje föl. Mikor I. Bogdán magához ragadta az uralmat Moldvában, Szereten két ferences szerzetes vértanúságot szenvedett (1349). Bogdán a katolikus magyarok engesztelhetetlen ellenségévé vált, de úgy látszik, nem történt további kísérlet a moldvaiaknak a katolikus egyházba való térítésére.
Utóda, Lațcu idején ismét két térítő, Melsak Miklós és Schweidnitzi Pál minorita jelentkezett Szeretvásáron, és sikerült megnyerniük a fejedelmet a római egyháznak nyerni. Lațcu rajtuk keresztül közölte a pápával, hogy népével együtt a római egyházba akar térni, és arra kérte, hogy állítson katolikus püspökséget Szeretvásáron, amelyet ezért városi rangra is emelne. Addig Moldva a halicsi görög püspökségnek (1371 óta érsekségnek) volt egyházilag alárendelve.
V. Orbán pápa szívesen vette a moldvai fejedelem ajánlatát, és 1370-ben utasította a prágai érseket és a boroszlói és krakkói püspököket, hogy fogadják be Moldva fejedelmét és népét a római egyház kebelébe, vegyék ki az országot a halicsi püspökség kötelékéből és alapítsanak Moldvában, a városi rangra emelendő Szeretvásáron külön püspökséget. Egyszersmind megbízta őket, hogy a püspökség betöltésénél Lațcu jelöltjét, Krakkói András minoritát támogassák, és ha méltó rá, őt nevezzék ki püspöknek. 1371. március 9-én Krakkói Andrást szereti püspökké szentelték, és elfoglalta püspöki székét, Lațcu pedig népe egy részével ünnepélyesen a római egyházba tért át. Ugyanebben az évben XI. Gergely egy milkói püspököt is kinevezett, Budai Miklóst, a püspökség szülöttét, amely püspökség korábban kevéssel 1347 után megszüntette a működését. Így Lațcu alatt a katolikus térítés sikert aratott Moldvában.
Az ok, mely Lațcu vallásváltoztatásra indította, főként politikai lehetett. Róma védelme alatt remélhette, hogy a magyar és a lengyel részről rossz szemmel nézett fiatal fejedelemsége megszilárdul, és viszonya a szomszéd hatalmakhoz javulni fog. Másrészt a halicsi püspökségtől való függetlenedés döntő lépés volt a fejedelemség egyházi és politikai önállósítása terén. Jellemző, hogy a pápa utasítása a szereti püspökség alapítása ügyében a prágai érsekhez és a lengyel püspökhöz, nem pedig valamelyik magyarországi érsekhez lett intézve, mint azt a korábbi szokások és a magyar koronának Moldvára vonatkozó követelései indokolták volna. Nem kevésbé jellemző továbbá, hogy maga Lackó is egy krakkói papot szemelt ki püspöknek. De az áttérésében Lackót személyes érdek is vezette. A vallásváltoztatással ki akarta eszközölni a nejétől való válást, amire az ösztönözhette, hogy házassága magtalan maradt. De ezt az óhaját a római egyház éppen olyan kevéssé teljesítette, mint a görög. XI. Gergely pápa 1372. január 25-i levelében épp ellenkezőleg arra inti, tartsa meg szentül a házassági fogadalmát, és igyekezzen nejét is a római egyházba téríteni.
Lațcu, aki a moldvai krónikák szerint nyolc évig uralkodott, fiúutód nélkül halt meg, és a radóci Bogdana kolostor templomában apja, Bogdán, mellé lett eltemetve.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
Kategória:Moldvai fejedelmek