Horváth Ferenc (Párkány, 1944. március 24. – Budapest, 2018. november 17.Elhunyt Horváth Ferenc) magyar geofizikus, az MTA doktora, egyetemi tanár, az ELTE emeritus professzora. Fő kutatási területe a geodinamika és a szénhidrogén-kutatás, úttörő szerepe volt (Stegena Lajossal és Géczy Barnabással) a Pannon-medence lemeztektonikai modelljének kialakításában. A geodinamika, a neotektonika és a medencefejlődés egyik legelismertebb hazai művelője. Iskolateremtő kutató és oktató, jelenleg is a legidézettebb magyar földtudományi szakember.Horváth Ferenc közleményeinek listája a Magyar Tudományos Művek Tárában
Életpályája Törökbálinton járt általános iskolába, 1962-ben érettségizett a budapesti József Attila Gimnáziumban, és 1967-ben szerezte meg geofizikusi diplomáját az ELTE Természettudományi Karán.
Első és egyetlen munkahelye ugyanezen egyetem Geofizikai Tanszéke és az itt működő ELTE-MTA kutatócsoport. 1967-től a tanszéken tanársegéd, 1973-tól adjunktus, majd 1974-től 1999-ig kutatói állományban volt: a kutatócsoportban előbb tudományos munkatárs, majd 1988-tól tudományos főmunkatárs. Ismét oktatói státuszba kerülve 1994-ben docens, 1999-ben egyetemi tanár lett. 2000-2008 között a tanszék vezetője. Emellett 2005-ben a TTK átszervezésekor három tanszékcsoportból újonnan megalakult Földrajz- és Földtudományi Intézet első igazgatója is lett, ezt a tisztségét 2007-ig töltötte be. 2013-ban a Geofizikai Tanszék emeritus professzora lett.Döntés az ELTE Szenátusa 2013. május 27-i ülésén
1992-ben kollégáival megalapította a Geomega Kft.-t,Timár Gábor: In Memoriam Horváth Ferenc (1944–2018). Magyar Geofizika, 59(3):152-153. melynek fő tevékenysége a szénhidrogén-kutatás, emellett mérnökgeofizikai vizsgálatokat is kiterjedten végez. A vállalkozás segítségével az 1989-ben felhagyott penészleki gázmező példáján Horváth professzor bebizonyította, hogy a mérések újraértékelésével és új koncepciók alkalmazásával lehet még potenciális szénhidrogén-lelőhely hazánkban. A magáncég kutatási koncessziót szerezve felkeltette az érdeklődését nagyobb olajvállalatoknak is, így 2006-ban az Ascent [LSE:AST] olajipari cég PetroHungaria Kft. néven közös vállalatot hozott létre a Geomegával a penészleki kutatások folytatására.Ascent Resources plc Gas & Oil Exploration & Production Company, Annual Review 2006, Ascent in Hungary, 16. old.Ascent to take stake in Central Hungary oil project, shares rise proactiveinvestors.co.uk A cég számos kutatást végzett Horváth professzor geodinamikai, geofizikai és geológiai tanácsadói szerepvállalása mellett.
2018. november 17-én, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében elhunyt. Temetése 2018. december 11-én volt, sírja a törökbálinti temetőben található.
Tudományos fokozatai 1970: ELTE egyetemi doktorátus "summa cum laude" minősítéssel 1988: A földtudományok kandidátusa 1996: Habilitáció az ELTE TTK-n 2008: Az MTA akadémiai doktoraAz MTA köztestületének tagjai – Horváth Ferenc
Magánélete Bátyja Horváth András, a Planetárium igazgatója. Van egy húguk is. Felesége Domján Mária. Két gyereke van.
Tudományos tevékenysége
Tudományos karrierje kezdetén (még részben hallgatóként) a Ferencz Csaba által vezetett csoport tagjaként űrkutatással, magnetoszféra-kutatással foglalkozott, e témában is jelentek meg publikációi az 1960-as évek végén. Az évtized vége felé fordult az érdeklődése a geodinamika, azaz az akkor kialakulóban lévő lemeztektonika (akkori elnevezéssel „új globális tektonika”) felé. Ösztöndíjasként hosszabb időt tölthetett Keith Runcorn professzor tudományos műhelyében a Newcastle-i Egyetemen.
Hazatérve Stegena Lajossal, Géczy Barnabással és másokkal kidolgozták és nemzetközileg is lepublikálták a Pannon-medence első lemeztektonikai modelljét (1975). Ezt a modellt később más társszerzőkkel (Leigh Royden, Sierd Cloetingh, Tari Gábor, Bada Gábor) többször (1988, 1993, 2008, 2012) felújította, pontosította.
A medencefejlődés, medenceanalízis, kőolajkutatás és néhány további alkalmazott geofizikai módszer témájában (a földtani térinformatika korai szakaszát is beleértve) már a pályája korai szakaszán szoros munkakapcsolatot és barátságot alakított ki Dövényi Péterrel, aki egyre több témában állandó társszerzője (és későbbi vállalkozási tevékenységében pedig partnere) lett. A Geofizikai Tanszéken működő MTA kutatócsoportnak ők ketten képezték a medenceanalízissel és kőolajkutatással foglalkozó csoportjának magját, melyből később meghatározó tudományos műhely fejlődött ki.
A kőolajkutatási és geodinamikai vizsgálatai kapcsán már az 1980-as években új terület iránt kezdett érdeklődni: a neotektonika és recens geodinamika felé is fordult. Ennek a témának gyakorlati vonzata is volt: a nagylétesítmények, elsősorban az atomerőművek földrengésbiztonsági kérdéseit is kutatni kezdte.
Ennek kapcsán a fiatal tektonika vizsgálatára az egyik legjobb geofizikai módszernek tekinthető vízi szeizmikával is intenzíven kezdett foglalkozni. Előbb Pete Simpkin műszerfejlesztővel, később másokkal (Marco Sacchi, Volkhard Spieß, Tóth Tamás) karöltve 1990-es évektől folyamatosan szervezett kiterjedt vízi szeizmikus méréseket a Balatonon (1993-tól), a Dunán (1995-től), a Tiszán (1996-tól) és a Fertő-tavon (2000-től). Ezen eredmények új megvilágításba helyezték a hazai recens tektonikai kutatásokat.
Oktatási tevékenysége
Főbb oktatott tárgyai: Medenceanalízis, Kőolajkutatás, Földfizika, Alkalmazott földfizika, Geodinamika, A geofizika története. Ezen tárgyak jelentős részét vagy maga vezette be (az osztott képzés bevezetésekor az alapképzésben), vagy lényegesen megreformálta. Számos szakdolgozat, diplomamunka és doktori dolgozat témavezetője volt.
Díjai 1967: ELTE Eötvös emlékérem diákköri munkáért 1968: MGE legjobb első előadói díj 1976: MTV Nívódíj tudományos ismeretterjesztésért 1977: KFH "A Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója" díj 1984: Magyar Hidrológiai Társaság szakirodalmi nívódíja 1989: A "European Union of Geosciences" tiszteleti tagja 1991: Az "Academia Europaea" tagjaAcademia Europaea – Ferenc Horváth 1992: MTA Akadémiai Díj 1994: MGE Egyed László-emlékérem 1994: ELTE Tudományos Díj 1995: Geological Society of America tiszteleti tagja 1997: American Association of Petroleum Geologists, Special Commendation Award 1997-2001: Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2002: A „European Academy of Sciences” tagja 2006: „MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Akadémiai Klubja” tiszteletbeli tagja
Legfontosabb publikációi
Fontos megjegyzés: Horváth Ferenc az idegen nyelvű cikkeit, előadásait már a korai időktől kezdve Frank Horváth (ill. Frank Horvath) néven jegyezte, és személyét a tudományos világ is ezen a néven ismerte.
Drahos Dezső, Horváth Ferenc, Tarcsai György (1968): Mesterséges holdak Doppler-görbéinek geodéziai alkalmazása. Geodézia és Kartográfia, 20:335-338. Stegena, L., Horváth, F., Ádám, A. (1971): Spreading tectonics investigated by magnetotelluric anisotropy. Nature, 231:442-443. Horváth. F. (1974): Application of plate tectonics to the Carpatho-Pannon region; a review. Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 18(3-4):243-255. Stegena Lajos, Géczy Barnabás, Horváth Ferenc (1975): A Pannon-medence késő kainozoós fejlődése. Földtani Közlöny, 105:101-123. Stegena, L., Géczy, B., Horváth, F. (1975): Late Cenozoic evolution of the Pannonian basin. Tectonophysics, 26:71-90. Channell, J.E.T., Horváth, F. (1976): The African/Adriatic promontory as a paleogeographical premise for Alpine orogeny and plate movements in the Carpatho-Balkan region. Tectonophysics, 35:71-101. Horváth, F., Dövényi, P., Liebe, P. (1981): Geothermics of the Pannonian basin. Earth Evolution Sci., 1:285-291. Royden, L., Horváth, F., Burchfiel, B.C. (1982): Transform faulting, extension, and subduction in the Carpathian Pannonian region. Geol. Soc. America Bull., 93:717-725. Royden LH, Horvath, F. (szerk.): The Pannonian Basin: A Study in Basin Evolution/Book and Maps. Tulsa: American Association of Petroleum Geologists - Hungarian Geological Society, 1988. 394 pp. (AAPG Memoir; 45.) Dövényi, P., Horváth, F. (1990): Determination of contemporary crustal stress regime in Hungary. Acta Geod. Geophys. Montan. Hung., 25:257-266. Csontos, L., Nagymarosy, A., Horváth, F., Kovač, M. (1992): Tertiary evolution of the Intra-Carpathian area: a model. Tectonophysics, 208:221-241. Tari, G., Horváth, F., Rumpler, J. (1992): Styles of extension in the Pannonian Basin. Tectonophysics, 208:203-219. Horváth, F. (1993): Towards a mechanical model for the formation of the Pannonian basin. Tectonophysics, 226:333-357. Horváth, F., Cloetingh, S.A.P.L. (1996): Stress-induced late stage subsidence anomalies in the Pannonian basin. Tectonophysics, 266:287-300. Tóth, T., Vida R., Horváth, F., Simpkin, P. (1997): Shallow-water single and multi-channel seismic profiling in a riverine environment. The Leading Edge, 1691-1695. Tóth, T.,Horváth F. (1999): Evidence for Quaternary tectonic activity in the Paks area, Hungary. Acta Geol. Hung., 42(3):327-346. Szafián, P., Tari, G., Horváth, F., Cloetingh, S.A.P.L. (1999): Crustal structure of the Alpine-Pannonian transition zone: a combined seismic and gravity study. Int. J. Earth Sci., 88:98-110. Bada Gábor, Horváth Ferenc, Tóth László, Tóth Tamás. (2000): Radioaktív hulladékok elhelyezésének szeizmotektonikai problémái. Földt. Közl., 130:585-610. Windhoffer Gábor, Bada Gábor, Dövényi Péter, Horváth Ferenc (2001): Új kőzetfeszültség-meghatározások Magyarországon lyukfaldeformációs mérések alapján. Földt. Közl., 131:541-560. Fodor, L., Bada, G., Csillag, G., Horváth, E., Ruszkiczay-Rüdiger, Zs., Horváth, F., Cloetingh, S., Palotás, K., Síkhegyi, F., Timár, G. (2005): An outline of neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian basin. Tectonophysics, 410:15-41. Timár, G., Sümegi, P., Horváth, F. (2005): Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. Tectonophysics, 410:97-110. Szafián, P., Horváth, F. (2006): Crustal structure in the Carpatho-Pannonian region: insights from three-dimensional gravity modelling and their geodynamic significance. Int. J. Earth Sci., 95:50-67. Bada, G., Horváth, F. Dövényi, P., Szafián, P., Windhoffer, G., Cloetingh, S.A.P.L. 2007: Present-day stress field and tectonic inversion in the Pannonian Basin. Global and Planetary Change, 58(1-4):165-180. Tari, G., Horváth, F. (2010): Eo-alpine evolution of the Transdanubian Range in the nappe system of the Eastern Alps: Revival of a 15 years old tectonic model. Földtani Közlöny, 140(4):483-510. Bada G., Szafián P., Vincze O., Tóth T., Fodor L., Spiess V., Horváth F. (2010): Neotektonikai viszonyok a Balaton keleti medencéjében és tágabb környezetében nagyfelbontású szeizmikus mérések alapján. Földtani Közlöny, 140(4):367-389. Dombrádi, E., Sokoutis, D., Bada, G., Cloetingh, S.A.P.L., Horváth, F. (2010): Modelling recent deformation of the Pannonian lithosphere: Lithospheric folding and tectonic topography. Tectonophysics, 484(1-4):103-118.
Jegyzetek
Források ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék - Horváth Ferenc Országos Doktori Tanács - Horváth Ferenc személyi adatlapja Az MTA köztestületének tagjai – Horváth Ferenc
Kategória:1944-ben született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek Kategória:Párkányiak Kategória:Magyar geofizikusok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:A budapesti József Attila Gimnázium diákjai